Két napja tart Kijevben az a rendkívüli parlamenti ülésszak, amely a válság politikai rendezését tűzte ki célul. Kedden megegyezés született a kormányváltásról valamint a tüntetések radikalizálódáshoz vezető, a gyülekezési szabadságot korlátozó törvények visszavonásáról, tegnap azonban nem sikerült közös nevezőre jutni az amnesztia törvény kapcsán. Az ellenzék nem fogadta el a kormány által előterjesztett változatot, de nem hagyta el a parlamentet. Az ülést csak felfüggesztették konzultációk miatt, de a többség megszavazta, hogy folytatódjon a rendkívüli ülésszak.
A kormányzat az amnesztia hatályba lépését ahhoz kötötte, hogy a tüntetők szabadítsák fel az általuk elfoglalt közigazgatási intézményeket. Ezt még el is fogadta volna az ellenzék, sőt, a radikális Svoboda aktivistáinak sikerült rávenniük a mezőgazdasági minisztérium elhagyására azt a szélsőséges csoportosulást, amely múlt hét óta megszállva tartotta az intézményt.
Klicskoék azt utasították el, hogy a kormányzó többség az amnesztiáért cserébe a tiltakozó mozgalom teljes felszámolását várta volna el, azt, hogy szabadítsák fel a demonstráció központjává és jelképévé vált Függetlenség teret, a Majdant, és bontsák le a barikádokat.Vitalij Klicsko bejelentette: az amnesztia nem elég ahhoz, hogy az emberek hazatérjenek, a demonstráció akkor ér véget, ha kézzelfogható bizonyítékuk lesz a tényleges hatalomváltásról.
A kedden lemondott Azarov kormány helyét átvevő ügyvezető Arbuzov kabinetnek hatvan nap áll rendelkezésére a válság rendezésére, de ahhoz, hogy előrelépés történjen mindenekelőtt a Vitalij Zaharcsenko belügyminiszter menesztésére illetve a rohamrendőrség, a Berkut parancsnokságának felelősségre vonása szükséges. A tüntetők elsősorban a Berkutot tartják a Kijevet eluraló erőszak felelősének.
A válságrendezésbe közvetítőként bekapcsolódna Ukrajna első választott elnöke, Leonyid Kravcsuk, aki a parlament tegnapi ülésén úgy vélekedett, hogy az ország "a polgárháború szélén" áll. "Ez egy forradalom. A lehető legnagyobb felelősséggel kell cselekednünk" - fogalmazott.
A helyzet a parlamenti egyeztetés, a körvonalazódó politikai ellenére is valóban válságos maradt. A Majdanon nemzeti gárdát alapítottak a tüntetések önvédelmi egységeiből, ahová a radikálisokat is befogadták, és délután meghalt Kijevben a keddi összecsapások során megsérült rendőr. A 42 éves férfi már a második rendőr, aki lőtt seb következtében hunyt el, mintegy igazolván, hogy a radikálisoknak lőfegyverei is vannak.
A zavargások egyre nagyobb károkat okoznak az amúgy is komoly gazdasági gondokkal küszködő Ukrajnában. A fővárosi önkormányzat tegnapi közlése szerint a tiltakozó akciók során előzetes adatok szerint 2,5 millió dollár értékű kár keletkezett Kijev központjában, az épületekben és utakban - több épület leégett, felszedték az útburkolatot, a helyreállításhoz optimális esetben is több hétre van szükség.
Az orosz kormány tegnapi ülésén, amelyen Vlagyimir Putyin államfő is részt vett Dmitrij Medvegyev miniszterelnök arra tett javaslatot, hogy Oroszország teljesítse kötelezettségvállalását a tavaly decemberben Ukrajnának felajánlott segítségre vonatkozóan, de csak az új kormány megalakulása után. Putyin utasította a kormányt, hogy az Ukrajnával decemberben aláírt összes megállapodást maradéktalanul hajtsa végre, úgy tűnik, ez csak az új kormány megalakulása után lehetséges.
