Önök, polgáraink azok, akik az uniónkat erőssé teszik - idén így fogalmazta meg az elnöki üzenetek kötelező bevezetését Barack Obama. Az amerikai elnök sorolta az eredményeket: öt éve a legalacsonyabb a munkanélkülisség aránya, növekedett az ipari állások száma, az Egyesült Államok - húsz év óta először - több olajat termel odahaza, mint amennyit importál, felére csökkent a deficit.
Obama elégedetten jegyezte meg, hogy tíz év óta először fordul elő, hogy az üzletemberek nem Kínát, hanem Amerikát tartják a világ első számú befektetési célpontjának. "Ezért hiszem azt, hogy az idei év az áttörés éve lehet Amerika számára. Öt év eltökélt erőfeszítései nyomán az Egyesült Államok jobb helyzetben indul neki a 21. századnak, mint bármely más nemzet a világon" - mondta az elnök.
Méltatva a kongresszusban elért kétpárti költségvetési kompromisszumot, Obama reményét fejezte ki, hogy ennek köszönhetően a fontos feladatokra, a munkahelyteremtésre, a középosztály helyzetének javítására, az oktatásra, a társadalmi egyenlőtlenségek enyhítésére tud majd idén koncentrálni. "A rideg tények azt mutatják, hogy még a fellendülés közepette is túl sok amerikainak erején felül kell dolgoznia, hogy megéljen, nemhogy előre jusson. És túl sokan vannak, akik még mindig nem találnak állást" - ismerte el.
Obama adóreformmal segítené az állásteremtést, nagy infrastrukturális beruházásoktól (a leromlott úthálózat modernizálása, kikötők felújítása) reméli, hogy további 3 millió embernek adnak munkát, ha a kongresszus elfogadja a vonatkozó törvényeket. Az elnök ipari parkok létesítésével támogatja a high-tech iparágakat, a két eddigi projekt sikeresen beindult, további hat ilyen központot lehetne létrehozni, ha kétpárti támogatást kapnának a kongresszusban.
Obama 2013-as elnöki üzenetének fő célkitűzései közül kevés teljesült. A foglalkoztatottság ugyan a tavalyi évben is nőtt, 2,19 millió nem mezőgazdasági munkahelyet sikerült teremteni, de ez nagyjából ugyanannyi volt, mint a megelőző évben. Továbbra is legalább 1,2 millió állás hiányzik a pénzügyi válság előtti foglalkoztatási szinthez viszonyítva. Az elnök már tavaly is sürgette a szövetségi minimálbér megemelését 7,25-ről 9 dollárra. Idei beszédében a minimálbér 10,10 dollárra emelését javasolja, bizonytalan, hogy a kongresszusban átmegy-e az erről szóló törvényjavaslat.
Obama már előzetesen jelezte, hogy a szövetségi szerződéses alkalmazottak (építőmunkások, karbantartók) minimálbérét elnöki rendelettel megemeli, ez a rendelkezés azonban legfeljebb néhány százezer embert érint. Míg tavaly az elnök átfogó, nagy terveket vázolt fel az illegális bevándorlók helyzetének rendezésére, a fegyvertartás szigorítására, a globális felmelegedés elleni fellépésre, idén mindezen területeken csak óvatos lépéseket helyezett kiltásba.
Adóösztönzéssel támogatná a megújuló energiaforrások fokozottabb felhasználását, ígéretet tett rá, hogy az adminisztráció e téren mindenben együttműködik a szövetségi államokkal, az energiatermelő cégekkel. "Az áttérés a tiszta energiát felhasználó gazdaságra nem történik meg egyik napról a másikra, s kemény döntéseket követel" - mutatott rá Obama.
Idén talán esély mutatkozhat előrelépésre a bevándorlás terén, ezzel a problémával a spanyol ajkú kisebbség támogatásának visszaszerzésében reménykedő republikánusok is készek lépéseket tenni, hamarosan új tervezetet terjesztenek elő a kongresszusban.
Obama felidézte tavalyi ígéretét, miszerint a diákok 99 százaléka számára biztosítják a szélessávú internethozzáférést, mint mondta több nagy informatikai cég támogatásával 15 ezer iskolában, 20 millió diák számára teremtik meg ezt a lehetőséget - a deficit növelése nélkül.
