Késik a Klauzál téri csarnok felújítása

Publikálás dátuma
2014.01.25. 06:15
Még hónapok vannak a felújításig, a kisebb árusokat mégis elküldték FOTÓ: BIELIK ISTVÁN
Tulajdonrészt vásárol a Spar a Klauzál téri csarnokban, s feltehetőleg az ügylet elhúzódása miatt nem lehetett eddig kiírni a közbeszerzési pályázatot, így hónapokat késik a csarnok és a tér felújítása. Ugyanakkor a kisebb árusokat már kiszórták a területről, mondván, kezdődik a beruházás. Ennek azonban egyelőre nyoma sincs - hiszen ha nincs közbeszerzés, kivitelező sem lehet. A Spar egyelőre zavartalanul működik.

Felújítás miatt bezár a Klauzál téri csarnok decemberben - tavaly még erről tájékoztatták a helyszínen a látogatókat, azóta azonban lényegében annyi történt, hogy az árusok elhagyták az épületet, a Spar viszont tovább működik, s a beruházás sem kezdődött el - tájékoztatták olvasóink a Népszavát.

- Ugyanígy csúszik a Madách tér felújítása is mint sok egyéb fejlesztés - mondta érdeklődésünkre Gergely József. A Budapest VII. kerületi szocialista önkormányzati képviselő hozzátette: egyes lépéseket megtettek, például idő előtt elküldték a csarnokban területet bérlő árusokat, akik mehettek ahova akartak.

Korábban, hasonló felújítás esetén ideiglenes helyet biztosítottak a bérlők számukra. A Garay téri piac felújításánál például a Rottenbiller utcában árulhattak, a Lehel úti piac átalakításánál a szomszédos utcában, így nem kellett bezárniuk.

A Klauzál téri csarnok előtérben, a kapu alatt 8-9 árus kínálta a portékáját: köztük zöldség-gyümölcs árusok, hentesárus és egy büfé is. Jórészük a kerületben él, volt, aki a szomszéd utcából járt a munkahelyére, a vásárlók pedig mindannyian helyi lakosok, ezért is érthetetlen a jelenlegi eljárás - emelte ki Gergely József.

- A csarnokberuházás miatt senkinek nem mondtuk fel a szerződését - válaszolta érdeklődésünkre a Budapest VII. kerületi önkormányzat sajtóosztálya. Hozzátették: minden kereskedőnek felajánlották, hogy a Garay téri piacon biztosítanak elárusítóhelyet, de ezzel nem kívántak élni.

Felhívták egyébként a figyelmünket arra, hogy a Klauzál téri csarnok az Akácfa u. 42-48. szám alatti önkormányzati tulajdonú ingatlan (csarnok) és a Klauzál utca 11. szám alatti társasházi tulajdonú udvar funkcionális összekapcsolásával működött.

A csarnok területén lévő árusoknak a Spar Magyarország Kereskedelmi Kft. mondott fel - tájékoztatott az önkormányzat -, a cég a jelenlegi bérlő. A Klauzál utca 11. szám alatti ingatlan udvarán működő árusok jogviszonyát pedig az önkormányzat a csarnok elkészültéig szünetelteti. Az udvaron lévő korszerűtlen tákolmányok bontását azért kezdték meg - írták kérdéseinkre - mert az udvart a beruházás idején építőanyag tárolására kívánják használni.

Kérdés, hogy mindennek fényében miért működhet még mindig a csarnokban a Spar? A felújítás megkezdésekor azonban ez üzlet is kénytelen lesz bezárni - mondta Gergely József, megjegyezve: nagy különbség viszont, hogy ők kivárhatják az utolsó pillanatot.

Az erzsébetvárosi sajtóosztály pedig így nyilatkozott érdeklődésünkre: a Spar Magyarország Kereskedelmi Kft.-vel kötendő szerződést a Pénzügyi és Kerületfejlesztési Bizottság 2014. január 21-én hagyta jóvá, eszerint az írásos jelzésüktől számított 10 napon belül költözik ki a csarnokból a Spar.

Hogy milyen szerződésről van szó? A Spar 1494/7210 arányú tulajdoni hányadot, vagyis mintegy egyötödnyi részt fog megvásárolni - a felek között megkötendő előszerződésben meghatározott feltételek teljesítése esetén - 720 millió forintért.

