Bartók és Schiff András

Nem a mindig a szitkozódó, borúlátó politika a bölcs és célravezető. Ugyanilyen hasznos, sőt esetenként üdvösebb is lehet a méltányosság, a túloldal gesztusainak az igaz értékelése, sőt méltatása.

A közszolgálati tájékoztatási eszközök könyörtelen kisajátítása, szép germanizmussal gleichschaltolása, joggal váltott ki néha komor indulatot, már csupán azért is, mert lábbal tiporja azt az általánosan elfogadott demokratikus fölfogást, hogy szabad rendszerben nem csupán garantált helyének kell lennie a bírálatnak.

Ami viszont "közszolgálat", annak semlegesnek, sokszínűnek kell lennie. Ehhez tartja magát következetesen a legendás brit BBC, a német ARD és ZDF, meg a francia hírcsatornák is. A Fidesz-kormányzat viszont örökölte a szocializmus gyakorlatát, ami "közszolgálat", abból csak az éppen uralkodó hang szólhat, punktum.

Ebben a légkörben üde színfolt az ugyancsak "köz" Bartók rádió magatartása a napokban. A zenei világ egyöntetűen ünnepli a most hatvanéves nagy nemzetközi rangú pianista, Schiff András születésnapját. Aki politizál, tudja jól, hogy Schiff és az Orbán vezetés rossz viszonyban van egymással. A pianista nyíltan, sőt irgalmatlanul bírál, amit a pillanatnyilag hatalmon lévők zokon vesznek. Ennek ellenére a Bartók rádió minden politikát elhajítva nem csupán méltón, nagylelkűen is Schiff heteket rendez, felhők nélkül ünnepel.

Mintha a két másik hullámhosszon nem volna rendszeres agitáció. Alapjában nem meglepő. A Bartók adó névadójának a szellemiségét követve, - ő sem volt békülékeny korának kormányzatával - csak a muzsikát szolgálja, ilyen hírneve és gyakorlata volt a Kádár rezsimben is, hiszen miként ma is vallja, "a zene mindenkié". Ilyenek művelt munkatársai, akik állandóan Mozart, Beethoven és természetesen Bartók bűvkörében élnek.

(Bartók rádió, Schiff napok)

Szerző
Frissítve: 2014.01.27. 21:15

Lemondott a kritikus főigazgató

Publikálás dátuma
2014.01.28. 06:45
Nem szállítható az Esterházy-kincstár FOTÓ: BIELIK ISTVÁN
 A kormányzati intézkedések elleni tiltakozása jeleként március 25-vel lemond igazgatói tisztségéről Takács Imre az Iparművészeti Múzeum vezetője, s főmuzeológusként folytatja pályáját. A tárca azzal kommentálta a neves művészettörténész lépését; hogy úgyis ki akarta rúgni, mert nem végzett el egy tanfolyamot.

Az Esterházy-kincstár kiragadása az Iparművészeti Múzeum gyűjteményéből, illetve a Kelet-ázsiai kollekció áthelyezése a Szépművészeti Múzeumba nem hozhatók összhangba a közgyűjtemény társadalmi rendeltetésével, és főigazgatói programommal - indokolta lemondását tegnap Takács Imre az Iparművészeti Múzeum vezetője.

Megítélése szerint ilyen körülmények között a pályázatában vázolt elképzeléseit nem tudja megvalósítani: "Szakmai és lelkiismereti okok mellett a jelzett kormányzati intézkedések végrehajtásának következményeiért a jogi és történelmi felelősséget sem tudom vállalni" - zárul az igazgató Balog Zoltán Emberi Erőforrások miniszterhez címzett levele. Már Takács Imre vezetői megbízatásának visszavonására készült az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi), a főigazgató ugyanis nem teljesített egy előírt képzést - reagált a tárca a vezető lemondásának hírére.

Az Esterházy-gyűjtemény jelentős része nincs szállítható állapotban, ennek ellenére a kulturális kormányzat tavasszal Fertődre kívánja vinni az egész kollekciót - fejtette ki Takács Imre az MTI-nek. Hozzátette, nem arról van szó, hogy egy közgyűjtemény nem szeretné elveszteni egyik egységét; az aggályok szakmaiak: "Az Esterházy-gyűjtemény 1945 januárjában súlyos bombatámadás áldozata lett, majd négy évig a budai várbeli Esterházy-palota pincéjében, törmelékek alatt, elázva rohadt.

Ezt követően feltárták, az Esterházy család szándékának megfelelően behozták az Iparművészeti Múzeumba, és azóta, a mai napig tartóan restaurálják a textilekből, díszfegyverekből, ötvösművekből álló 300 darabos kollekciót. Takács Imre ezeket a tárgyakat "az intenzív osztályon éppen csak stabilizált állapotú betegekhez" hasonlította, melyeket állandóan figyelni kell, ellenőrizni, hogy például az alvó spórák nem "ébrednek-e fel" bennük.

