Véletlen évforduló

Egy év híján e napokban hetven esztendeje, hogy Balfon agyonverték Szerb Antalt. Akinek a kínzói magyarok voltak, nem német náci megszállók, és föltételezhető, hogy a tettesek azt sem tudták, kit vernek és miért, csak "koszos zsidót" sejtettek áldozatukként.

 Alig telt el két hónap, ugyanez a keserves sors érte ugyancsak Balfon Halász Gábort az irodalomtörténet és a magyar história jeles ismerőjét, esszéistát és Sárközi Györgyöt. A maga módján mindhármuk mellékgondolat nélkül magyarnak és hazafinak vallotta magát, rendületlenül hitt meggyőződésében. És alkotott.

Szerb Antal megírta a magyar irodalomnak máig is érvényes csodálatos történetét, igaz, közben Baky László, aki Endre Lászlóval együtt államtitkárként szervezte a magyar zsidók deportálását, még Horthy Miklós parlamentjében képviselőként azt követelte, "égessék el ezt a kötetet". Wehrmacht, SS még nem volt itt, senki nem tiporta lábbal, mint most Orbánék állítják, a nemzeti szuverenitást.

Horthyék egyszerűen kezdettől állami politikává tették az antiszemitizmust Európa első numerus claususával, a primitív zsidótörvényekkel, amelyeknek egyenes folytatásuk volt a tömeges deportálás. Még Hitlerék és a nácik nélkül.

Mellesleg, amit Szerb Antal agyonütői szintén nem tudhattak, a regényíró és irodalomtörténésznek a keresztapja Prohászka Ottokár, Horthy admirális egyik kedvenc püspöke volt. Aki ugyan 1901-ben is tudta már, hogy zsidónak született fiút fogadott az oltalmába, de később azt írta, "ha az immatrikulált nem állja meg a helyét, ha rá lehet sütni a nemzetköziségnek, a hazátlanságnak és a destruktív irányzatnak a bélyegét, akkor azt mondom, hogy itt határozottan megszűnt a jog …"

Szerb Antalra ezt nem lehetett rásütni mégis agyonverték. Amit csaknem hetven évvel később Orbánéknak tudniuk kell. Ezért arra az érvükre, amellyel ezt az ocsmány szándékkal megrendelt "emlékművet" fölavatják, pontosan illik Shakespeare mondata a Hamletből, hogy "őrült beszéd, de van benne rendszer". A makacsul követett szerecsenmosdatási kísérletnek a rendszere, hogy mentsék a história előtt eszmei elődjeik rémtetteit.

Szerző

Pusztító szenvedélyek

Publikálás dátuma
2014.01.29. 06:45
Ez az étkezés már robbanással fenyegetően feszült (Koltai Róbert, Gubás Gabi) FOTÓ: KÁLLAI-TÓTH ANETT
Se vele, se nélküle típusú férfi-nő kapcsolatot mutat be a Jelenetek 2 házasságból című, Koltai Róbert által a Mikroszínpadon rendezett produkció. Móricz Zsigmond művei nyomán egzaltált, szenvedélyes, szeszélyes kapcsolatokat látunk.

Férj-feleség halálra gyötri egymást, szinte szétcincálják a másikat, lemarcangolják róla a húst, miközben szó nincs arról, hogy elmúlt volna a szeretet. Sőt, nagyon is megvan, tán még a szerelem is adott hozzá, hiszen éppen azért annyira fontosak egymásnak, hogy szinte nyíltszíni élveboncolást rendezzenek. Hányan és hányan átéltünk valami hasonlót.

De kevesen hozzák nyilvánosságra, ami velük történt. Móricz Zsigmond beleírta a vele történteket a naplójába, ami teljességében nyilván nem véletlenül csak 2012-ben látott napvilágot. Lett is belőle szenzáció. Nem a hagyományos Móricz kép tükröződik benne. Hanem a vad, szenvedélyes, szeszélyes, akár trágár, egzaltált ember kerül előtérbe, akinek bizony kicsúszik a lába alól a talaj.

És feleségének, Jankának annyira kicsúszik, hogy öngyilkos is lesz. De lesz második feleség is, szép színésznő személyében, aki már korábban is ott kísértett, miközben Janka később sem feledhető. Móricz fájdalmasan, epés humorral mindent megírt.

Koltai Róbert pedig B. Török Fruzsina dramaturg hathatós segítségével, estet formált a szövegek egy részéből. A Móricz örökösök ezt nem akarták hagyni, tán attól tartottak, hogy ledől a nagy íróbálvány. Aztán megnézték az estet. Óriási hatással volt rájuk. Agyba-főbe dicsérték Koltait, és volt is miért.

