Magyar bíró kezében a kisfiú élete?

A Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság kezében van Nyíri-Kovács Patrícia és kisfia sorsa. A magyar állampolgárságú anyát már nem tartja fogva volt férje, ám gyermekük nem hagyhatja el Bora Borát. A helyi bíró a héten úgy döntött, a budai bíróság március 11-éig dönthet arról, hogy Magyarország legyen az ügy joghatósága, vagyis itt tárgyalják a gyermekelhelyezést. 

Budapesti II. és III. kerületi bíróság még megmentheti a Bora Borán foglyul ejtett anya, Nyíri-Kovács Patrícia és 5 éves kisfia, Noah Lee életét, legalábbis ebben bízik a fiatal anya magyar családja. Kedden volt ugyanis a gyermekelhelyezési per második fordulója a Francia Polinéziához tartozó szigeten, és félő volt, hogy a helyi bíróság elveszi az anyától a fiát.

Szerencsére nem így történt, de ez csak a helyi bíró jóindulatán múlt. Az anya a tárgyalás előtt két nappal kapta meg a koreai származású, francia állampolgárságú volt férj előterjesztését, aki a megjelölt hetven melléklet egyikét sem csatolta. A korábban, ismeretlen okból lecserélt bíró helyett most egy család jogi bíró tárgyalta az ügyet, aki helyt adott a tárgyaláson egyedül, ügyvéd nélkül, saját magát francia nyelven képviselő anya indítványának. Nyíri-Kovács Patrícia azt kérte, a tárgyalást addig napolják el, amíg reagálni tud volt férje polinéziai joghatóságot erőltető anyagára.

Az  apa ugyanis ragaszkodik ahhoz, hogy kizárólag a helyi hatóság döntsön az ügyben. A bírónő meghallgatta a nő érvelését, és úgy döntött, március 11-jéig lehetőséget ad a magyar bíróságnak arra, hogy a kizárólagos hazai joghatóság  meglétéről szóló döntést meghozza, és megküldje neki – tájékoztatta lapunkat Nyíri-Kovács Patrícia édesapja Bora Boráról. Ebben az esetben Magyarországon tárgyalnának a gyermek elhelyezésről, de ami a legfontosabb, az anya és gyereke végre hazatérhetne. Magyar állampolgárként a magyar hatóság segítségére eddig nem nagyon számíthatott az anya.

A Budapesti II., III. Kerületi Bíróságon a nő hiába indította el a válást, a bíróság úgy döntött, nem illetékes az ügyben. Az anya hiába fellebbezett, az ügy azóta sem került másodfokra. Az édesanya és kisfia magyar állampolgárok, személyi igazolványuk, lakcímkártyájuk, társadalombiztosításuk szerint is Magyarországhoz tartoznak. A koreai származású francia állampolgárságú volt férj a házasságuk megmentésének ígéretével csábította feleségét és fiát a szigetre. Ám kiderült, hogy az út egy előre eltervezett bűncselekmény része.

A férfi, aki  korábban számos alkalommal súlyosan megverte a feleségét, ott érhette el, hogy felesége eleve vesztes pozícióból induljon a válási és a gyerek elhelyezési perben. Számítása bevált, Patríciát a helyi bíróság még látogatóba sem engedi haza családjához, illetve saját, magyarországi lakásába. Pontosabban ő most már eljöhetne, a férje visszaadta  neki az útlevelét, a kisfiúnak viszont maradnia kell. Nélküle nem jön az anya sem. A nyári vakációt és a karácsonyt is megtagadták tőlük. A férfi ügyvédje a sziget elnökének jogi  képviselője is.

A Fővárosi Törvényszék válasza

A Budapesti II. és III. Kerületi Bíróságnak nincs hivatalos tudomása a szóban forgó Bora Bora-i bírósági határozatról, vagyis arról, hogy a Ny-K. Patrícia és S. I. L. ellen házasság felbontása iránt külföldön folyamatban lévő perben a magyar bírósági eljárást érintő döntés született volna – írta érdeklődésünkre a Fővárosi Törvényszék sajtóosztálya.