Az ügy, mely Takács távozásához vezetett régebben kezdődött. Zumbok Ferenc a Fertődi Esterházy-kastély nemrég elhunyt kormánybiztosa fejébe vette, hogy tudományos intézményt hoz létre a Sopron melletti műemlékben, és ide szállítja az egykori Esterházy kollekciókat.

Ez ellen - a színfalak mögött - a gyűjteményt őrző múzeumok tiltakozni kezdtek, hiszen évtizedek óta ők őrzik, dolgozzák fel, adnak kontextust ennek a kincsnek, semmi értelme, hogy kiszakítsák azokat a múzeum gyűjteményéből, és elvigyék az ország tudományos központjából. A tárgyak kiállítása ellen nem volt kifogásuk.

Az fel sem merült, hogy a Szépművészeti Múzeumban őrzött egykori Esterházy-gyűjtemény leköltözzön a kastélyba, de számos más múzeum őriz, és bocsát a  kutatók rendelkezésére egykori Esterházy gyűjteményeket, így a  Nemzeti Múzeumban őrözik az éremtárat, melynek értő kezeléséhez legalább három speciális tudású szakember kell, az Országos Széchenyi Könyvtárban Esterházy-gyűjteményben Joseph Haydn műveinek mintegy 100 eredeti kéziratát, azok korabeli másolatait és első kiadásait őrzik.

Az Esterházy "Fényes" Miklós herceg által meghozatott, és a fertődi rezidencián bemutatott gazdag XVIII. századi operagyűjtemény (a komponista eredeti betétáriáival, javításaival) a világ legértékesebb Haydn gyűjteményévé emelik az OSZK zeneműtárát. De a legnagyobb falat az Iparművészetiben őrzött kincstár. Amikor Zumobok látta, hogy a múzeumok nem akarnak megválni anyagaiktól, bepanaszolta őket a miniszterelnöknél.

A tavaly nyári fertődi kormányülésen - melynek felvétele ma is látható az egyik videomegosztón - Zumbok mondatai után Orbán  Viktor miniszterelnök  odafordult Balog Zoltán emberi erőforrások miniszteréhez: hogy írjon meg "egy olyan előterjesztést, ami arról szól, hogy te döntesz arról, melyik műtárgy hova kerüljön". Ezután L. Simon  László egyéni képviselői indítványban nyújtotta be a törvényjavaslatot, miszerint a miniszter dönthet az állam tulajdonában lévő műtárgyak elhelyezéséről.  

Takács egyébként már korábban, a Magyar Nemzeti Galéria Szépművészeti Múzeumba való beolvasztása ellen is szót emelt, illetve a múzemnegyed ötletét is bírálta. Ezekkel nyilván nem szerezett magának jó pontokat annál a kormányzatnál, mellyel kezdetben jól együttműködött.

2001-ben a múzeumában nyílt meg a Magyar Művészeti Akadémia elhunyt tagjaira emlékező kiállítás, melyet Orbán Viktor nyitott meg. A következő évben az Iparművészeti Múzeum adott otthont az akadémia elnökének, Fekete György életmű kiállításának. A kormány a múzeum rekonstrukciójáról is döntött, 2012-ben kiírták a tervpályázatot.

Takács a baloldali kultúrpolitika mártírjának számított, 2007. augusztus 31-én ugyanis Hiller István fölmentette, az egyébként roppant sikeres Zsigmond-kor művészetéről szóló kiállítás során elkövetett állítólagos szabálytalanságok miatt. Az igazgató perre ment, s a bíróság visszahelyezte hivatalába, ám Hiller másnap ismét felmentette. Újabb minisztériumi vizsgálat következett, de ez sem produkált olyan eredményeket, ami indokolta volna a felmentést.

Ám az új rezsim sem sietett a meghurcolt igazgató segítségére, csak fél évvel a választások után helyzete vissza tisztségébe, amikor a bíróság immár megfellebbezhetetlenül döntött az igazgató javára.

Miután Takács mindvégig az intézményben dolgozott, nem volt jogosult kártérítésre, sőt mandátumát is első kinevezésétől 2006-tól számították, így 2011-ben pályázatot írtak ki az állásra, amit megnyert, most 2016-ig szólna a mandátuma. Lemondó nyilatkozatában a főigazgató tiltakozott az Iparművészeti Kelet-ázsiai Gyűjteményének a Szépművészeti Múzeumhoz helyezése ellen is. Az elképzelés először Halász János kulturális államtitkár egyik levelében öltött testet - szólt az előzményekről Takács Imre.

