Egyetlen konkrétumot sem árult el lapunknak az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) köznevelési államtitkársága a tankönyvellátás államosításával kapcsolatban, így a tavaly december közepén rohamtempóban elfogadott új tankönyvtörvényhez kapcsolódó végrehajtási rendelet hiányában továbbra sem tudni, hogy az április 6-i parlamenti választásokig milyen lépéseket "vállal be" a kormány. Az átalakításért felelős, január elején kinevezett miniszteri biztos, Hegedűs István megbízása április 30.-ig szól, ennek ellenére az Emmi válaszlevelében kifejti, a reform "olyan nagyszabású, hosszú távú feladat, melynek zökkenőmentes lebonyolítása indokolja a miniszteri biztos kinevezését".
Kérdés, hogy az államtitkárság el se tudja képzelni a kormánypártok választási vereségét, vagy tényleg három hónap alatt akarja lezavarni az új rendszer kialakítását. Annyit már tudni lehet, hogy az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) az állami tankönyvfejlesztésért és kiadásért felelős szerv, amely a jogszabály szerint lényegében minden kiadói feladatot átvesz, kivéve a nyomdai előállítást. Ennek ellenére az Emmi válaszában azt írta, "a hatályos szabályozás nem zárja ki egyetlen kiadó tankönyvfejlesztésbe bevonásának lehetőségét sem". Kérdésünkre azt sem cáfolta az államtitkárság, hogy a kormány még a választásokig állami tulajdonrészt, esetleg teljes tulajdont vásárol a piacon jelenleg működő tankönyvkiadó cégekből, mivel a kormány "a leghatékonyabb eszközt veszi igénybe" a minőségi tankönyvellátás biztosításához.
Az viszont már a törvényből egyértelműen kiderült, hogy idén szeptembertől tantárgyanként csak két tankönyv közül választhatnak majd az iskolák, pontosabban csak két kiadvány kerülhet be a tankönyvjegyzékbe, amelyet már korábban tankönyvvé nyilvánítottak, kísérleti könyvként fejlesztettek az erőforrás miniszter kezdeményezésére, vagy egyenesen a tárcavezető választotta ki azokat. Ebből azonban nem következik, hogy mindkettőt az OFI adhatja ki.
Az origo.hu információi szerint ugyanis olyan kevés az idő az új kiadványok készítésére, hogy az állam szándéka az: a megfelelőnek gondolt tankönyvek jogait megvásárolják a kiadóktól, és egy állami nyomdában kinyomtatják a szeptemberi iskolakezdésre. Így nem lenne szükség sem könyvfejlesztésre, sem kiadóvásárlásra, ráadásul erre az új tankönyvtörvény is lehetőséget nyújt, ha "a tankönyvellátás előre láthatóan nem biztosítható megfelelő színvonalon". Az államosítás előtt egyébként az iskolák már jellemzően januárban kiválasztották az általában nyárra leszállítandó kiadványokat, sőt, a kiadók már az előgyártásokat is elkezdték.
A bizonytalanság ellenére az államtitkárság biztos benne, hogy a tankönyvek "azonnal olcsóbbak lesznek" az államosítással, mivel "az állami szerepvállalással csak az előállítás tényleges költsége jelenik meg a kiadványok árában". Azt nem fejtette ki a kabinet, hogy mit értenek "tényleges költség" alatt, valószínűleg a kiadás nonprofittá válására utalhattak, de kérdésünkre nem közölték, hogy készültek-e számítások, hatástanulmányok az ügyben.
Kész tervek az ellenzéknél
Belentették közös oktatáspolitikai terveiket az MSZP, az Együtt-PM és a DK szakpolitikusai. A szocialista Hiller István szerint színvonal-emelkedést és nyugalmat szeretnének az Orbán-kormány által okozott káosz és fejetlenség helyett. A Hoffmann Rózsa nevével fémjelzett oktatáspolitikát átgondolatlan döntések és csapnivaló kivitelezés jellemzi, középpontjában a gyermekek helyett az intézmények, az irányítás és az ellenőrzés állnak - tette hozzá Hiller, aki szerint a Klebelsberg Intézményfenntartó Központra nincs szükség, de a járási, tankerületi szintet megtartanák kormányra kerülve. Kunhalmi Ágnes szerint pedig az ellenzék a tankönyvpiac korábbi rendjét is visszaállítaná. Az MSZP elnökségi tagja a "retorzió eszközének" nevezte a Nemzeti Pedagógus Kart, amelyet kormányra kerülve azonnal megszüntetnének.
A DK alelnöke közölte, hogy a kormányváltás után módosítanák a Nemzeti alaptantervet, száműzve belőle például Wass Albertet és Nyirő Józsefet, mert nem az alapműveltség, hanem "a kormánypárti ideológia részei". Több időt biztosítanának idegennyelv- és informatikaoktatásra, például az életvitellel összefüggő tantárgyak helyett, és bár fontosnak tartják a testnevelést is, az arányokat újragondolnák - tette hozzá Niedermüller Péter, aki a felsőoktatási terveikkel kapcsolatos újságírói kérdésre kijelentette: az összefogáson belül a többségi vélemény a tandíjmentes felsőoktatás felé mutat, ezért a DK - korábbi tandíjpárti álláspontja helyett - a választási kampányban ezt képviseli majd.
Szelényi Zsuzsanna, az Együtt-PM politikusa elmondta: terveik között szerepel az igazgatói kinevezések központosításának megszüntetése, így ősztől csak az önkormányzatokkal, a pedagógusokkal és a szülőkkel egyeztetve lehetne kinevezni intézményvezetőket. Abban is egyetértettek az ellenzéki pártok, hogy a szeptemberi tanévkezdésre visszaállítanák a 18 éves korig tartó tankötelezettséget, valamint megtartanák, de átalakítanák a pedagógus-életpályamodellt, a béremelésre szánt pénzt a teljesítményt díjazva osztanák el.