A Spar által fizetendő vételár a felújítás költségének egyik forrása. Hogy mennyibe kerül összesen a beruházás, egyelőre nem tudni, az önkormányzat válasza szerint a közbeszerzési eljárás alapján fog ez véglegesen kiderülni. (Korábban Vattamány Zsolt polgármester 1,5 milliárd forintról nyilatkozott.)

De miért csúszik a beruházás? Az önkormányzat válasza szerint: "A közbeszerzési eljárás elindításához szükséges a Spar Magyarország Kereskedelmi Kft.-vel kötendő szerződések aláírása, a 2014. évi kerületi költségvetés elfogadása, illetve egy korábbi képviselő-testületi határozat módosítása.".

A tér felújítása 2015-ben várható, tekintve, hogy a szükséges tervpályázat, tervezés és lakossági egyeztetés még nem történt meg. A csarnok beruházásának várható kezdete 2014. április 15., befejezése: 2015. február 28. A Klauzál téren lévő csarnok teljesen megújul: régi fényét visszakapva, új funkciókkal bővülve Belső-Erzsébetváros „kiskereskedelmi ékszerdoboza” lesz a klasszikus piaci funkcióval.

Szerző
Frissítve: 2014.01.24. 20:54

Bajnai a hazugság ellen

Publikálás dátuma
2014.01.25. 06:13
Bajnai Gordon és Szabó Tímea a Szabadság téren – abszurd példákkal hívták fel a figyelmet a történelemhamisításra. Fotó: K2 Pres
Ne állítsák fel a Szabadság téren a vitatott 44-es emlékművet, mert az nem az áldozatoknak állítana emléket, hanem a történelmet hamisítaná meg, ez pedig "szellemi kútmérgezés" - mondta a helyszínen tiltakozva Bajnai Gordon, az Együtt-PM vezetője. A kormány azonban hajthatatlan, és kitart a sokak által szimbolikájában és mondanivalójában is hazugnak minősített terv mellett, melyet a KDNP-s Semjén Zsolt nemcsak megvédett, hanem "elmútnyócévezéssel" vágott vissza.

A Szabadság térre tervezett 44-es emlékmű terve "szellemi kútmérgezés", mert azt a hazugságot sugallja, hogy csak egy külső erő volt az oka annak, hogy 600 ezer magyart a halálba küldtek a II. világháború idején - mondta tegnap a helyszínen tiltakozó Bajnai Gordon.

Az Együtt-PM vezetője felszólította a kormányt a döntés visszavonására, és a történelemhamisítás befejezésére. Úgy vélte, a szélsőségesek megerősödésének egyik oka épp a "kormányzat által vallott hazug történelemszemlélet". Hozzátette: "ezt a 600 ezer embert nagy számban magyarok kísérték a marhavagonokhoz vagy lőtték a Dunába. A magyar állam nem megvédte a polgárait, hanem aktív részese volt halálba küldésüknek". Bajnai - a Szabó Tímeával, a Párbeszéd Magyarországért társelnökével tartott tájékoztatón - elmondta azt is: ha győznek a választáson, széles körű konzultáció után egy méltó holokausztemlékművet állítanának fel , amely "tisztába teszi az ország felelősségét, elszámol a múlttal, levonja a tanulságokat, és lehetetlenné teszi, hogy magyarok ismét magyarok ellen forduljanak".

A botrány ellenére a kormány körömszakadtáig védi az emlékművet. Orbán Viktor miniszterelnök szerdán a Mazsihisz vezetőinek írt válaszlevelében egyértelművé tette, hogy az emlékmű megépül a német megszállás március 19-i, 70. évfordulójára. Rogán Antal az V. kerületi képviselőtestület élén támogatta a tervet. Tegnap pedig Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes vette védelmébe a terveztt szobrot az MSZP-s Steiner Pálnak írt válaszában, amelyben "elmútnyócévezett" is. Megígérte, hogy a magyar állam megvédi állampolgárait, amire szerinte "a korábbi szocialista kormányok képtelenek voltak".

