Előfizetés

Pénztárgép mutyi - Felmentették az engedélyezési hivatal főigazgatóját

Publikálás dátuma
2014.01.30. 18:11

A nemzetgazdasági miniszter csütörtökön felmentette a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal (MKEH) főigazgatóját, Király Pétert - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

Varga Mihály a hivatal vezetésével Kis Ágnes, általános főigazgató-helyettest bízta meg. Az MKEH munkáját az online-pénztárgépekre való átállás befejezéséig Vágujhelyi Ferenc (a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnökhelyettese) miniszteri megbízottként felügyeli - tette hozzá a minisztérium.
Az NGM közleményében nem indokolta a döntést.

A hivatal múlt héten csütörtökön jelentette be, hogy visszavonta két forgalmazó egy-egy, korábban már jóváhagyott online pénztárgépének engedélyét, mert vizsgálata megállapította, hogy a beépített AEE (adóügyi ellenőrző egység) funkcionális és biztonsági hiányosságai lehetőséget teremtenek az adóelkerülésre, és rejtett funkciójuknak köszönhetően jogsértő célokra használhatók. A hatóság saját hatáskörében vizsgálta, hogy a három független tesztelő által kiállított tanúsítványok miért nem tárták fel korábban a csalásra lehetőséget adó biztonsági hibát.

Az érintett gépeket több tízezer kereskedő rendelte meg, azokból néhányat már le is szállítottak és forgalomba is helyeztek.
A kormány szerdán döntött arról, hogy a pénztárgép-cserére kötelezett vállalkozók érdekében átvállalja a két forgalmazó, az Alt Cash és a Japán Cash ügyfeleinek követelését. A károsult vállalkozóknak nem kell új üzembe helyezési kódot igényelniük az adóhatóságtól, a visszavont engedélyű gépre befizetett előleget pedig beszámítják a megrendelt új pénztárgép árába.
A visszavont forgalmazási engedélyű pénztárgépek ügyében a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (MKEH) feljelentést tett ismeretlen tettes ellen bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja miatt a Nemzeti Nyomozó Irodánál. Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kedden megerősítette az MTI-nek, hogy az ügyben a rendőrség aznap házkutatásokat tartott. Hozzátették, hogy a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda vesztegetés bűntett gyanúja miatt folytat eljárást ismeretlen tettes ellen.

Az Alt Cash facebook-oldalán visszautasította azt a feltételezést, hogy olyan pénztárgépet fejlesztett volna, amellyel csalni lehet.

Kibővítették a támogatott gyógyszerek körét

 Több gyógyszer lesz a legolcsóbbak között, s 12 új gyógyszerrel bővült a támogatott készítmények köre is - közölte az egészségügyi államtitkárság.

Közleményük szerint: változtak az egymással helyettesíthető és egyenértékű gyógyszerek között bevezetett árverseny (vaklicit) szabályai. A "finomhangolás" következtében a február elsejétől induló eljárásban tovább nő a gyógyszerellátás biztonsága, és a betegeknek legkisebb térítési díjjal elérhető gyógyszerek köre is bővül - emelte ki az államtitkárság, megjegyezve: "ezzel biztosítható az, hogy a lakosság további megtakarításokhoz jusson a közfinanszírozott gyógyszerkiadásokon".
Emellett a Magyar Közlöny szerdai számában megjelent jogszabály-módosítás értelmében kibővítették a támogatott gyógyszerek körét is, s ennek köszönhetően csaknem 25 ezer beteg esetében válik elérhetővé új, hatékonyabb és korszerűbb terápiás lehetőség - írta az államtitkárság.

Mint kifejtették: februártól 100 százalékos támogatással lesz elérhető az ismert központi idegrendszeri betegség, a szklerózis multiplex kezelésének első szájon át szedhető készítménye, továbbá három készítménnyel bővül a vesedaganatos betegek kezelésében alkalmazható terápia. Új készítmény nyújt segítséget olyan prosztata tumoros betegeknek, akiknél már csontáttét alakult ki, új gyógyszer áll rendelkezésre a krónikus myeloid leukémia elsővonalbeli kezelésére is, s új támogatott készítmény válik elérhetővé a krónikus köszvény és a figyelemhiányos-hiperaktivitási zavarban szenvedő gyermekek részére is.

Emellett a jogszabály-módosítás értelmében - amely a Magyar Közlöny szerdai számában jelent meg - a népegészségügyi szempontból kiemelt jelentőségűnek tekinthető szív- és érrendszeri betegségek kezelésében egy kardiológiai készítményt szívelégtelenség esetén is alkalmazhatóvá válik. Az államtitkárság szerint "ez terápiás áttörést jelent, ami csökkenti a szívelégtelenség és az infarktus általi halál, valamint a betegségből fakadó kórházi kezelések számát". Ugyancsak "terápiás áttörésnek" nevezték, hogy május elsejétől a szívritmuszavarban szenvedő betegek stroke megelőzésére törzskönyvezett három új szájon át szedhető véralvadásgátló is támogatni fognak.