A magyar bíróságnak nem a külföldi bíróság által megszabott határidőt, hanem a magyar polgári perrendtartás szabályait kell figyelembe vennie. A kerületi bíróság 2013. áprilisában Ny-K.Patrícia felperesnek a férje ellen házasság felbontása iránt indult perében a keresetlevelet elutasította. Az indoklás szerint a magyar bíróság joghatósága nem kizárólagos, mert a felek  tartózkodási helyén, Francia Polinéziában is folyamatban volt a házasság felbontása iránti per.

A nemzetközi magánjog szerint „a magyar állampolgár személyi állapotát érintő eljárásban magyar bíróság vagy más hatóság minden esetben eljárhat. Ez a joghatóság kizárólagos, kivéve, ha a magyar állampolgár házasságának felbontása vagy bejegyzett élettársi kapcsolatának megszüntetése iránt indul külföldön eljárás, és a magyar állampolgárságú félnek, illetőleg ha mindkét fél magyar állampolgár, legalább azok egyikének lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye az eljáró bíróság vagy más hatóság államában van.”.

Ny-K. Patrícia a bíróság elutasító döntése ellen fellebbezett. De az eljáró bírónak a fellebbezést a felterjesztés előtt az alperesnek – vagyis a volt férjnek – meg kell küldenie észrevételezésre. „A bíró 2013. június 27. napján küldte meg a lefordított iratokat a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak (KIM) a kézbesítés céljából, valamint az ahhoz szükséges kézbesítési költséget is utalványoztatta. Az iratok kézbesítése jelenleg is folyamatban van.

”Tehát „az iratok felterjesztése nem az eljáró bíró mulasztására visszavezethető okból, hanem a külföldön történő kézbesítés szükségessége miatt nem történt még meg.” 

Szerző

Négy napot ülésezik még a parlament

Várhatóan négy napot ülésezik a tavaszi ülésszakban az Országgyűlés, a ciklus február 13-án zárulhat le. A parlamenti honlapon közzétett napirendi javaslatból kiderül, hogy jövő hétfőn és kedden egy kétnapos ülés lesz, majd jövő csütörtökön egynapos, illetve egy hétre rá, február 13-án, csütörtökön ugyancsak egynapos.

A tavaszi ülésszak hétfőn Orbán Viktor miniszterelnök felszólalásával kezdődik. Ezután a képviselők kétharmados többséggel megválasztják a kommunista diktatúra hatalmi működésének feltárására hivatott Nemzeti Emlékezet Bizottság elnökét és két tagját. A testület létrehozásáról decemberben döntött a Ház, a jelölés határideje ma délután jár le.

A testület öttagú lesz, a fennmaradó kettőt a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és az igazságügy-miniszter nevezi meg. A bizottságban olyan ember foglalhat helyet, aki jogi vagy társadalomtudományi végzettséggel rendelkezik, és nem töltötte be a 18. életévét a titkosszolgálatok 1990. februári átszervezéséig, azaz most nem idősebb 42 évesnél.

A tervek szerint kedden döntenek két, Áder János köztársasági elnök által visszaküldött törvény újbóli elfogadásáról. Az egyik a zsebszerződések elleni hatékonyabb fellépést célozza, a másik a Magyar Művészeti Akadémiáról szóló jogszabály. Csütörtökön a képviselők megválasztják a Független Rendészeti Panasztestület új tagjait, valamint döntenek az országgyűlési törvényhez és az új házszabályhoz érkező módosító indítványokról.

A február 13-ai ülésen várható zárószavazás a még folyamatban lévő törvényjavaslatokról, köztük a tavaszi választás után hatályba lépő új házszabályról. A mostani napirendi javaslatban még nem szerepel a paksi atomerőmű bővítéséről kötött államközi szerződés jóváhagyása, és egyelőre nincs a napirendi pontok között a rezsicsökkentés folytatása sem.

Szerző

Osztogatás felsőfokon

A héten is folytatódott az Orbán-kormány választási osztogatása: csak ezen a héten a rendőröknek és a háziorvosoknak ígért béremelést a kabinet. Az egyik legfőbb "hívószó" a rezsicsökkentés mellett a gyed extra lett az utóbbi időben. Kérdés, hogy mennyire fenntarthatóak ezek az intézkedések, azaz milyen mértékben szólnak csak a kampánynak, a szavazatszerzésnek, még akkor is, ha jogszabályba is foglalja őket a Fidesz. Emlékezetes: csak 2013-ban hatszor módosították a költségvetést a kormánypártok.