Orbán is hajthatatlan, a Népszabadság kérdésére is csak annyit mondott: "írtam egy levelet, mindent elmondtam benne". A levélre várhatóan a jövő héten ad választ a Mazsihisz, amely korábban kilátásba helyezte, "bojkottálják" az idei holokauszt emlékév eseményeit. Ezt javasolja a zsidó szervezetnek Gábor György vallásfilozófus és Ungváry Rudolf is. Az író a minap jelezte: ha a Mazsihisz ezek után részt vesz az emlékéven, "az rosszabb a Zsidó Tanács egykori gyávaságánál is".

Eközben az emlékművet bírálta a Magyar-Orosz Művelődési és Baráti Társaság is. A Szvák Gyula vezette szervezet "sajnálattal" értesült a szoborról, amely "nem segíti a világos beszédet a második világháborúval és a holokauszttal kapcsolatos felelősség vonatkozásában." Megjegyezték továbbá: nem lehet egyenlőségjelet tenni a hódító és a felszabadító, a bűnös és az áldozat közé (...) mint ahogyan nem lehetséges relativizálni a Horthy-rendszer (...) kollaboráns szereplőinek felelősségét a népirtás bűnében.

A mai magyar állam általi bocsánatkérésnek helyet kell kapnia a nemzeti emlékezetben és identitásban - ezt már Kőrösi Csaba magyar ENSZ-nagykövet mondta csütörtök este New Yorkban a vészkorszak 70. évfordulójáról tartott megemlékezésen. Az MSZP pedig kezdeményezte, hogy a parlament emberi jogi bizottsága vitassa meg az "államilag irányított történelemhamisítást."

Díjeső Párkányinak és Szakálynak

A vitatott emlékmű alkotóját, Párkányi Raab Pétert tegnap, míg a vitatott kijelentés - miszerint a Kamenyec-Podolszkba történt 1941-es deportálás inkább "idegenrendészeti intézkedés" - "gazdáját", Szakály Sándort, a kormány által alapított Veritas Történetkutató Intézet vezetőjét csütörtökön díjazták. Párkányit a Nógrád megyei önkormányzat tüntette ki a Madách-díjjal. A testület tavaly december 19-én - amikor a bennfentesek már tudhatták, hogy ő nyeri el a megbízást - ítélte oda az elismerést, melyet 2011-ben a zsidózó és cigányozó írásairól elhíresült Bayer Zsolt kapott. Ahogy eddig, az átadón sem nyilatkozott egyelőre a művész, csak írásban közölt az MTI-vel annyit: "Készül egy szobor. Rólunk, magyarokról, nekünk, magyaroknak. Ennek néhányan nem örülnek, mindent megtesznek, hogy megakadályozzák".
Az "idegenrendészeti intézkedés" miatt utóbb bocsánatot kért, de a DK által holokauszttagadásért mégis feljelentett Szakály Sándor pedig csütörtökön vehette át a Kaposvár Városáért díjat. Ezt még a botrányt okozó kijelentésének elhangzása előtt ítélték neki oda, de a döntésen nem változtattak. Pedig időközben az is kiderült, hogy Szakály csaknem egy éve ugyanezt a kifejezést már használta egy konferencián.

Ötből egy: "a zsidók ellenszenvesek"

Minden ötödik ember gondolkodik úgy Magyarországon a zsidókról, hogy "ellenszenvesek" - derült ki a Medián által még tavaly novemberben készített felmérésből, melyet részleteiben a Szombat zsidó kulturális és politikai folyóirat közölt honlapján.

Kiderül, hogy a zsidóellenes érzületeket kinyilvánítók aránya az 1990-es évektől egészen 2010-ig 10 százalék körül mozgott a népességben, majd 2010-re rendkívül magasra, 24 százalékra ugrott, és ugyan azóta csökkent, de így sem tért vissza a 2010 előtti szintre. Ráadásul az emberek 15 százaléka támogatná is a zsidók diszkriminációját.

A szélsőséges antiszemiták aránya a felnőtt lakosságon belül 15-20 százalék lehet, a mérsékelt antiszemitáké 15-18 százalék, míg a lakosság többi része mentes a zsidóellenes előítéletektől.

A Jobbik választói között sokkal nagyobb a szélsőséges antiszemiták, és alacsonyabb a nem antiszemiták aránya, mint a többi párt esetében. A holokauszttal és a múlt emlékezetével kapcsolatos mérések azt mutatták, hogy a holokausztot relativizálók aránya 2009 óta nőtt, és ma 19 százalék körül van.

