Alig regisztráltak eddig a nemzetiségi listákra

A Nemzeti Választási Iroda (NVI) csütörtökön közzétett adatai szerint eddig 1327-en jelezték, hogy nemzetiségi listára szavaznának az április 6-ai országgyűlési képviselő-választáson, közülük a legtöbben németnek vallották magukat. 

 A tájékoztatás szerint összesen 2853 választót vettek nemzetiségi névjegyzékbe, közülük 1327-en kérték külön azt, hogy már a parlamenti szavazáson nemzetiségiként szavazhassanak.

Ennek azért van jelentősége, mert ha valaki nemzetiségi választóként akar részt venni az országgyűlési választáson, akkor az egyéni képviselőjelölt mellett nem pártlistára, hanem a saját nemzetiségének listájára szavazhat. A nemzetiségi listával a nemzetiségek kedvezményes mandátumot szerezhetnek az Országgyűlésben.

Az április 6-ai választásra is névjegyzékbe vett nemzetiségi választók között a legtöbben németek, összesen 922-en. Horvátok 95-en, szerbek és szlovákok 60-60-an, romák 54-en, románok 29-en, görögök 25-en, lengyelek 23-an, ruszinok 18-an, szlovénok 14-en, örmények 11-en, ukránok 9-en, bolgárok 7-en jelezték, hogy nemzetiségiként szavaznának. (A KSH 2011. évi népszámlálási adatai szerint a roma kisebbséghez tartozónak 314.738-an vallották magukat, a német nemzetiséget 174.553-an jelölték meg. Egy parlamenti mandátum megszerzéséhez  a nemzetiségek esetében kb. 25-30 ezer szavazatot kell begyűjteni. szerk.)

Az NVI január első napjaiban több mint 4 millió háztartásba juttatta el regisztrációs nyomtatványait, melyeken egyebek mellett a nemzetiségi névjegyzékbe vételt lehet kezdeményezni. A kitöltött nyilatkozatokat a helyi választási irodához (a helyi önkormányzat jegyzőjéhez) kell eljuttatni.

A regisztrációs kérelem a nemzetiségi névjegyzékbe vételről szól, a nyomtatványon csak egy külön választható lehetőség (egy jelölőnégyzet beikszelésével), ha az érintettek közül valaki az országgyűlési választáson nemzetiségiként (azaz pártlista helyett nemzetiségi listára) akar szavazni a kedvezményes nemzetiségi mandátum megszerzése érdekében.

A nemzetiséghez tartozásról szóló nyilatkozat bármikor visszavonható, és a kérelmet később is bármikor be lehet nyújtani. Aki azonban egy adott választáson élni akar nemzetiségi választójogával, legkésőbb az adott választás előtt 16 nappal, az április 5-i országgyűlési választás esetében március 21-ig nyújthatja be kérelmét.  A választópolgárok a nyomtatványon arról nyilatkozhatnak, melyik magyarországi nemzetiséghez tartozónak vallják magukat. A jogszabályban elismert 13 nemzetiség a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán. A nyilatkozat fénymásolható is, és a www.valasztas.hu vagy a www.magyarorszag.hu oldalakon online is kitölthető.

Szerző

MSZP: Tiltja a főváros az utcai ételosztást, hogy ne lássák a szegénységet

 Az utcai ételosztás megtiltásával a főváros vezetői azt akarják elérni, hogy a budapestiek ne lássák a szegényeket, és azt érezzék: minden rendben van - mondta Horváth Csaba, az MSZP alelnöke csütörtökön a budapesti Blaha Lujza téren tartott ételosztás közbeni sajtótájékoztatóján.

 Az utcai ételosztás betiltásának szándéka, annak a mérhetetlen cinizmusnak a megjelentője, amely azt mutatja, hogy "nem megoldani akarják a szegénységet, hanem a látható szegénységet akarják felszámolni" - mondta a szocialisták fővárosi frakcióvezetője. Hozzátette: Budapest jelenlegi vezetői azt akarják, hogy a városlakók ne lássák a szegényeket, érezzék úgy, hogy itt minden szép, minden rendben van.

Horváth Csaba kijelentette, az ételosztáson megjelent emberek sokasága azt bizonyítja, hogy Magyarország egyre rosszabbul teljesít. Közölte, az ételosztással fel akarják hívni a figyelmet arra, hogy vannak rászoruló emberek. "Most politikusként nekünk van jogunk a városvezetői tiltás ellenére is itt lenni és a szegény embereknek étel adni" - fogalmazott Horváth Csaba.

Elmondta, a jövő héten síkraszállnak a közgyűlésben, hogy Tarlós István főpolgármester ne hozzon olyan rendeletet, amely ténylegesen megtiltaná a jövőben a civil szervezeteknek az utcai ételosztást. Lendvai Anna, az MSZP fővárosi közgyűlési képviselője azt mondta, aki ma gátolja Budapest közterületein az ételosztást, az cinkosa azoknak, akik a rászorulókat a nehéz helyzetbe sodorták. Cinkosa annak az Orbán-kormánynak, amely nem a szegénység, hanem a szegények ellen próbál küzdeni - fűzte hozzá.

