Háborús állapotok Párizsban

Legalább 150 személyt vettek őrizetbe Párizsban egy Francois Hollande elleni tüntetés során. 

Összecsapások törtek ki a megmozdulás résztvevői és a rendőrség között, s 19 rendfenntartó sérült meg, néhányan közülük súlyosan. A több szervezet által kezdeményezett tüntetésen mintegy 17 ezren voltak jelen. A túlnyomórészt szélsőjobboldali szervezetek ezzel szemben 170 ezer tüntetőről tettek említést.

A megmozdulás végén több százan üvegekkel, vasrudakkal támadtak a biztonsági erőkre, a rendőrség válaszként vízágyúkat vetett be. A megmozdulás résztvevői a francia elnök lemondását követelték. A tüntetésen katolikus csoportok is részt vettek, amelyek ellenzik az azonos neműek kapcsolatának törvény előtti elismerését.

Szerző

Snowden: Nem csak Merkelt figyelték meg

Nem csak Angela Merkel kancellárt figyelhette meg a német kormány tagjai közül az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) - mondta Edward Snowden az ARD német közszolgálati televízióban vasárnap késő este sugárzott interjúban.

Az NSA titkos adatgyűjtő programjait leleplező amerikai informatikus az Oroszországba menekülése óta adott első televíziós interjúban hangsúlyozta, hogy az ügynökségtől kiszivárogtatott dokumentumok már nincsenek a birtokában, és nem is akar új információkat közölni, mert a dokumentumokkal rendelkező újságírók feladata eldönteni azt, hogy mely adatok nyilvánosságához fűződik közérdek.

Az azonban nem tűnik logikusnak, hogy valaki, aki a német kormány szándékai iránt érdeklődik, csak Angela Merkelt figyeli, a kancellár tanácsadói és miniszterei közül pedig senkit sem - tette hozzá.

Arra a kérdésre, hogy az NSA vajon kémkedik-e a Siemens, a Mercedes vagy más sikeres német vállalat után, hogy annak eredményeit az Egyesült Államok javára fordítsa, azt mondta, nem fér kétség ahhoz, hogy az NSA gazdasági, ipari kémkedést is folytat. "Amennyiben például a Siemens rendelkezik az Egyesült Államok nemzeti érdekei szempontjából hasznos információkkal, akkor az NSA megszerzi ezeket, abban az esetben is, ha az adatoknak semmi közük a nemzetbiztonsághoz" - mondta Edward Snowden

Arra a kérdésre, hogy mi indíttatta a titkos minősítésű dokumentumok kiszivárogtatására, az NSA egykori szerződéses munkatársa azt mondta, a fordulópont az volt, amikor megállapította, hogy James Clapper hírszerzési igazgató eskü alatt hazudik egy kongresszusi meghallgatáson. "Menthetetlen az a titkosszolgálat, amely azt gondolja, hogy hazudhat a nyilvánosságnak és a törvényhozóknak, akik számítanak rá és szabályozzák a tevékenységét. Amikor ez világossá vált, tudtam, hogy nincs visszaút."

Edward Snowden az interjúban kizárta, hogy a jelenlegi körülmények között visszatér hazájába. Azzal kapcsolatban, hogy Barack Obama amerikai elnök szerint haza kellene térnie, hogy bíróság előtt tisztázza magát, kiemelte, hogy szerinte Obama csúsztat, hiszen nem nyilvánosan működő bíróság vagy esküdtszék előtt folytatott eljárás várna rá, hanem egy "kirakatper", amelyet az 1918-ból származó kémkedés elleni törvény alapján folytatnának le. Ez a jogszabály pedig nem azzal a szándékkal készült, hogy közérdekből titkos adatokat nyilvánosságra hozó személyek ügyében alkalmazzák, hanem külföldi hatalmakat szolgáló kémek felelősségre vonására.

Ugyanakkor "nagyon üdvözölném, ha beszélhetnénk arról, miként lehet lezárni ezt az ügyet valamennyi oldal számára kielégítő módon" - tette hozzá.

Edward Snowden tavaly májusban szivárogtatott ki szigorúan titkos dokumentumokat az NSA-től. Ezért az Egyesült Államokban azzal vádolják, hogy kémkedett, eltulajdonított kormányzati tulajdont és szándékosan közölt titkos hírszerzési információt jogosulatlan személlyel.

Az informatikus augusztusban egy évre menedékjogot kapott Oroszországban. Az első televíziós interjút december végén adta. Összesen hatórányi beszélgetést rögzítettek, ebből az ARD egy 30 perces összeállítást sugárzott vasárnap. Az anyagból dokumentumfilm is készül.

Szerző

Előrehozott választást tartanak Szerbiában

Átrendeződés várható a szerb belpolitikában, miután a jelenlegi kabinet legnagyobb politikai ereje, a Szerb Haladó Párt (SNS) szombati kongresszusán az előrehozott választás kiírása mellett döntöttek. Rendkívül rövid kampányidőszak várható, hiszen már március 16-án az urnákhoz járulhatnak a választók. Ugyanezen a napon rendezik meg a belgrádi főpolgármester-választást is.

Az előrehozott voksolás kiírása nem meglepetés, az elmúlt hetekben ugyanis az SNS több vezető tisztségviselője foglalt emellett állást. Az idő előtti voksolás támogatói között van Tomislav Nikoli elnök is. Aleksandar Vucic, az SNS egyhangúlag újraválasztott elnöke azt közölte, alávetik magukat a választók akaratának.

Nem ejtett szót az esetleges koalíciós partnerekről, így arról sem, hogy a következő kormányban számolnak-e a szerb szocialistákkal. (A jelenlegi miniszterelnök, Ivica Dacic a szocialisták elnöke.) Vucic úgy vélte, az SNS érte el a legjelentősebb eredményt a többpártrendszer bevezetése óta. Hozzátette,  jelentős reformokat kell bevezetni, s folytatni kell a korrupció és a szervezett bűnözés elleni harcot.

A voksolás favoritjai a szerb haladók, akik jelenleg olyan népszerűségnek örvendenek, hogy akár egyedül is kormányozhatnak. Nem kérdéses, hogy a következő kormányfő Aleksandar Vucic lesz. A reformoknak és a megszorító intézkedéseknek megvan az első jelentősebb áldozata.

Szombaton benyújtotta lemondását Sasa Radulovic gazdasági miniszter, mindössze öt hónappal kinevezése után. A Blic napilapnak elmondta, azért döntött a visszalépés mellett, mert elakadni látja az általa kezdeményezett reformokat. A szakszervezetek élesen tiltakoztak a privatizációt, és a munkaügyet érintő intézkedések ellen, múlt csütörtökön egyórás figyelmeztető sztrájkot tartottak Szerbia-szerte.

Az érdekvédelmi szervezetek attól tartanak, hogy a reformok nyomán 50 ezren vesztik el munkájukat, miközben a munkanélküliség már így is 25 százalékos. A Világbank tavaly ezen intézkedések elfogadásához kötötte egy 250 millió dollár értékű hitelcsomag megszavazását Belgrádnak.

Szerző
Frissítve: 2014.01.26. 22:25