Köztér - Amikor valami megéri

Publikálás dátuma
2014.01.24. 06:10
Fotó: Népszava
Nincsenek iparági forrásaim, de ha 6,541 millió forint plusz áfából nem lehet leforgatni egy többszereplős pornójelenetet, akkor valami nagy baj van a nemzeti fizetőeszközünkkel. Ennek ellenére az Átlátszó szerint Kálomista Gábor filmes cége ugyanennyi pénzből inkább egy 41 - le is írom: negyvenegy - másodperces filmet forgatott le a közmédia megrendelésére arról - természetesen Kálomista Gábor rendezésében -, hogy Schmitt Pál akkori köztársasági elnök 2011. április 25.-én bemegy az irodájába, miután kinyitják neki az ajtót, leül az asztalához és aláírja az alaptörvényt.

Ha a Művész/Producer úr a csúnya kapitalizmusban mérettette volna meg alkotását, nem hiszem, hogy könnygázzal kellett volna szétoszlatni a mozik előtt tolongó tömegeket, és nem töltötték volna le illegálisan a filmecskét izzadó tenyerű tinédzserek milliói sem. De a kultúra nem üzlet, a pornó pedig nem kultúra, szóval közpénzből akkor sem filmezünk le egy orgiát, ha a profitból kijönne Kerényi Imre lapjának három évada. Nem, mi a valódi értékekre költünk.

Ez pedig feltételezi a bizalmat az alkotó és a megrendelő részéről is. Nyilván ezért kelt a szerződés 2011. június 16.-án, két hónappal a forgatás után a Mega Film Kiadó Kft. és az MTVA között. A dokumentumon ugyanis az a megjegyzés szerepel, hogy a szerződés "a tárgyban korábban szóbeli megállapodás utólagos írásba foglalása". Érted?! Gabi, csinálsz hatmilláért egyperces filmet? Hogyne, éppen ráérek, odateszem magam. A művész mindig művész. Ha kell, leforgatom, hogy Orbán Viktor dekázik, Semjén Zsolt lövöldözik, Kövér László borotválkozik. A pénz nem számít, csak a küldetés. Rongy/szarember, öltönyös posztkommunista, európai értelemben vett liberális legyek, ha nem ingyen csinálom.

De Gabikám, ingyen se a kurva, se a pornós nem dolgozik. Rakd csak el a csekket. És írd meg Kerényinek.

Szerző

Összefogás néven kampányolnak

Publikálás dátuma
2014.01.24. 06:07
Fotó: Vajda József/Népszava
Összefogás - ezzel a névvel kampányolnak a baloldali ellenzéki együttműködés pártjai. Az MSZP, az Együtt-PM, a Demokratikus Koalíció, illetve a Liberálisok nemcsak közös névvel, hanem egységes arculattal vágnak neki a kampánynak, ami a kormányváltó választók dolgát egyszerűsítheti. 

Tegnap ismét ülésezett a közös kampánystáb - amelynek tagja a szocialista Molnár Zsolt, a PM-es Karácsony Gergely, az Együtt részéről Szigetvári Viktor, a DK-tól Molnár Csaba, a Liberálisoktól pedig Boruzs András - és ekkor határoztak a demokratikus ellenzéki közösség kívánságát figyelembe véve a névről, amelyet egyszerű megjegyezni.

A plakátokon, szóróanyagokon az Összefogásban részt vevő pártok lógói is megjelennek, mert a szövetség nem jelent választási pártot. A szövetség tagjai már többször elmondták, hogy bár közös lesz a kampány, és egymáshoz alkalmazkodva, az előre meghatározott keretben igyekeznek megszólítani a választókat, a baloldal ellenzéki pártjai a kampányban is megőrzik az identitásukat. Forrásaink szerint a tegnapi ülésen abban állapodott meg az öt párt kampányfőnöke, hogy a közös arculat és színvilág végleges formájáról csak a jövő héten döntenek.

