A hadsereg cselekvésre szólítja Viktor Janukovics elnököt

Publikálás dátuma
2014.02.01. 06:42
Fotó: Bielik István/Népszava
A védelmi minisztérium személyi állományába tartozó munkatársak felszólították a hadsereg legfelsőbb parancsnokát (vagyis Viktor Janukovics elnököt), hogy a törvények nyújtotta keretek között tegyen sürgős intézkedéseket az Ukrajnában kialakult helyzet stabilizálására, és az egyetértés megteremtésére a társadalomban. 

Mint jelezték, a szembenállás további éleződése veszélyezteti az állam területi egységét. Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár azt kérte az ukrán fegyveres erőktől, ne avatkozzanak bele a forradalomba.

A belügyminisztérium egy tagja a november 21-n kezdődött tömegtüntetésekkel kapcsolatban azt állítja, azok nem spontán gyülekezések voltak, az ellenzék előre eltervelte. “Lefoglalt szervereken bukkantunk rá  bizonyítékokra” - közölték.

Moszkva eközben Washingtont bírálja, amiért ma tárgyalóasztalhoz ül John Kerry az ukrán ellenzék több képviselőjével. Az amerikai külügyminiszter a müncheni biztonsági értekezlet margóján értekezik a pártvezetőkkel. A tüntetők a hideg ellenére pedig kitartanak.

Tegnap előkerült a kijevi kormányellenes tiltakozások fő civil mozgalma, az Automajdan vezetője, aki egy hete tűnt el. Dmitrij Bulatovot ismeretlenek rabolták el, megkínozták, egy sötét helységben tartották fogva, eleinte enni sem kapott. Testén vágások, bántalmazás nyomai láthatóak: megfeszítették, egyik füle hiányzik, átlyukasztották tenyerét, s megpróbálták megvakítani. Elmondása szerint az elkövetők orosz akcentussal beszéltek. Csütörtök éjjel egy erdőben tették ki. Jelenleg rendőri őrizet mellett magánklinikán kezelik, agyrázkódást szenvedett, de nincs életveszélyben. 

Szerző

Lejár a Nobel-békedíj jelölésének határideje

Publikálás dátuma
2014.02.01. 06:38
Nobel-békedíjra jelölték az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) jelentéseinek kiszivárogtatóját, Edward Snowdent is. Fotó:
Ma jár le a Nobel-békedíjra jelölés határideje. Az elismerést minden év december 10-én, Alfred Nobel halálának napján adják át. 

Az utóbbi években megszokhattuk, szinte lehetetlen előre megjósolni a győztest, az ítészek ugyanis mind gyakrabban szervezet, s nem személy mellett teszik le a voksukat. Ettől függetlenül több nagyágyú is a díj várományosai között van.

Az európai szocialisták Catherine Ashtont, az Európai unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjét jelölték. Elsősorban a szerb-koszovói viszony normalizálásáért tett erőfeszítéseiért méltatták. Az Európai Parlament második legnagyobb frakcióját adó szocialisták ez alkalomból levelet is írtak Thorbjörn Jaglandnak, a Nobel-bizottság elnökének. Már előzőleg Nobel-díjra javasolták Ivica Dacic szerb miniszterelnököt és Hashim Thaci koszovói kormányfőt.

A norvég Balpárt két képviselője korábban az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) jelentéseinek kiszivárogtatóját, Edward Snowdent jelölte a békedíjra. Az esélyesek között van a tálib elnyomással szemben fellépő pakisztáni kislány, Malala Juszuvzai is, akit már tavaly is a favoritok között emlegettek, ám akkor a Vegyifegyver-tilalmi Szervezetnek ítélték az elismerést. Az OPCW a szíriai nukleáris fegyverek megsemmisítését ellenőrzi s hajtja végre.

Szerző

Halált kért az állam a bostoni robbantóra

Halálbüntetést kérnek a szövetségi ügyészek az életben maradt bostoni robbantóra, Dzsohar Carnajevre, ehhez megkapták a felhatalmazást az amerikai igazságügyi minisztertől, Eric Holdertől.

A perben eljáró kerületi bíró, George A. O'Toole tegnapig adott határidőt az ügyészeknek, hogy nyilatkozzanak, halált kérnek-e a vádlottra.

A 20 éves Dzsohar Carnajev bátyjával, a 26 éves Tamerlannal együtt hajtott végre kettős bombatámadást tavaly április 15-én, a bostoni maratoni futás célegyenesében. Hárman meghaltak, több mint 260-an megsebesültek, az idősebb Carnajev testvér a rendőrségi üldözésben életét veszítette.

A 9/11-es terrortámadások óta ez volt az első halálos kimenetelű terrorakció az Egyesült Államokban. Carnajev ellen a több mint 30 vádpont közül 17 indokolja a legsúlyosabb büntetés kiszabását.

Szövetségi indítványra 1988-as visszaállítása óta több mint ötszáz halálbüntetést szabtak ki, hármat hajtottak végre. Méreginjekcióval végezték ki Timothy McVeight, az oklahomai robbantót 2001-ben.

Szerző