Obama elnökségének legnagyobb vívmánya, az egészségügyi reformterv tavaly lépett életbe, igaz, technikai zökkenőkkel, amelyért az adminisztráció sok bírálatot kapott. Az elnöki üzenet a pozitívumokra koncentrált: több mint három millió 26 évnél fiatalabb amerikai részesül egészségügyi ellátásban a szülei biztosítása révén.
Több mint 9 millióan íratkoztak fel az új egészségbiztosítási programra, ez jóval kevesebb a reméltnél, s nem tudni, hogy közük hányan vannak olyanok, akiknek korábban nem volt biztosítása. Obama ezért a kongresszusi pulpitusról is felhívta az amerikaiakat, akik még nem tették meg, március 31-ig kössék meg az új egészségbiztosítást.
Az uniós üzenetét szokás szerint a kormány tagjai is meghallgatják, a kabinet bevonulásakor John Kerry külügyminiszter vezette a sort. Kerrynek is köszönhetően dinamikusan alakult az elmúlt évben az amerikai külpolitika, esély mutatkozik az iráni nukleáris program lezárására, megindult valamiféle szíriai párbeszéd. Obama a külpolitika terén mindenekelőtt azt emelte ki, hogy Irak után idén Afganisztánból is hazatérnek az amerikai katonák. (Hivatalba lépésekor 180 ezren szolgáltak a két hadszíntéren.)
Figyelmeztetett, hogy a terrorizmus veszélye továbbra is valós, az al-Kaida elleni fellépést Amerika is segíti Jemenben, Szomáliában, Irakban, Maliban. Szíriában Washington a terrorizmust elítélő ellenzéket, szögezte le. Üdvözölte az izraeli-palesztin béketárgyalásokat, amelyek célul tűzik ki egy független palesztin állam megteremtését, s garantálják Izrael Állam biztonságát.
"A zsidó állam tudja, hogy mindig számíthat Amerika támogatására" - szögezte. Az iráni nukleáris tárgyalások előrehaladása kapcsán figyelmeztette a Kongresszust, megvétóz minden olyan szankciót, amely kisiklathatná a folyamatot.
Külön kitért a kiberterrorizmus veszélyére. Felhívta a kongresszust, hogy idén végre tegyék lehetővé a guantánamói börtöntábor bezárását (a legveszélyesebb terroristák amerikai börtönbe átszállításáról eddig nem akartak hallani a szövetségi államok).A titkos adatgyűjtés korlátozását csak érintőlegesen említette a beszéd. Európáról az amerikai elnök mindössze annyit mondott, hogy a szövetségesi kapcsolatok erősebbek, mint valaha. Kiemelte Ukrajnát, leszögezve, az ukránok joga, hogy maguk dönthessenek országuk jövőjéről.
Az elnök beszédének legmegrázóbb pillanata az volt, amikor méltatta egy súlyosan sebesült afganisztáni veterán hősiességét és kitartását. Cory Remsburg tizedik afganisztáni bevetésén, egy út szélén elhelyezett bomba robbanásakor sebesült meg, naponta hat órán keresztül rehabilitációs tréningen esik át. Cory Remsburg Obama különleges vendégeként a First Lady mellett ült a karzaton, s csak segítséggel tudott felállni, hogy a honatyák ünneplését megköszönje.
Cathy McMorris Rodgers képviselőnő, a republikánusok új sztárja válaszolt az ellenzék nevében Obama elnöki üzenetére, személyes hangvételű szavait sokan dícsérték. A megosztott republikánusok teapárti szárnyából két szenátor is megszólalt, Mike Lee Utahból és Rand Paul Kentucky állam képviseletében, mindketten keményebb hangnemben utasították el a kormányzat terveit.
Obama elnök az uniós évértékelő után tegnap vidéki körútra indul, hogy programját népszerűsítse. Maryland, Pennsylvania, Wisconsin és Tennessee államban tart beszédet a minimálbér emeléséről, a tartósan munkanélküliek támogatásáról.