A közös lista első hatvan helyéből 42-t az MSZP, 9-et az Együtt-PM, 6-ot a DK, 3-at pedig a Magyar Liberális Párt tölthet be. A 106 egyéni választókerületből 71 jut a szocialistáknak, 22 az Együtt-PM-nek és 13 a Demokratikus Koalíciónak. Az Összefogással kapcsolatban a Fidesz azt közölte: teljesen mindegy, hogy milyen névvel próbálják meg takargatni a valóságot, ez ugyanaz a Gyurcsány-koalíció, amely egyszer már tönkretette az országot.

Szerző

Rejtélyes államosítás

Publikálás dátuma
2014.01.24. 06:06
Nem tudni, mitől és mennyivel lesznek olcsóbbak a kiadványok FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Titkolózik a köznevelési államtitkárság a tankönyvellátás államosításának konkrét intézkedéseivel kapcsolatban. Kérdéseinkre nem árulták el, hogy vásárol-e az állam saját tankönyvkiadót, hogyan vehetnek részt a magánkiadók a fejlesztésben, illetve, hogy mitől és mennyire lesznek olcsóbbak a kiadványok. A feladatra kinevezett miniszteri biztosnak az április 6-i parlamenti választás után még három hétig tart a megbízása.

Egyetlen konkrétumot sem árult el lapunknak az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) köznevelési államtitkársága a tankönyvellátás államosításával kapcsolatban, így a tavaly december közepén rohamtempóban elfogadott új tankönyvtörvényhez kapcsolódó végrehajtási rendelet hiányában továbbra sem tudni, hogy az április 6-i parlamenti választásokig milyen lépéseket "vállal be" a kormány. Az átalakításért felelős, január elején kinevezett miniszteri biztos, Hegedűs István megbízása április 30.-ig szól, ennek ellenére az Emmi válaszlevelében kifejti, a reform "olyan nagyszabású, hosszú távú feladat, melynek zökkenőmentes lebonyolítása indokolja a miniszteri biztos kinevezését".

Civil tüntetés az oktatásért
Holnap délután 3 órától a fővárosi Szabadság tértől indul az a demonstráció, amelyet a hoffmann-i oktatási reformok ellen hirdetett meg a Középiskolai Hálózat, a Hallgatói Hálózat, a Hívatlanul csoport, a Hálózat a Tanszabadságért, az Oktatói Hálózat, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, a Demokratikus Nevelésért és Tanulásért Egyesület, a Történelemtanárok Egylete, valamint a Közszolgálati Szakszervezetek Demonstrációs és Sztrájkbizottsága. Egyebek közt valódi és nyilvános szakmai konzultációt, a forráskivonások megállítását, szabad tankönyvpiacot, és közszolgálati követelnek.

Kérdés, hogy az államtitkárság el se tudja képzelni a kormánypártok választási vereségét, vagy tényleg három hónap alatt akarja lezavarni az új rendszer kialakítását. Annyit már tudni lehet, hogy az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) az állami tankönyvfejlesztésért és kiadásért felelős szerv, amely a jogszabály szerint lényegében minden kiadói feladatot átvesz, kivéve a nyomdai előállítást. Ennek ellenére az Emmi válaszában azt írta, "a hatályos szabályozás nem zárja ki egyetlen kiadó tankönyvfejlesztésbe bevonásának lehetőségét sem". Kérdésünkre azt sem cáfolta az államtitkárság, hogy a kormány még a választásokig állami tulajdonrészt, esetleg teljes tulajdont vásárol a piacon jelenleg működő tankönyvkiadó cégekből, mivel a kormány "a leghatékonyabb eszközt veszi igénybe" a minőségi tankönyvellátás biztosításához.

Az viszont már a törvényből egyértelműen kiderült, hogy idén szeptembertől tantárgyanként csak két tankönyv közül választhatnak majd az iskolák, pontosabban csak két kiadvány kerülhet be a tankönyvjegyzékbe, amelyet már korábban tankönyvvé nyilvánítottak, kísérleti könyvként fejlesztettek az erőforrás miniszter kezdeményezésére, vagy egyenesen a tárcavezető választotta ki azokat. Ebből azonban nem következik, hogy mindkettőt az OFI adhatja ki.

