Már recseg a hatalom gerince: az ukrán államfő ellenzéki kormányfőt szeretne

Publikálás dátuma
2014.01.26. 09:10
Fotó: Getty Images/Brendan Hoffman
A biztonsági erők által használ épületet rohamozták éjjel a Kijevi tüntetők, noha Janukovics elnök felajánlotta a miniszterelnöki posztot az ellenzéknek. Az oppozíció azonban inkább az előrehozott választásokhoz ragaszkodik.

Előre hozott elnökválasztás kiírását követeli még az idén az ellenzék Ukrajnában - jelentette be Vitalij Klicsko, az ellenzéki Ütés (UDAR) párt vezetője szombat este Kijevben a Függetlenség terén felállított emelvényen, Oleh Tyahnibok, a nacionalista Szabadság (Szvoboda) párt vezetője pedig közölte: a harc folytatódik, írja a hirado.hu.

Arszenyij Jacenyuk, a Haza (Batykivcsina) vezetője nem adott egyenes választ arra az ajánlatra, hogy ő legyen az ország miniszterelnöke. Közölte: az ellenzék kész vállalni az országért a felelősséget, de hozzátette: "a nép határozza meg, milyen legyen Ukrajnában a hatalom. Nem engedünk az álláspontunkból". Kijelentette: az ellenzék egy szót sem hisz abból, amit a hatalom mond, és csak a tetteket fogják elfogadni. Hangsúlyozta: az ellenzék kész Ukrajnát az Európai Unióba vezetni és kiszabadítani a bebörtönzött Julija Timosenko ellenzéki vezetőt.

A három ellenzéki vezető szombaton három órán át tárgyalt Viktor Janukovics elnökkel, aki a miniszterelnöki tisztséget ajánlotta fel Jacenyuknak és miniszterelnök-helyettesi tisztséget kínált Klicskónak.

Ukrajnában 2015-ben esedékes a következő elnökválasztás.

A nyugatbarát ellenzék és a hatalom között november óta folyik a hatalmi harc, amióta Janukovics az utolsó pillanatban lemondta az Európai Unióval kötendő társulási szerződés aláírását. A tüntetők és az ellenzék közötti összecsapásokban legalább hatan életüket vesztették, több százan megsebesültek.

Viktor Janukovics államfő kompromisszumos ajánlatai ellenére vasárnapra virradóan is folytatódtak a kormányellenes tüntetések Kijevben. Az éjszaka folyamán mintegy kétezer tüntető az ukrán főváros központjában megrohamozott egy épületet, amelyet a biztonsági erők használtak. A rendőrök könnygázzal, illetve vakítógránátokkal igyekeztek feltartóztatni őket. A tüntetők körülzárták az épületet, a biztonsági erőket távozásra szólították fel. Személyi sérülésről nem érkezett jelentés.

Szerző

A vajdasági magyarok kibuktak a Jobbik irodája miatt

Nyilatkozatban tiltakozott a Jobbik vajdasági megnyilvánulásai ellen szombaton a legnagyobb délvidéki magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetség annak kapcsán, hogy pénteken Szabadkán irodát nyitott a magyar ellenzéki párt.

A Pásztor István pártelnök által aláírt, az MTI belgrádi tudósítójának is eljuttatott dokumentumban hangsúlyozták, hogy "megdöbbenéssel figyelik azokat az eseményeket, amelyeket a magyarországi parlamenti választások örve alatt a Jobbik visz véghez a Vajdaságban".

A közlemény kifejtette, hogy a Jobbik - mint "nézeteit és eszmeiségét illetően a szélsőjobbhoz közel álló magyarországi párt" - szabadkai irodanyitása "olyan cselekedet, amely a vajdasági magyaroknak nagyon is ismerős a kilencvenes évekből, amikor mások, jelesül a szerb szélsőjobb kívánta a vajdasági magyarokat ágyútölteléknek használni, téves csatatérre küldeni, saját, önző, a kirekesztésre irányuló politikájának megvalósítása céljából".

A dokumentumban a VMSZ azt üzente a Jobbiknak és azoknak a vajdasági magyar pártoknak, amelyek "politikai koncra várakozva felsorakoztak a Jobbik mögött", hogy "a vajdasági magyarok sem a szerb nacionalizmus, sem a magyar nacionalizmus zászlóhordozói nem voltak soha és nem is lesznek".

Ugyanakkor a VMSZ "mélyen elítéli a Jobbik vezetőségét, hogy alig húszéves fiatal embereket kihasználva próbálnak előre jutni Vajdaságban, próbálnak utat törni a választókhoz". "Ők hazamennek, a gyerekeink itt maradnak" - fogalmazott a vajdasági magyar párt. "Ne engedjük meg senkinek, sem a Jobbiknak, sem a Jobbik vajdasági szatelitpártjainak, hogy a vajdasági magyar gyerekek nemzeti érzelmeit felkorbácsolva és kihasználva kovácsolják saját politikai tőkéjüket" - nyomatékosították a közleményben.