Egy megújult színészt láthattunk, aki érezhetően saját élettapasztalatait, gyötrődéseit, és netán mások meggyötrését is beleépítette abba, amit előadott. Valósággal gyónt, és nyilván gyón is még, mert tudtommal, már lassan századszorra teszi ezt.  A sikeren felbátorodva B. Török Fruzsina Az asszony beleszól és a Rab oroszlán című Móricz művekből formált két egyfelvonásost, amelyeket persze Koltai rendezett a Thália Színház égisze alatt a Mikroszínpadon, vagyis leánykori nevén, a Mikroszkópon.

Az asszony beleszól könnyedebb játék, krimi-komédiának nevezik. A gazdasági világválság idején játszódik, sok tekintetben olyan, mintha ma történne. Elszegényedés, folyamatos létszámleépítés réme terheli a fiatal házaspár életét. A férfi bűnügyi újságíró, megszállottságból, de a munkanélküliségtől való félelemből is rohan a szenzáció után.

Meg még ki tudja, mi minden után, ki tudja mi hihető abból, amit a legelképesztőbb időpontokban való hazalopakodásakor összehadovál örökösen aggódó, sopánkodó asszonykájának. Nemigen van idejük magánéletre. Egri Bálint nagyzoló, de szeretni is képes svihákot alakít, aki próbálja túlélni a gazdasági válságot éppúgy, mint a mindennapi szituációkat. Sztarenki Dóra az uráért és kapcsolatukért reszkető fiatalasszony.

Csak a férfin keresztül létezik számára a világ. Perpatvaroznak, veszekszenek, vannak szép pillanataik, de nehezen képzelhető, hogy boldogan élnek, míg meg nem halnak. Kissé túl finom, túl halk, némiképp elnyúló, nem elég karizmatikus, de érzékeny megfigyelésekkel teli, igényes munkáról tanúskodik ennek az egyfelvonásosnak az előadása.

A Rab oroszlán jóval elementárisabb. Harsány elemeket is használva, inkább átfordul groteszkbe. Húszéves házasság, megszokásba torkolló, elszürküléssel járó válságáról szól. Koltai a férj, akinek beköltözik a hivatali szobájába egy szóba jöhető nő. Gubás Gabi az ugyancsak otthon rostokoló, életét csupán a férje kiszolgálására építő feleség. Nagy, látványos, hangos összecsapásaik vannak. Eszelős, nyilvánvaló képtelenségeket is feltételeznek a másikról. Imádnak és gyűlölnek egyszerre.

Már-már kibékülnek, majd újra rázendítenek a veszekedőkettősre. Ellágyulásokat megkeményedés követ. Elemében van a két színész. Megmutathatnak a férfi és a nő természetrajzából bármit, a hatásvadász hisztériától a totális elmagányosodástól való frászig. Van ennek némi attrakció jellege, van ebben színészi virtuozitás, van ripacséria.

De eleven, élettel teli, bár kissé szintén elnyúló, nem valamennyi pontján feszes a játék. A férfi és a nő túlspiláz mindent. Maguk elől is egymáshoz menekülnének, de már ez sem lehetséges. Ott állnak megfürödve, mint oly sokan.

Szerző
Frissítve: 2014.01.28. 20:44

Tarr Béla-vetítéssorozat Bolognában

Vetítéssorozatot rendez Tarr Béla filmjeiből az olaszországi Cineteca Bologna filmarchívum január 29. és 31., majd február 2. és 12. között.

"Tarr Béla örömmel emlékezik meg Ozu, Tarkovszkij és talán Godard filmjeiről, de nem idézi őket. Filmjei egyetlen beállításból felismerhetők: a kamera gördülékeny, tekervényes és jéghideg mozgásáról. Kitörölhetetlen látvány" - méltatja a Kossuth-díjas magyar rendező munkásságát a rendezvények ajánlója.

Az Omaggio a Béla Tarr (Tisztelgés Tarr Béla előtt) elnevezésű sorozat a magyar filmes főműveit mutatja be az észak-olasz város közönségének. Az intézmény honlapja szerint Tarr A londoni férfi című munkáját szerda este és csütörtök délután, a Berlinálén Ezüst Medvével jutalmazott, A torinói ló című alkotást csütörtök este vetítik, majd a program a Werckmeister harmóniákkal zárul pénteken.

A világszerte ismert magyar filmes életművét tekinti át a Fino alla fine del mondo. Il cinema di Béla Tarr (A világ végéig. Tarr Béla mozija) címmel meghirdetett retrospektív sorozat is, amely vasárnap A torinói ló vetítésével indul, majd a bolognai közönség tizenegy napon keresztül, magyar nyelven, olasz felirattal tekintheti meg Tarr Béla Macbeth, Utazás az Alföldön, A londoni férfi, Werckmeister harmóniák, Hotel Magnezit, Panelkapcsolat, Európa-képek - Prológus, Őszi almanach, Szabadgyalog, Családi tűzfészek, Sátántangó és Kárhozat című alkotásait is.

Szerző
Témák
Tarr Béla