Az origo.hu információi szerint ugyanis olyan kevés az idő az új kiadványok készítésére, hogy az állam szándéka az: a megfelelőnek gondolt tankönyvek jogait megvásárolják a kiadóktól, és egy állami nyomdában kinyomtatják a szeptemberi iskolakezdésre. Így nem lenne szükség sem könyvfejlesztésre, sem kiadóvásárlásra, ráadásul erre az új tankönyvtörvény is lehetőséget nyújt, ha "a tankönyvellátás előre láthatóan nem biztosítható megfelelő színvonalon". Az államosítás előtt egyébként az iskolák már jellemzően januárban kiválasztották az általában nyárra leszállítandó kiadványokat, sőt, a kiadók már az előgyártásokat is elkezdték.

A bizonytalanság ellenére az államtitkárság biztos benne, hogy a tankönyvek "azonnal olcsóbbak lesznek" az államosítással, mivel "az állami szerepvállalással csak az előállítás tényleges költsége jelenik meg a kiadványok árában". Azt nem fejtette ki a kabinet, hogy mit értenek "tényleges költség" alatt, valószínűleg a kiadás nonprofittá válására utalhattak, de kérdésünkre nem közölték, hogy készültek-e számítások, hatástanulmányok az ügyben.

Kész tervek az ellenzéknél

Belentették közös oktatáspolitikai terveiket az MSZP, az Együtt-PM és a DK szakpolitikusai. A szocialista Hiller István szerint színvonal-emelkedést és nyugalmat szeretnének az Orbán-kormány által okozott káosz és fejetlenség helyett. A Hoffmann Rózsa nevével fémjelzett oktatáspolitikát átgondolatlan döntések és csapnivaló kivitelezés jellemzi, középpontjában a gyermekek helyett az intézmények, az irányítás és az ellenőrzés állnak - tette hozzá Hiller, aki szerint a Klebelsberg Intézményfenntartó Központra nincs szükség, de a járási, tankerületi szintet megtartanák kormányra kerülve. Kunhalmi Ágnes szerint pedig az ellenzék a tankönyvpiac korábbi rendjét is visszaállítaná. Az MSZP elnökségi tagja a "retorzió eszközének" nevezte a Nemzeti Pedagógus Kart, amelyet kormányra kerülve azonnal megszüntetnének.

A DK alelnöke közölte, hogy a kormányváltás után módosítanák a Nemzeti alaptantervet, száműzve belőle például Wass Albertet és Nyirő Józsefet, mert nem az alapműveltség, hanem "a kormánypárti ideológia részei". Több időt biztosítanának idegennyelv- és informatikaoktatásra, például az életvitellel összefüggő tantárgyak helyett, és bár fontosnak tartják a testnevelést is, az arányokat újragondolnák - tette hozzá Niedermüller Péter, aki a felsőoktatási terveikkel kapcsolatos újságírói kérdésre kijelentette: az összefogáson belül a többségi vélemény a tandíjmentes felsőoktatás felé mutat, ezért a DK - korábbi tandíjpárti álláspontja helyett - a választási kampányban ezt képviseli majd.

Szelényi Zsuzsanna, az Együtt-PM politikusa elmondta: terveik között szerepel az igazgatói kinevezések központosításának megszüntetése, így ősztől csak az önkormányzatokkal, a pedagógusokkal és a szülőkkel egyeztetve lehetne kinevezni intézményvezetőket. Abban is egyetértettek az ellenzéki pártok, hogy a szeptemberi tanévkezdésre visszaállítanák a 18 éves korig tartó tankötelezettséget, valamint megtartanák, de átalakítanák a pedagógus-életpályamodellt, a béremelésre szánt pénzt a teljesítményt díjazva osztanák el.