Andor László az uniós társállamokból Németországba érkező munkavállalók szociális ellátása körüli vitával kapcsolatban sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy egyetlen felmérés sem támasztja alá azt az állítást, miszerint a szociális ellátórendszerek közti különbségek, egyes országok "relatív bőkezűsége" számottevő mértékű szociális turizmust gerjeszt.
A munkaerő szabad áramlása a célországban éppen ellenkező hatást eredményez, erősíti az ellátórendszerek fenntarthatóságát, mert a munkavállalók több adót fizetnek, mint amennyi szociális juttatásban vagy egészségügyi ellátásban részesülnek. A külföldre induló munkavállalók korösszetétele is igen kedvező a befogadó országnak, hiszen munkaképes korú, jellemzően fiatalok érkeznek.
Ha egyáltalán lehet kockázatokról beszélni, akkor azok inkább a származási országban jelentkeznek, elsősorban a lakosság korösszetételének hátrányos változása révén - emelte ki az uniós biztos.
Németország különösen nagy haszonélvezője a munkaerő szabad áramlásának, a bevándorlás jelentősen enyhíti a munkaerőhiányt egyebek között a beteg- és idősápolásban, az informatikában és a mérnöki szakmákban - tette hozzá.
Ugyanakkor a hirtelen meginduló vándorlási hullámok miatt feszültség is keletkezhet egyes településeken, elsősorban az oktatás és a lakhatás területén, de az Európai Szociális Alap (ESZA) hatékony segítséget nyújt a gondok kezeléséhez. Németország a 2014-2020-as időszakban 6,3 milliárd eurót hívhat le az ESZA forrásaiból, és ebből 1,3 milliárd eurót célzottan a társadalmi integrációra és a szegénység elleni küzdelemre fordíthat - fejtette ki Andor László.
Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a munkaerő szabad vándorlása választási időszakban érzelmi alapú, heves politikai viták tárgya lehet, de amikor kiderül majd, hogy a félelmek alaptalanok, például nem vándorolnak be tömegek Romániából és Bulgáriából, a vita higgadt, tárgyilagos diskurzussá alakulhat.
Németországban a román és bolgár állampolgárok uniós munkavállalási korlátozásainak megszűnése miatt kezdődött vita a szegénységi - a munkavállalás helyett a szociális segélyek megszerzését célzó - bevándorlásnak is nevezett szociális turizmusról. A diskurzus fő irányát a bajor konzervatív CSU adta meg, a párt szerint az "aki csal, az repül" elvet követve szigorítani kell a bevándorlási szabályokon. A kisebbik konzervatív kormánypártot ezért a megfogalmazásért széles körben jobboldali populizmussal vádolták.