A közelmúltban egymást érték a kormányzati bejelentések (lásd keretes írásunkat) a különböző ágazatoknak, társadalmi csoportoknak, intézményeknek költségvetésből átcsoportosított "extra" juttatásokról. Legutóbb a háziorvosoknak, illetve a rendőröknek ígért be plusszpénzt a kabinet. Tekintve azonban, hogy 2010-től a legtöbb ágazat - elsősorban a köz-, és felsőoktatás - óriási forráskivonást szenvedett el, egyértelmű, hogy a 2014-es költségvetés és a kormányzati forrásátcsoportosítás "választási osztogatást" tükröz. Kérdés viszont, hogy a kampányhoz kapcsolódó ígéretekből mi valósul majd meg.

A tavalyi költségvetést ugyanis összesen hat alkalommal módosította az Országgyűlés, vagyis egyáltalán nem biztos, hogy például a harmadik rezsicsökkentő-csomag - amely idén októberig fut ki, és újabb tízmilliárdokkal csökkenti az állam bevételeit - választások előtti jogszabályba foglalása ellenére az áprilisi voksolás után esetleg helyén maradó kormány nem kényszerül módosítani vagy teljesen visszavonni ezt az intézkedést.

Ráadásul olyan, hosszútávú beruházásokba is fogott a kabinet - mint a stadionépítések -, amelyekből nem lehet egyik pillanatról a másikra "kiszállni", csak nagyobb veszteségek árán, így "vész esetén" a leggyorsabban, a legegyszerűbben ismét adóemelésekhez vagy új adók bevezetéséhez - mint 2010 és 2012 között -, illetve jelentős kiadáscsökkentéshez folyamodhat az Orbán-kormány. Utóbbi pedig egyet jelentene például a közszférában beígért béremelések mérséklésével.

Erre is volt már példa: tavaly szeptemberben az ígéretek ellenére nem vezették be a pedagógus életpályamodellhez kötött teljes bértömeg-emelést, helyette csak fokozatosan, 2017-ig tervezik annak megvalósítását.

Van itt pénz, ha akarják (2013-2014)

- 10 milliárd forint a háziorvosi ellátásban résztvevőknek
- 6,14 milliárd forintot kaptak az egészségügyi alapellátásban dolgozók tavaly novemberben, tíz hónapra visszamenőleg
- 9,7 milliárd forint a kórházaknak a teljesítményvolumen-korlát emelésére
- 37 milliárd forint 2013-ban, 150 milliárd forint 2014-ben pedagógusbér-emelésre
- 9,2 milliárd forint a szociális szféra dolgozóinak béremelésére
- Havi 10 ezer forintos visszamenőleges bérkiegészítést kap 29 ezer tiszthelyettes március 1-jétől
- Harmadik rezsicsökkentés: a gáz ára április 1-jétől 6,5 százalékkal, az áramé szeptembertől 5,7 százalékkal, a távhő ára pedig októbertől 3,3 százalékkal csökken
- 53 milliárd forint a családi adókedvezmény kiterjesztésére
- 18,6 milliárd forint a gyed extra bevezetésére
- Megduplázódik, 4,5 milliárd forintra nő idén a Magyar Művészeti Akadémia támogatása
- 82 milliárd forint futballstadionok felújítására és építésére
- 17 milliárd forint a Kossuth tér átépítésének folytatására

Vádaskodik a CÖF

Visszautasította a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) és a Civil Összefogás Fórum (CÖF) az Együtt-PM társelnökének, Szigetvári Viktornak azon követelését, hogy a jobboldalhoz köthető civil szervezetek számoljanak el, miből finanszírozzák az ellenzéket lejárató kampányukat, egyebek mellett azt a négymillió háztartásba eljutó kiadványt, amelyben "a szocialista-liberális kormányok nyolcéves tevékenységéről hazudoznak". A szervezetek szerint ugyanakkor a CÖKA elszámolása "pontos, törvényszerű és mindig időben történik", ezért elutasítják Szigetvári "megszólalási bohózatát". Mint korábban megírtuk, a CÖKA mintegy 40 milliós támogatást kapott a Fidesz pártalapítványától.