A gyűjtemény kerámiákból, ötvöstárgyakból, bútorokból, textilekből, olyan típusú műtárgyakból áll, amelyeket az Iparművészeti Múzeum gyűjt, és amelyekből semmi nincs a Szépművészetiben - hangsúlyozta. Takács közölte, jelenleg folyik az előkészítése a mintegy 20 ezer tárgyból álló anyag átadásának.

2012-ben már felröppent a hír a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum és Ráth György Múzeum bezárásáról. Az Iparművészeti Múzeum filiáléjaként működő múzeumot először az intézmény osztályává minősítették vissza, majd korlátozták a nyitva tartását. Ez utóbbira a súlyos támogatás-megvonások miatt lehetett szükség. Az akkor még létező Műemlékek Nemzeti Gondnoksága átvette volna a Hopp Ferenc Múzeumot, melyhez a hírek szerint Takács nem ragaszkodott mereven. Olyan elképzelés is volt, hogy a keleti tárgyak a fertődi Esterházy-kastélyba kerültek volna.

Szerző
Frissítve: 2014.01.27. 21:10

Lemondott a kritikus főigazgató

Publikálás dátuma
2014.01.28. 06:45
Nem szállítható az Esterházy-kincstár FOTÓ: BIELIK ISTVÁN
 A kormányzati intézkedések elleni tiltakozása jeleként március 25-vel lemond igazgatói tisztségéről Takács Imre az Iparművészeti Múzeum vezetője, s főmuzeológusként folytatja pályáját. A tárca azzal kommentálta a neves művészettörténész lépését; hogy úgyis ki akarta rúgni, mert nem végzett el egy tanfolyamot.

Az Esterházy-kincstár kiragadása az Iparművészeti Múzeum gyűjteményéből, illetve a Kelet-ázsiai kollekció áthelyezése a Szépművészeti Múzeumba nem hozhatók összhangba a közgyűjtemény társadalmi rendeltetésével, és főigazgatói programommal - indokolta lemondását tegnap Takács Imre az Iparművészeti Múzeum vezetője.

Megítélése szerint ilyen körülmények között a pályázatában vázolt elképzeléseit nem tudja megvalósítani: "Szakmai és lelkiismereti okok mellett a jelzett kormányzati intézkedések végrehajtásának következményeiért a jogi és történelmi felelősséget sem tudom vállalni" - zárul az igazgató Balog Zoltán Emberi Erőforrások miniszterhez címzett levele. Már Takács Imre vezetői megbízatásának visszavonására készült az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi), a főigazgató ugyanis nem teljesített egy előírt képzést - reagált a tárca a vezető lemondásának hírére.

Az Esterházy-gyűjtemény jelentős része nincs szállítható állapotban, ennek ellenére a kulturális kormányzat tavasszal Fertődre kívánja vinni az egész kollekciót - fejtette ki Takács Imre az MTI-nek. Hozzátette, nem arról van szó, hogy egy közgyűjtemény nem szeretné elveszteni egyik egységét; az aggályok szakmaiak: "Az Esterházy-gyűjtemény 1945 januárjában súlyos bombatámadás áldozata lett, majd négy évig a budai várbeli Esterházy-palota pincéjében, törmelékek alatt, elázva rohadt.

Ezt követően feltárták, az Esterházy család szándékának megfelelően behozták az Iparművészeti Múzeumba, és azóta, a mai napig tartóan restaurálják a textilekből, díszfegyverekből, ötvösművekből álló 300 darabos kollekciót. Takács Imre ezeket a tárgyakat "az intenzív osztályon éppen csak stabilizált állapotú betegekhez" hasonlította, melyeket állandóan figyelni kell, ellenőrizni, hogy például az alvó spórák nem "ébrednek-e fel" bennük.

Az ügy, mely Takács távozásához vezetett régebben kezdődött. Zumbok Ferenc a Fertődi Esterházy-kastély nemrég elhunyt kormánybiztosa fejébe vette, hogy tudományos intézményt hoz létre a Sopron melletti műemlékben, és ide szállítja az egykori Esterházy kollekciókat.

Ez ellen - a színfalak mögött - a gyűjteményt őrző múzeumok tiltakozni kezdtek, hiszen évtizedek óta ők őrzik, dolgozzák fel, adnak kontextust ennek a kincsnek, semmi értelme, hogy kiszakítsák azokat a múzeum gyűjteményéből, és elvigyék az ország tudományos központjából. A tárgyak kiállítása ellen nem volt kifogásuk.

