energiaárak;rezsicsökkentés;

2014-01-31 06:15:00

Hatósági ár ellen az unió

Hozzávetőleg harmadával csökkenhettek volna az elmúlt évek során idehaza az energia árak, ha a kormány a rezsicsökkentésre hivatkozva nem vezetett volna be hatósági árakat. A kormányzat tíz százaléknyi árkedvezményt kivett az emberek zsebéből - állítják szakértők. Az árkorlátozások eredményeként extra profit maradt több uniós tagállam, köztük Magyarország kormánynál. Az Európai Unió a versenyt korlátozó intézkedések megszüntetéséről ezért egyeztetni kezdett a hatósági árakat alkalmazó tagországokkal.

Nagyobb lett volna a rezsicsökkentés mértéke, ha a kormány hagyja érvényesülni idehaza a piaci energia árakat. Az elmúlt időszakban ugyanis hozzávetőleg 30 százalékkal estek Európában az áram és a gáz árak, miközben a kormányzat csak 20 százalékos árcsökkentést hajtott végre. Így akár azt is ki lehetne jelenteni, hogy a Fidesz elvett a lakosságtól tíz százalék árengedményt - nyilatkozta lapunknak Holoda Attila, az Orbán-kormány volt energetikai államtitkár-helyettese.

Ezzel egybecseng Herczog Edit MSZP-s Európa Parlamenti képviselő napokban a Klubrádiónak adott nyilatkozata, amelyben a politikus kifejtette, hogy a Fidesz-kabinet még a rezsicsökkentést sem eurokomform módon hajtotta végre. A külpiaci energiabeszerzési árak jelentős csökkenését ugyanis nem engedte érvényesülni a magyar hatósági árakban a kormány.

Az áresés miatti extraprofitot kormányzat maga tette zsebre. Miközben igyekezett azt a képet erősíteni a lakosságban, hogy az ország vezetése a hatósági árak meghatározásával megvédi a háztartásokat az áremelkedéstől, mi több mérsékli a díjakat. Ez nem más, mint az emberek becsapása - véli Herczog. A kormány árpolitikája ugyanakkor ahhoz vezetett, hogy országunkban kevesebb új munkahely teremtődött, és a magas energiaárak miatt csökkent a versenyképesség.

A kormány tíz százalék "rezsit" elvett a lakosságtól
Folyamatban van a hatósági ár uniós vizsgálata

Holoda Attila megjegyezte: a rezsicsökkentéssel - amint az egyre inkább kiderül -, egyes kormányközeli cégek jártak a legjobban, amelyek a kormányzat ármanipulációnak a hasznát lefölözték, s nem a háztartások nyertek az intézkedéseken.

Egyes uniós tagországokban - köztük Magyarországon - a hatósági árszabályozás ellehetetlenítette az energiaszolgáltatók működését, illetve a versenyt, és eltorzította az áram és gáztarifákat. Ezért az Európai Bizottság azt szeretné elérni, hogy idővel minden tagállam vállalja: fokozatosan kivezeti a kiskereskedelmi energiaárak központi szabályozását. Ennek érdekében minden olyan uniós tagállammal kétoldalú egyeztetéseket folytat az Európai Bizottság, amelyben központilag szabályozzák a kiskereskedelmi energiaárakat.

Az EU nem a rezsicsökkentés ellen, hanem éppen azért küzd - erősítették meg szakértők. A központi árszabályozás helyett Brüsszel megfelelőbbnek tartja a szabadpiaci ár mellett a sérülékenynek tekintett fogyasztók célzott támogatását. Levelében az energiaügyi biztos az árakat központilag meghatározó országok helyzetének sajátosságairól kért tájékoztatást, annak érdekében, hogy elősegítse a belső energiapiac liberalizációját. A kapott adatokat külön-külön értékelik, a bizottság szakemberei pedig kétoldalú egyeztetéseket kezdenek az érintett országokkal, hogy fokozatosan kivezethető legyen a hatósági energiaár, miközben a védelemre szoruló fogyasztók érdekei sem sérülnek.

A kormány szélmalomharca 

Mint elszabadult hajóágyú, Rogán Antal továbbra is vadul lövi az Európai Bizottságot. Két napja a Népszava is beszámolt róla, hogy Rogán szerint a Bizottság meg akarja büntetni Magyarországot a rezsicsökkentés miatt. Ez többszörösen is hamis állítás. Egyrészt az Európai Unió egyáltalán nem ellenzi a rezsi, azaz az energiaárak csökkenését. Hiszen azok napjainkban csökkennek a világpiacon, s ennek következtében természetesen a tagállamokban is csökkenhetnek a belföldi energiaárak. A szomszédos Szlovákiában nagyjából hasonló arányban mérséklődnek a rezsiköltségek, mint nálunk, de ott senki sem csinál belőle politikai kampányt.

Másrészt Rogán állításával szemben a Bizottság a már hónapok óta folyó eljárásokon túl semmilyen új vizsgálatot nem intézett rezsiügyben Magyarország ellen. Günther Oettinger EU-s energiabiztos tavaly év végén tizenhét kormánynak írt egy levelet, amelyben a kiskereskedelmi energiaárak központi árszabályozásának kivezetését, azaz fokozatos megszüntetését kéri. Ismételjük: tizenhét kormánynak írt, nem csak hazánknak.

Klaus-Dieter Borchardt, a Bizottság egységes energiapiacért felelős igazgatója nemrég egy szakmai konferencián elmondta, hogy az Oettinger-levél folytatásaként kétoldalú konzultációkat kezdenek. Ezek egy-két évig is eltarthatnak, s kötelezettségszegési eljárás csak azok ellen indulna, akik az EU szabályait és az Európai Bíróság idevágó ítéletét semmiképp sem hajlandók tiszteletben tartani. Egyelőre senki sem feltételezi Brüsszelben, hogy a magyar, vagy bármely más kormány ilyet tenne. Rogán a jelek szerint az erről a konferenciáról szóló sajtóhírekre reagált, kissé megkésve.

Harmadrészt az Európai Bizottság kifejezetten fontosnak tartja, hogy a "védelemre szoruló fogyasztók", vagyis azok a szegény emberek, akik különösen érzékenyek az energiaárakra, segítséget kapjanak. Pesten ezt úgy mondják, hogy nem a magán úszómedence, hanem a szoba-konyhás kis lakás fűtését kell szociálisan támogatni.

Miközben Rogán alaposan félreértelmezett sajtóhírek alapján Magyarország elleni háborúról vizionál, a forint árfolyama vészesen zuhan. Márpedig Magyarország a felhasznált energia túlnyomó többségét külföldről importálja, s így forintban egyre többe kerül az energia. Ezt vagy a fogyasztóknak, vagy az adófizetőknek, de valakinek mindenképp meg kell fizetni.
A rezsicsökkentést ma kizárólag a magyar kormány gazdaságpolitikája és a Matolcsy-féle banki politika dilettantizmusa veszélyezteti.