A nyílt antiszemitizmus növekedéséért felelőssé tett úgynevezett "Jobbik-hatást" támasztja alá, hogy az ellenzéki pártok közül egyedül ennek a pártnak tetszik a vitatott Szabadság téri emlékmű ötlete, amely szemben állna az általuk is eltávolítani kívánt szovjet hősi emlékművel, amelynek helyén korábban az irredenta országzászló állt.

A Jobbik (és a Fidesz) támogatja a Horthy-kultusz építését is: az ellenzéki párt több képviselője is részt vett tavaly novemberben a Szabadság téri református templom előterében rendezett botrányos Horthy-szobor avatón, továbbá november 16-át, Horthy fehér lovas bevonulását szeretnék emléknappá nyilváníttatni - miután sikertelenül próbálták elérni, hogy 2013 Horthy-emlékév legyen.

Eközben a Jobbik Nyugat-Európában már egyre vállalhatatlanabb: vasárnap a párt és a Londonba látogató Vona Gábor elnök ellen is tüntetnek a Brixtoni Fekete Forradalmi Szocialisták, tiltakozva a magyar, a brit és a görög ultranacionalista párt EU-s választásokra szóló koalíciós tárgyalása ellen. "Fasiszta és szélsőjobboldali félkatonai szervezetek igyekeznek szövetséget és koalíciót kötni Európán belül" - idézett az Index a tüntetés meghívójából.

Itthon egyébként kedden az Ítélőtáblán kezdődik másodfokon a párt Karsai Lászlóval szembeni pere, amelyet azért indítottak, mert a történész egy tévéműsorban "neonácinak" minősítette a pártot. Első fokon a bíróság kimondta: nem neonácizható le a Jobbik.

Szerző

Köztér - Üzleti érdek

Publikálás dátuma
2014.01.25. 06:11
Fotó: Népszava

Milyen igaz a közhely, hogy a legdrágább dolog az idő, és hogy pláne a műsoridő, az újfent az Átlátszó blog közérdekű adatigényléséből derült ki. Több mint egy évig tartott, és a Fővárosi Ítélőtábla jogerős döntése kellett hozzá, de megkapták az MTVA-tól összesen 48 alvállalkozóval kötött valamennyi szerződésüket, amelyekből kiderül, mennyibe kerültek a külsős cégeknek kiadott műsorok.

Kálomista Gábor minap e sorokon idézett, mindössze 41 másodpercért járt 6,5 milliója mellett így már az is nyilvános, hogy a Rákay Philip dirigálta Magyarország, szeretlek egyetlen adása 19 millió forintba került, összesen pedig csaknem félmilliárdba. A 2012-es Eurovíziós Dalfesztivál előválogató műsora egyenként 27 millió 280 ezer forintba került. A Bagi-Nacsa Show egy 52 perces adása 11 millió forint. A Thália Színház közvetítései darabonként - legalább 120 percesek - 4 millió százer forintot kóstáltak.

Úgy általában a kultúra terjesztésével, a szórakoztató műsorok futtatásával nincs baj - ha azt nézőszám is indokolja -, az is elképzelhető, hogy egy-egy tétel még a reális költséget is megközelíti. Ám ha ez valóban így lenne, máris sántít az MTVA magyarázata: eddig ugyanis főleg arra hivatkozva tagadták meg ilyen adatok kiadását, hogy azok üzleti titkok. Ha nem éreznék rettenetesen kínosnak ezeket a szerződéseket, ha nem védeni akarnák ezeket a cégeket, bizonyosan sosem hivatkoztak volna erre.

A bíróság kénytelen volt helyretenni az éppen kereskedelmi tévét játszó közmédiát: a kért adatokat be kell nyújtani a bíróságnak, és az majd szépen elbírálja, valóban indokolt volt-e azok elzárása. Pusztán üzleti titokra hivatkozni nem elégséges, és a kérelmezőnek még csak azt sem kell megindokolnia, miért érdekli az az adat. Köszönet az Átlátszó munkájáért.

És ez van, kedves MTVA, a további szerződéseket már magatoktól is nyilvánosságra hozhatjátok. Ha a műsoraitokra nem is, de azokra mindig kíváncsiak lesznek.

Szerző