államadósság;hitelezés;Csaba László;
2014-01-31 06:17:00
Terhes lesz az örökség
Nem olcsó a piaci forrás, a magyar gazdaság potenciális növekedése alacsony, a hitelezés bővülését pedig nem a bankok nehezítik, hanem a gyenge hitelkereslet - állapították meg a Világgazdaság tegnapi konferenciájának résztvevői. A cégek elsősorban nyugalmat várnak a választások után a gazdaságpolitikában.
Üdvözlendő, hogy biztosítva van az ország finanszírozása a piacokról, azonban az probléma, hogy pénzhez való hozzáférés nem olcsó - fogalmazott a Világgazdaság konferenciáján Csaba László. A közgazdász akadémikus szerint jelentős probléma, hogy két százalékos növekedés, és hat százalék körüli hosszútávú hozamok mellett a GDP minusz négy százalékának megfelelő összeg marad a különböző gazdaságpolitikai célok finanszírozására. Bár a makromutatók jók, a kiszámítható üzleti környezet kialakításával kapcsolatban még vannak teendők Csaba László szerint. Míg hazánk 5,7-5,7 százalékos hozammal adja el hosszú futamidejű papírjait, addig a lengyelek 3 százalékkal.
Szijjártó Péter arról beszélt, hogy a kormányváltás után a legnagyobb kihívás az államadósság növekvő trendjének visszafordítása, és ezzel párhuzamosan az ország versenyképességének rendbetétele volt, melyeket szerinte a kormány sikerrel teljesített. A miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára szavaival szemben a tények mást mutatnak: a nominális adósságunk nőtt, és a GDP-arányos pedig a legnagyobb jóindulattal is csak stagnál, és egyelőre még a szakemberek sem tudják, hogy milyen hatással lesz rá a paksi paktum. Emellett pedig az elmúlt négy év minden létező versenyképességi rangsora is számunkra visszaesést hozott, amelyet a kutatók elsősorban a kormány ad hoc jogalkotása miatt kialakult bizonytalan üzleti környezettel hoznak összefüggésbe.
A kormány a gazdasági növekedés tekintetében szokás szerint optimistább a kutatóknál: a konferencián Szijjártó Péter kifejtette, hogy idén a magyar gazdaság tartós növekedési pályára állt. Az államtitkár szerint beruházásösztönző, belső fogyasztásra épülő, munkahelyteremtő gazdaságpolitikát sikerült megalapozniuk. Csaba László ezzel szemben kiemelte: a tőke oldaláról nem sok jóra számíthatunk, hiszen a beruházási ráta tavaly 16,9 százalék volt, ami még mindig 10 százalékkal alacsonyabb a válság előtti szintnél. A foglalkoztatás növekedésével az akadémikus szerint az a gond, hogy a bővülés nagy része a közmunkaprogramoknak köszönhető, ezeknek a termelésben játszott szerepe azonban igen korlátozott.
Ami a hitelezés bővülését illeti: Szabó István, a Citibank vállalati üzletágának igazgatója kifejtette, hogy nem a bankok hitelkínálata tehet a visszaesésről. Salamon János, a MagNet Bank vezérigazgatója is hangsúlyozta, hogy igazi termelő beruházásból sajnos kevés van. Csillag István, korábbi gazdasági miniszter azt emelte ki, hogy: a vállalati szektor mozgástere semmit sem javult, sőt szűkült, ezek az innováció és a beruházások tudnának javítani. A böjt sokáig fog tartani, a választások után, ha az Orbán-rendszer eltűnik, akkor egy nagyon erőteljes keresletkorlátozó politika lesz - vélekedik Csillag István. Szerinte rendszerváltás kell, több mint kormányváltás.
A szociális kiadások és a termelékenység között erős korrelációt lehet kimutatni - fejtette ki ugyanezen a konferencián Andor László. Az EU szociális ügyekért felelős biztosa szerint a szociális kiadás sok esetben "szociális beruházást" is jelent, így a fiatalok esetében előkészíti a későbbi munkavállalást, mind a tudás, mind az egészségügy szempontjából megalapozhatja a későbbi folyamatokat, tendenciákat. Pozitív példaként Dániát vagy Franciaországot említette, ahol a termelékenység és a szociális kiadások is magasak. Ettől eltérő folyamatokat lehet azonban Görögországban tapasztalni ismertetése szerint, ahol ugyan magasak a szociális ráfordítások, viszont ezeknek a hatékonysága alacsony. Ezzel nem magyarázható a görögországi válság, de érzékelteti, hogy Görögország eltér az európai fő irányzatoktól - fűzte hozzá Andor László.