Szakályt kizárnák az Akadémiáról

Módosíthatják a Szakály-botrány miatt a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) etikai szabályzatát, amely jelenleg nem teszi lehetővé, hogy morális ügyek miatt eltávolítható legyen egy köztestületi tag - erre csak súlyos tudományetikai vétség esetén van mód. A zsidók 1941-es első deportálását "idegenrendészeti eljárásnak" nevező Szakály Sándor köztestületből való kizárása az MTA Filozófiai és Történettudományi Osztályában merült fel. A kormány eddig védte a Veritas Intézet élére kinevezett történészt.

Igény volna rá, de jogi lehetőség nincs Szakály Sándor kizárására az MTA tagjainak sorából. Ez azonban változhat, ugyanis a kormány által alapított Veritas Történetkutató Intézet élére kinevezett Szakály botránya miatt módosíthatják az akadémia etikai szabályzatát. A 2006-ban az MTA tagjává avatott Szakály botrányt kavart azzal, hogy január közepén a mintegy 20 ezer, nem magyar állampolgárságú magyar zsidó 1941-es Kamenyec-Podolszkba történt deportálását "idegenrendészeti eljárásnak" nevezte. Azonnal tiltakozott a Mazsihisz, továbbá ellenzéki pártok, civil szervezetek és persze történészek, amiért Szakály relativizálta az etnikai tisztogatást. Az intézetvezető utóbb bocsánatot kért ugyan, de jelezte, ő csak az akkori "szakkifejezést" használta, amiért úgy látszik, "megkövezés jár".

Ha az nem is, az MTA II. számú tudományos osztálya, a Filozófiai és Történettudományok Osztálya szokásos hó végi ülésén, csütörtökön felmerült Szakály kizárásának lehetősége az MTA-ból. Mint az ülésen részt vevő Heller Ágnes lapunknak elmondta, hamar kiderült, hogy Szakály köztestületi tagságát erre hivatkozva nem lehet visszavonni. Pedig - tette hozzá a filozófus - azzal minden résztvevő egyetértett, hogy elítélendő a történész kijelentése, sőt a történteket emlékezetpolitikai kérdésként egy tudományos konferencián is elemezni kellene, ám az akadémiai törvény jelenleg ilyen esetben nem teszi lehetővé egy köztestületi tag eltávolítását.

Ezért a Filozófiai és Történettudományok Osztálya az ülés jegyzőkönyvében rögzítette: felkéri az MTA etikai bizottságát arra, hogy ne csak plágium és más tudományetikai kérdések miatt lehessen eltávolítani valakit, hanem akár ilyen vagy ehhez hasonló esetekben is - mondta kérdésünkre Török László osztályelnök-helyettes. Hozzátette: javasolták, hogy az etikai kódexben legalábbis lehetőség nyíljon ilyen esetekben a köztestületből való esetleges kizárás egzakt mérlegelésére.

Ismert, Szakály kijelentése ellen tiltakozva nemrég Randolph L. Braham világszerte ismert holokausztkutató visszaadta magas magyar állami kitüntetését, de szavainak egyéb nemzetközi visszhangja is volt. A DK-s Oláh Lajos, továbbá a szocialista Lendvai Ildikó is Orbán Viktor miniszterelnökhöz fordult emiatt írásbeli kérdésével. Lendvai sürgette az Országgyűlés emberi jogi bizottsága összehívását is, a DK pedig holokauszttagadás miatt feljelentést is tett Szakály ellen.

Lázár tárgyalna

Összehívta csütörtökre a 2011-ben létrehozott Zsidó Közösségi Kerekasztalt Lázár János, Miniszterelnökséget vezető államtitkár; ezen "lehetőség nyílik a magyarországi zsidó közösségeket foglalkoztató kérdések megvitatására". Kérdés milyen eredménnyel, ugyanis Orbán Viktor a Mazsihisznak írt levelében kiállt a szervezet által ellenzett '44-es emlékmű mellett, a többi aggályos kérdésre pedig még csak nem is reagált. Pedig a Mazsihisz kilátásba helyezte a holokauszt emlékév "bojkottját" is. Erről viszont csak a kerekasztal ülése után, a jövő vasárnapra összehívott közgyűlésén döntenek.

A Mazsihisz belső felmérése szerint a többség a bojkott mellett van; az internetes kérdőívet 24 óra alatt csaknem kétezren töltötték ki. A Szabadság téren ma 15 órától tiltakoznak az ellenzéki Összefogás pártjai és civilek - nemcsak a tervezett emlékmű, hanem az ellen is, hogy február 8-án több szélsőjobboldali szervezet megemlékezne a 69 évvel ezelőtti úgynevezett becsület napjáról, a Várból való német kitörésről.