Korábban makacsul tagadták a nyomozók, hogy volt szemtanúja a január 13-án a XIII. kerületben történt bankrobbantásnak.
Cáfolták, hogy a feltételezett elkövető elküldte volna a közelben lévő hajléktalanokat. Ugyanakkor azt a teóriát erőltették, hogy balul sikerült bankrablási kísérletről lehetett szó. Tették ezt annak ellenére, hogy már a merényletet követő órákban rendelkezésükre álltak a térfigyelő kamerák felvételei - amiről viszont hallgattak. Ezeket a mai napig nem hozták nyilvánosságra, csak rossz minőségű állóképekkel igyekeznek tízmilliós vérdíjért megtalálni a tettest. Forrásaink szerint a mozgóképek arról tanúskodhatnak: a tettes egy nő.
Egy lapunknak nyilatkozó bankbiztonsági szakértő határozottan leszögezte, hogy ma a pénzintézetek már kivétel nélkül kitűnő minőségű, leggyakrabban HD-kamerákkal-felvevőkkel dolgoznak, így képtelenség, hogy ennyire rossz felbontású képek kerüljenek a körözési anyagok közé. Ez csakis szándékos "képrontás", félretájékoztatás lehet - vélte forrásunk.
A rendőrség kiszivárogtatásai, illetve a kommunikáció lényegi elemei eleinte a bankrablási kísérletet igyekeztek sulykolni a közvéleménynek - a terrorcselekménnyel szemben. Miközben a Népszava e teória tarthatatlanságára világított rá, január 18-án az ORFK sajtóközleményt adott ki. Eszerint: "a Népszava közlésében foglaltakkal ellentétben a rendőrség nem állította, hogy (…) a robbantásnak kizárólag a rablás lehetett a motivációja. A Népszava példa nélküli tájékozatlanságot bizonyító közlése szándékos hangulatkeltés. A nagy múltra visszatekintő lap nyilvánvalóvá tette: nem áll érdekében elősegíteni a rendőrség felderítő tevékenységét, kizárólagos célja a rendőrség tevékenységébe vetett közbizalom gyengítése." (Ez ostobaság - a szerk.) A rendőrségi közlemény nevetségességét mi sem jelzi jobban, hogy azt egyetlen - még a Népszavával szemben ellenséges - sajtótermék sem közölte, mert észlelte annak képtelenségét.
Ma már viszont a rendőrség sem erőlteti a rablási verziót, sőt, inkább szeretné elfelejteni. Inkább arra hivatkozik, hogy a Terrorelhárítási Központnak nincsen nyomozati jogköre - ami igaz. Csupán az a kérdés merül fel, hogy akkor vajon mit tesz e mind nyilvánvalóbban terrorcselekménynek minősülő esetben a TEK?
Névtelen forrásunk, aki megnézhette a felvételeket, lapunknak állítja: nő is lehetett a robbantó.
Hogy a rendőrség kommunikációja finoman szólva is ellentmondásos, nem újdonság. Ugyanakkor nyilvánvalóan hazudik az, aki a Zsaru magazinnak azt az információt adta, hogy tanúvédelmi programba vették a robbantás szemtanúját (ő a korábbi hivatalos közlések szerint nem is létezett), aki állítólag beszélt az elkövetővel. A tanúvédelem ugyanis azt jelenti, hogy egy bűnügy jogszerű elbírálása érdekében a beépült, vagy a döntő terhelő vallomást bevállaló cáfolhatatlan tanú extra elbánásban részesül. Új személyazonosságot kap, más lakhelyre költöztetik családjával, és így tovább. A valóság ebben az ügyben ezzel szemben - a hatályos jogszabályok értelmében - maximum az lehet, hogy az illető 24 órás személyi védelemben részesül egy bizonyos ideig.
A robbantóról, a robbanóanyagról, a gyújtószerkezetről, a motívumról - vagyis valamennyi érdemi információról - továbbra is mélyen hallgat a rendőrség.