Lendvai Anna kijelentette: az MSZP arra készül, hogy a választások után a szövetségeseivel együtt egy igazságos kormányt alakít és egy sokkal igazságosabb Magyarország építésébe kezd bele. A Blaha Lujza téren az MSZP-feliratú ételosztó standok mellett ott volt a Demokratikus Koalícióé is. Horváth Csaba közölte, hogy háromszáz adag meleg ételt osztanak szét.  Szórólapot is osztottak a párt aktivistái. Az esemény kezdetén mintegy kétszázan vártak az ételre.

A Főpolgármesteri Hivatal január 16-án azt közölte az MTI-vel, hogy egységes koncepciót készít a főváros a közterületi ételosztások engedélyezéséről. Ennek elkészültéig a közterületi ételosztási kérelmeket egyelőre nem bírálják el.

Szerző

A baloldali összefogás oktatási koncepciója

A baloldali ellenzék pártjai kormányra jutva azonnal visszaállítanák a 18 éves korig tartó tankötelezettséget és a tankönyvpiac korábbi rendjét.

Erről az MSZP, az Együtt-PM szövetség és a Demokratikus Koalíció (DK) szakpolitikusai beszéltek csütörtökön sajtótájékoztatón, ismertetve annak az intézkedéscsomagnak a részleteit, amelyet a kormányváltás után, még az őszi tanévkezdés előtt végrehajtanának.

Az MSZP-s Hiller István azt mondta: színvonal-emelkedést és nyugalmat szeretnének az Orbán-kormány által okozott káosz és fejetlenség helyett. Szerinte a Hoffmann Rózsa nevével fémjelzett oktatáspolitikát átgondolatlan döntések és csapnivaló kivitelezés jellemzi, középpontjában a gyermekek helyett az intézmények, az irányítás és az ellenőrzés áll.

Szelényi Zsuzsanna, az Együtt-PM politikusa elmondta: terveik között szerepel az igazgatói kinevezések központosításának megszüntetése, így ősztől csak az önkormányzatokkal, a pedagógusokkal és a szülőkkel egyeztetve lehetne kinevezni intézményvezetőket. Ezzel - folytatta - ismét "helyzetbe hoznák" a döntési jogköreiktől megfosztott igazgatókat. Emellett már a szeptemberi tanévkezdésre visszaállítanák a 18 éves korig tartó tankötelezettséget.

A legfontosabbnak az alapkészségek, az írás, az értő olvasás, a matematika, a számítógépes ismeretek és az angol nyelvtudás elsajátítását tartják. A diákok a fennmaradó időben foglalkozhatnának mással, szabadon választott formában. A kötelező hit- és erkölcstanoktatást megszüntetnék - sorolta Szelényi Zsuzsanna.

A baloldali összefogás visszaállítaná a tankönyvpiac korábbi rendjét. A szocialista Kunhalmi Ágnes ezt azzal indokolta, hogy a terjesztés államosítása miatt sok iskolába nem érkeztek meg időben a tankönyvek. Bírálta a tankönyvellátás állami feladattá alakítását is, amit uniformizálásként értékelt. A kiadóknak azt üzente: a kormányváltás után újra szükség lesz a munkájukra. Az MSZP-s képviselő elmondta, azonnal megszüntetnék a Nemzeti Pedagógus Kart, amit a retorzió eszközének nevezett.

Niedermüller Péter, a DK alelnöke közölte, hogy a kormányváltás után módosítanák a Nemzeti alaptantervet, száműzve belőle például Wass Albertet és Nyirő Józsefet, mondván, nem az alapműveltség, hanem a kormánypárti ideológia részei. Több időt biztosítanának idegennyelv- és informatikaoktatásra, például az életvitellel összefüggő tantárgyak helyett, és bár fontosnak tartják a testnevelést is, az arányokat újragondolnák.

A DK politikusa emellett valós érdekegyeztetést ígért a szakszervezeteknek és a szülői egyesületeknek. Kérdésre válaszolva Szelényi Zsuzsanna elmondta: jelenleg nem mindenhol adottak a mindennapos testnevelés feltételei, ezeket előbb meg kell teremteni, például stadionépítések helyett.

Az ellenzéki politikusok azt is közölték, hogy közös felsőoktatási javaslataikat később ismertetik. Niedermüller Péter ugyanakkor egy kérdésre elmondta: az összefogáson belül a többségi vélemény a tandíjmentes felsőoktatás felé mutat, ezért a DK - korábbi tandíjpárti álláspontja helyett - a választási kampányban ezt képviseli.

Hiller István az MTI kérdésére azt mondta: az iskolák fenntartásával kapcsolatos kérdéseket hosszabb idő alatt, nem egy nyáron akarják rendezni. Véleményük szerint a Klebelsberg Intézményfenntartó Központra nincs szükség, de a járási, tankerületi szintet megtartanák.

Szintén kérdésre elhangzott, hogy a baloldali összefogás pártjai megtartanák, de átalakítanák a pedagógus-életpályamodellt, és a béremelésre szánt pénzt jobban, a teljesítményt díjazva osztanák el.

Szerző