Lapvisszhangok
The Guardian
Az alkalom pompája és ünnepélyessége ellenére mindenki fájdalmasan tudatában van annak, az elnök lehetősége korlátozott, hogy akaratát keresztülvigye a Capitoliumon - írta a brit lapban Gary Jounge. Obama alacsony támogatottságának szeinte nem az az oka, hogy nem támogatják programját, hanem az, nem hiszik, hogy képes lesz megvalósítani.
Los Angeles Times
A Fehér Házban úgy vélik, hogy az Obama-kormányzat munkája legfontosabb részét már bevégezte. Az amerikai lapnak az elnök egyik tanácsadója azt nyilatkozta, a legnagyobb teljesítmény az volt, hogy visszahozták az országot a gazdasági szakadék széléről. Ez és az egészségügyi reform az, amit tíz év múlva is emlegetni fognak.
Der Spiegel
Obama beszéde nem egyszerűen Kongresszus-ellenes beszéd - írta internetes kiadásában a német hetilap. Az elnöknek szüksége van az ellenfeleire, legalábbis a bevándorlási reform elfogadtatásához. Bár több ellenzéki honatyát is megdícsért, a barátságos hangnem senkit nem kell, hogy megtévesszen, az elnök nem vár túl sokat a törvényhozástól.
Time
Hol van már a kiváló szónok, aki változást ígért Amerikának - írja az amerikai hetilap. Második hivatali idejét töltő elnökként Obama már megtapasztalta hatalmának korlátait. A katasztrofális 2013-as év ellenére sem szánta rá magát, hogy új utakra indul. Ehelyett arra koncentrált, hogy régi feladatlistáján mindent kipipáljon, mielőtt elnöksége a béna kacsa szakaszba csúszik.
Alkotmányos kötelezettség
A mindenkori amerikai elnököt az alkotmány második cikkelye kötelezi arra, hogy "időről-időre" számoljon be az unió helyzetéről a kongresszusnak. Hagyományosan január végén-február elején tartja meg az elnök az évértékelőt a kongresszus két házának együttes ülésén, ezt a tradíciót azonban csak 1933-ban teremtették, egészen addig március elején tartotta nyitóülését a kongresszus.
A januári időpontról az amerikai alkotmány 20. kiegészítése rendelkezett. Az elnöki évértékelőn a 435 képviselő és a szenátus 100 tagja mellett a kormánytagok, a legfelsőbb bíróság bírái, illetve a fegyveres erők vezetői is részt vesznek. Egy kormánytag az előírások szerint távol marad, hogy ha netán bármi katasztrófa történne, legyen, aki átveszi az ország irányítását.
Az első elnöki üzenetet George Washington mondta 1790. január 8-án. Thomas Jeffersonnak terhes volt a beszéd, a királyi trónbeszédre emlékeztette, s inkább írásban küldte el jelentését a kongresszusnak, ahol egy tisztviselő olvasta fel. Az elnöki beszéd tartalmát a polgárok 1923-ig a lapokból ismerhették meg. Calvin Coolidge elnök volt az első, akinek évértékelőjét közvetítette a rádió.
Eleinte a kongresszusnak küldött elnöki üzenetként hivatkoztak az évértékelőre, Franklin Delano Roosevelt használta először a "State of the Union" kifejezést 1934-ben. 1947-ben Harry Truman volt az első elnök, akinek üzenetét a televízió élőben közvetítette. Egyetlen alkalommal halasztották el az elnöki beszédet, 1986-ban, a Challenger űrrepülőgép tragédiája miatt. Bill Clinton 1997-es évértékelőjét már az interneten is lehetett követni.
CNN: 44 százaléknak tetszett
A CNN/ORC gyorsfelmérése szerint az amerikaiak 44 százaléka pozitívan ítélte meg az elnök beszédét, 32 százalék valamelyest pozitívan, 22 százaléknak egyáltalán nem tetszett. Tavaly a megkérdezettek 53 százaléka nagyon pozitívan nyilatkozott Obama elnöki üzenetéről, de az év közben kiderült, hogy a kongresszussal folytatott huzakodás miatt legtöbb tervét nem tudta keresztülvinni.
Obama népszerűsége jelenleg 43 százalékon áll, hasonló tartományban mozog, mint George W. Bush-é volt hasonló időszakban, Ronald Reagannek és Bill Clintonnak elnöksége hatodik évében jóval 50 százalék felett volt a támogatottsága.