Az államtitkárság kiemelte: 2011 ősze óta bevezetett szabályozásnak köszönhetően 2012-ben a közfinanszírozott gyógyszerek körében a rászorulók 7,5 milliárd forintot takaríthattak meg. A 2013-as adatok alapján pedig a lakosság számára további 3 milliárd forint megtakarítást hozott az új eljárásrend, így két év alatt 10,5 milliárd forinttal csökkentek a lakossági terhek - olvasható az államtitkárság közleményében.

Sok a bizonytalanság a nyugdíjjal kapcsolatban

Az Union Biztosító friss piackutatása szerint a magyar lakosság egyetért abban, hogy majdani nyugdíja kevés lesz a megélhetéshez. Azt valószínűsítik, hogy a nyugdíjkorhatár tovább emelkedik, ennek ellenére jelentős különbség fog mutatkozni a munkában töltött évek jövedelme és a nyugdíj között. A bizonytalanságokat érzékelve a megkérdezettek túlnyomó többsége már gondolt arra, hogy jó volna jövőbeni nyugdíját kiegészíteni. Erre idéntől újabb lehetőséget nyújtanak az adóhoz kapcsolódó kedvezménnyel köthető nyugdíjbiztosítások.

Mire számíthatunk nyugdíjas korunkra?

 Az Union Biztosító piackutatásának résztvevői közül szinte mindenki, 88 százaléka azon a véleményen van, hogy nagyon valószínű, hogy mire ő maga nyugdíjas lesz, az állami nyugdíjrendszer alig fog már működni. A megkérdezettek abból indulnak ki, hogy lesz öregségi nyugdíjuk, de 93 százalék szerint az nem lesz elegendő a megélhetéshez. Ezért tartják 85 százaléknyian elképzelhetőnek, hogy a nyugdíj mellett még dolgozzanak. Szerintük a jövőben a nyugdíjkorhatár emelése várható, átlagosan a korhatár 6 évvel történő emelkedését valószínűsítik, miközben ellenzik azt. Összességében mindössze 10 százaléknyian gondolják úgy, hogy a nyugdíjrendszer finanszírozhatósága érdekében valóban szükség van a korhatár emelésére.

Ha a megkérdezettek számba veszik azt, hogy milyen anyagi forrásaik lesznek majd nyugdíjas korukban (állami nyugdíj, egyéb bevételek), akkor mindössze 13 százalék mondja azt, hogy ez nagyságrendileg el fogja érni a nyugdíjazás előtti jövedelmek szintjét. Abból, hogy a bevételek nem érik el a kívánt szintet, következik, hogy a kiadásokon kell spórolni. Szinte mindenki (91 százalék) azt gondolja, hogy nyugdíjasként a kiadásain csökkentenie kell majd, pedig egy háztartás idős kori kiadása nem annyival kevesebb, mint a lecsökkenő jövedelem, sőt például az egészségre költött kiadások jelentősen növekednek is. Komoly aggályok jelentkeznek azzal kapcsolatban, hogy amikor a kérdezettek nyugdíjasok lesznek, vajon a fizetésük mekkora hányadát kapják majd meg. A megkérdezettek becslése szerint a mai szabályozás alapján a fizetések 63 százalékát át kapják kézhez nyugdíjként az emberek. Amikor viszont ők fognak majd ténylegesen nyugdíjba menni, ez az érték már csak 40 százalék lesz becslésük szerint. 

Miből pótolható a csökkenő jövedelemszint? 

Bóna Katalin, az Union életbiztosítási ügyvezető igazgatója szerint - „Függetlenül attól, hogy az emberek bizonytalanok az államtól várható nyugdíjjal kapcsolatban, mégis 76 százalék úgy gondolja, hogy elsősorban az állam feladata a nyugdíjról való gondoskodás, 22 százalék szerint elsődleges az öngondoskodás, 2 százalék pedig a családtámogatásában bízik. A bizonytalanságokat érzékelve a megkérdezettek túlnyomó többsége már gondolt arra, hogy jó volna, hogy ha jövőbeni állami nyugdíját valahogyan ki tudná majd egészíteni. De csak 40 százaléknyian jelezték, hogy már tettek is valamilyen konkrét lépést ennek érdekében, például választottak valamilyen nyugdíj-előtakarékossági formát.”

A megkérdezettek szerint az volna az ideális, ha az ember minél előbb elkezdené a felkészülést, a takarékoskodást a nyugdíjas évekre, 78 százalék szerint ezt érdemes már 35 éves kor alatt elkezdeni. Raveczky Zsolt, az Erste Biztosító elnök-vezérigazgatója szerint – „A valóság azonban merőben más képet mutat, hiszen a legtöbben ennél később kezdik el a megtakarítást.”

Sőt a megkérdezettek több mint négyötöde (28 százalék) egyáltalán nem tervez semmilyen lépést a felkészülés jegyében. Arról a hírről, hogy 2014. január 1. után a biztosítók kínálatában megjelenhetnek olyan nyugdíjbiztosítások, amelyek után 20 százalék adóhoz kapcsolódó kedvezményt lehet igénybe venni mindössze 16 százalék hallott.