Az fel sem merült, hogy a Szépművészeti Múzeumban őrzött egykori Esterházy-gyűjtemény leköltözzön a kastélyba, de számos más múzeum őriz, és bocsát a  kutatók rendelkezésére egykori Esterházy gyűjteményeket, így a  Nemzeti Múzeumban őrözik az éremtárat, melynek értő kezeléséhez legalább három speciális tudású szakember kell, az Országos Széchenyi Könyvtárban Esterházy-gyűjteményben Joseph Haydn műveinek mintegy 100 eredeti kéziratát, azok korabeli másolatait és első kiadásait őrzik.

Az Esterházy "Fényes" Miklós herceg által meghozatott, és a fertődi rezidencián bemutatott gazdag XVIII. századi operagyűjtemény (a komponista eredeti betétáriáival, javításaival) a világ legértékesebb Haydn gyűjteményévé emelik az OSZK zeneműtárát. De a legnagyobb falat az Iparművészetiben őrzött kincstár. Amikor Zumobok látta, hogy a múzeumok nem akarnak megválni anyagaiktól, bepanaszolta őket a miniszterelnöknél.

A tavaly nyári fertődi kormányülésen - melynek felvétele ma is látható az egyik videomegosztón - Zumbok mondatai után Orbán  Viktor miniszterelnök  odafordult Balog Zoltán emberi erőforrások miniszteréhez: hogy írjon meg "egy olyan előterjesztést, ami arról szól, hogy te döntesz arról, melyik műtárgy hova kerüljön". Ezután L. Simon  László egyéni képviselői indítványban nyújtotta be a törvényjavaslatot, miszerint a miniszter dönthet az állam tulajdonában lévő műtárgyak elhelyezéséről.  

Takács egyébként már korábban, a Magyar Nemzeti Galéria Szépművészeti Múzeumba való beolvasztása ellen is szót emelt, illetve a múzemnegyed ötletét is bírálta. Ezekkel nyilván nem szerezett magának jó pontokat annál a kormányzatnál, mellyel kezdetben jól együttműködött.

2001-ben a múzeumában nyílt meg a Magyar Művészeti Akadémia elhunyt tagjaira emlékező kiállítás, melyet Orbán Viktor nyitott meg. A következő évben az Iparművészeti Múzeum adott otthont az akadémia elnökének, Fekete György életmű kiállításának. A kormány a múzeum rekonstrukciójáról is döntött, 2012-ben kiírták a tervpályázatot.

Takács a baloldali kultúrpolitika mártírjának számított, 2007. augusztus 31-én ugyanis Hiller István fölmentette, az egyébként roppant sikeres Zsigmond-kor művészetéről szóló kiállítás során elkövetett állítólagos szabálytalanságok miatt. Az igazgató perre ment, s a bíróság visszahelyezte hivatalába, ám Hiller másnap ismét felmentette. Újabb minisztériumi vizsgálat következett, de ez sem produkált olyan eredményeket, ami indokolta volna a felmentést.

Ám az új rezsim sem sietett a meghurcolt igazgató segítségére, csak fél évvel a választások után helyzete vissza tisztségébe, amikor a bíróság immár megfellebbezhetetlenül döntött az igazgató javára.

Miután Takács mindvégig az intézményben dolgozott, nem volt jogosult kártérítésre, sőt mandátumát is első kinevezésétől 2006-tól számították, így 2011-ben pályázatot írtak ki az állásra, amit megnyert, most 2016-ig szólna a mandátuma. Lemondó nyilatkozatában a főigazgató tiltakozott az Iparművészeti Kelet-ázsiai Gyűjteményének a Szépművészeti Múzeumhoz helyezése ellen is. Az elképzelés először Halász János kulturális államtitkár egyik levelében öltött testet - szólt az előzményekről Takács Imre.

A gyűjtemény kerámiákból, ötvöstárgyakból, bútorokból, textilekből, olyan típusú műtárgyakból áll, amelyeket az Iparművészeti Múzeum gyűjt, és amelyekből semmi nincs a Szépművészetiben - hangsúlyozta. Takács közölte, jelenleg folyik az előkészítése a mintegy 20 ezer tárgyból álló anyag átadásának.

2012-ben már felröppent a hír a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum és Ráth György Múzeum bezárásáról. Az Iparművészeti Múzeum filiáléjaként működő múzeumot először az intézmény osztályává minősítették vissza, majd korlátozták a nyitva tartását. Ez utóbbira a súlyos támogatás-megvonások miatt lehetett szükség. Az akkor még létező Műemlékek Nemzeti Gondnoksága átvette volna a Hopp Ferenc Múzeumot, melyhez a hírek szerint Takács nem ragaszkodott mereven. Olyan elképzelés is volt, hogy a keleti tárgyak a fertődi Esterházy-kastélyba kerültek volna.

Szerző
Frissítve: 2014.01.27. 21:10