A VMSZ kész találkozni és tárgyalni a magyarországi parlamenti választások kapcsán minden olyan politikai párttal, amely a nemzeti összetartozás értékrendjét, a kisebbségben élő vajdasági magyarság sajátságos helyzetét tiszteletben tartja és nem kihasználja - írták. Hozzátették azonban, hogy a kirekesztés politikájával nem kívánnak párbeszédet folytatni.

Pásztor István úgy fogalmazott: a vajdasági magyaroknak együtt kell élniük a szerbekkel, a többi őshonos kisebbséggel, a volt-Jugoszlávia, majd Koszovó területéről érkezett menekültekkel, a Nyugat-Európából visszatoloncolt koszovói romákkal, ami mindenképpen emberpróbáló feladat úgy a mindennapokban, mint a politikában. Rámutatott: "nekünk nem kell senki, aki eljön Magyarországról, tüzet szít, odaveti a magyar gyerekeket, aztán pedig hazamegy. Azok a vajdasági magyar pártok és ügyvédeik pedig, amelyek politikájukat erre, ezen keresztül pedig a magyarverésre és a visszájára fordított nemzeti érzésre alapozzák, nem képviselik, hanem kihasználják a nemzeti összetartozást, meggyalázzák a közjogi értelemben és a választójoggal egyesített magyarság fogalmát".

Szerző

John Lukacs: Nem szabad az oroszok felé sündörögni

Publikálás dátuma
2014.01.25. 18:25
FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/SASHA MORDOVETS
John Lulacs történész megfordult többek között a Columbia, a Princeton és a Johns Hopkins egyetemeken, Budapesten előadásokat tartott az ELTE-n, a Corvinus Egyetemen és a Közép-európai Egyetemen. Számos elismerés mellett 2001 óta a Corvin-lánc birtokosa, 2009 óta egykori alma matere, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem díszdoktora. Az egyik címzett Orbán Viktor.

Immár majdnem 67 éve, hogy elhagytam szülőhazámat. (A Népszabadságban leközölt levelet itt olvashatja teljes terjedelmében.) Azóta országom és nemzetem sorsa sokszor ragadta meg, szorította össze a szívemet, de a magyar politikával nem foglalkoztam, arról nem írtam. Most, kilencvenéves koromban sem illik. De valami mégis erre késztet. Legalább két hosszú téli éjszakán ezen gondolkodtam.

A paksi orosz–magyar megállapodás kísértett.

A mostani miniszterelnök úr évekig megtisztelt figyelmével és barátságával. Most mégis kötelességemnek tartom, hogy e sorokkal őfelé is irányítsam véleményemet. Már régen, immár több mint húsz éve ismerem az ő világnézeti hajlamait. Ő még 1989 előtt is, úgy látom, valahogy idegenkedett az úgynevezett „Nyugattól”, Nyugat-Európától és Angliától.

De most választóvonalhoz érkezett. Egy ország lényegét az teszi, hogy kik vagyunk, hova tartozunk.

Mit várhattunk, milyen jutalmat egy nagyorosz birodalomtól? Semmit. Széchenyi, Kossuth előre látták ezt. Az oroszokat el kell ismerni és tisztelni kell őket, mint azt távoli rokonaink, a bölcs finnek teszik. De mi nem az oroszokhoz tartozunk. A hozzájuk való alkalmazkodásunk sosem állhat törekvéseink központjában. Tiszteljük vívmányaikat, nagy művészeiket. De a magyar szellem, a magyar értelem, a magyar művészet és műveltség lélegzete nyugati. Nem orosz, de még csak nem is amerikai. Aki hozzánk szól, az – minden nagyságuk dacára – nem annyira Tolsztoj vagy Dosztojevszkij, hanem egy Dante, egy Shakespeare, egy Pascal, egy Goethe, egy Tocqueville. A Nyugat gyakran volt a keresztünk, de vállalnunk kell, mert az a csillagunk is. Becsüljük nagyorosz szomszédainkat, de nem szabad hozzájuk alkalmazkodnunk, odafelé sündörögni, mert az talán végleges teher lehet hosszú időre és a magyarság kárára válik.

1989 óta mi vagyunk a felelősek mindazért, amit mi választunk, amit teszünk, amit gondolunk. A magyar jellem és szellem nem lehet keleti. Pax Vobiscum! Ezek a régi latin mise utolsó szavai: Menjetek békében! De most Pax Nobis! Béke legyen a miénk.