Két és félmilliárd forintot zároltak egy húsipari cégnél áfacsalás miatt

Két és félmilliárd forintot zárolt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az egyik hipermarketlánc húsipari beszállítójánál, mivel a gyanú szerint jelentős forgalma ellenére nullás áfabevallásokat nyújtott be - közölte a NAV Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága szombaton az MTI-vel.

A NAV adóellenőrökből, pénzügyi nyomozókból és pénzügyőrökből álló ötven tagú akciócsoportja a cég telephelyén és képviselőjének lakásán iratokat foglalt le, lementette a számítógépek adatait, és több mint nyolcvan embert meghallgatott. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal munkatársai pedig a húsfeldolgozó üzemben és a hűtőházban lefoglalták a 672 ezer kilogrammos húskészlet jelentős részét, mert lejárt a termékek szavatossága - írták.

Jelenleg a társaság működésének, üzleti kapcsolatainak, valamint a hipermarketlánccal folytatott kereskedelmének feltérképezését és ellenőrzését végzik a NAV szakemberei. Már most feltételezhető, hogy a négymilliárd forintot meghaladó éves nettó árbevételű cég értékesítései után nem fizetett áfát, közösségen belüli termékbeszerzéseit nem vallotta be, valamint megszegte a foglalkoztatottak bejelentésére vonatkozó szabályokat - áll a közleményben.

A költségvetésnek okozott kár megtérüléséhez a NAV 2,5 milliárd forint erejéig zárolta a cég bankszámláját, lefoglalta a vevőkkel szembeni követeléseit, valamint ingó- és ingatlanvagyonát. Az adóellenőrzéssel párhuzamosan a NAV illetékes bűnügyi igazgatósága különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettének gyanúja miatt folytat nyomozást - tudatták.

Szerző

Állandósíthatja rossz formáját a forint

Rövid távon nincs sok esély a forint erősödésére – vélekedik Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője. Ameddig az MNB nem ad egyértelmű jelzést a piacoknak, addig könnyű célpont vagyunk – fejtette ki a NOL.hu-n. A baj viszont az, hogy ebben a helyzetben már a szavak nem biztos, hogy elegendőek. Alighanem tettek kellenek, például az, hogy a következő monetáris tanácsi ülésen nem faragják tovább az alapkamatot. 

Balatoni András, az ING Bank vezető elemzője szerint a jövő hetet is 310 forint feletti euróárfolyam jellemezheti, s ha elmozdul a kurzus, azt nagyobb valószínűséggel fölfelé teszi – olvasható a NOL.hu-n.

A feltörekvő országoknál tapasztalható kamatemelési hullámot Magyarországra is ki szeretnék terjeszteni a befektetők, megtalálták az országot, a forint gyengítésével próbálják kamatemelésre serkenteni az MNB-t. A forint gyengülése előre kódolható volt, az ING az első negyedévre 305-ös eurót várt. Az alacsony kamatszint törvényszerűen gyengébb árfolyamot szül, ez azonban szemmel láthatólag nincs az MNB ellenére. Igaz ugyan, hogy a magyar fizetési mérleg jelentős többlete védelmet ad a forintnak, de a folyamatos kamatcsökkentésekkel minimálisra zsugorodó kamatprémium ma már erős kockázati tényezőt jelent, hasonlóan a gazdaság alacsony növekedési potenciáljához.

Az ING vezető elemzője szerint amíg az euró nem lép be a 320–325 forintos sávba, a jegybanknak nem igazán van miért aggódnia, hiszen az árstabilitás oldaláról még nem fenyeget komoly veszély. Alapesetben az éves infláció 2014-ben 1,4 százalék körül lehet, azaz messze a 3 százalékos jegybanki cél alatt marad. A gyenge árfolyam inflációgerjesztő hatása igazán a 320-as szint felett érződik majd.

Ha ide ér a forint, akkor már határozottabb jelzést kell adnia a jegybanknak a piacok felé, például a kamatcsökkentési ciklus szüneteltetésével. 315-nél még elegendő lehet a verbális intervenció eszközével élni, ha képes erre az MNB vezetése.

A 330 forintot Balatoni szerint nem éri el a kurzus, mert az már nemcsak árstabilitási, hanem politikai szempontból is veszélyes, ezért vállalhatatlan. Gabler Gergely, az Erste Bank elemzője szerint rövid távon valóban nem sok esélye van az erősödésnek, de középtávon a folyó fizetési mérleg kedvező adatai miatt visszarendeződhet a forint. Gabler úgy véli: 318 forint lehet az az euróárfolyam, amely már keményebb fellépésre készítetheti a jegybankot. Az árfolyamrekord – 324 forintos euró – megdöntésével azért már nem igazán számolnak sokan.

A jövő héten a decemberi kereskedelmi többlet számait és a decemberi ipari termelés előzetes adatát teszi közzé a KSH, mindkét mutató megmozgathatja a piacot – hiszen egy gyengébbnek számító decemberi külkereskedelmi többletet lehet negatív színben feltüntetni a forint oldaláról, az ipar alacsonyabb kibocsátása pedig növekedési kockázatként értelmezhető. Ami biztos a bizonytalanságban: mozgalmas február elé néz a forint. A jegybank monetáris tanácsa február 11-én ül össze, a következő kamatdöntő tanácskozás pedig hivatalosan február 18-ra várható. Ha addig nem, legkésőbb ekkor jelezni kell a piacnak valamit – olvasható a NOL.hu-n.

Szerző

Biankó csekket szignálhat a parlament

Épp csak a lényeg maradt ki a paksi atomerőmű bővítéséről szóló megállapodásból, melyet tegnap végre benyújtott a parlamenthez a kormány. A január 14-ei, Moszkvában kötött megállapodás törvénybe foglalása gyakorlatilag minden bővítéssel kapcsolatos információt kőbe vés: kivéve az árat és az orosz gigahitel kamatát.

A dokumentum csak annyit rögzít: "az Orosz Fél a Felek külön megállapodásában meghatározott összegben és feltételekkel állami hitelt biztosít a Magyar Fél számára a Paksi Atomerőmű teljesítménye fenntartásának és fejlesztésének

inanszírozásához, amely állami kölcsönszerződés megkötése a jelen szerződés implementálásának feltétele". Érdekes ugyanakkor, hogy a törvényjavaslatot nem a moszkvai megállapodást szignáló Németh Lászlóné fejlesztési miniszter, hanem Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter nyújtotta be az Országgyűlésnek.

A parlamenthez benyújtott javaslat gyakorlatilag felmondhatatlanná tenné a megvalósítási megállapodásokat. Az orosz fél 20 évre vállalja az üzemanyag-szállítást és a hulladék elszállítását, ezután azonban a tárolt hulladékot vissza kell szállítani Magyarországra. Jelenleg csak rövid távon megoldott Magyarországon az ilyen radioaktív hulladék tárolása, ezeknek az anyagoknak a felezési ideje pedig jócskán meghaladja ezt a húszéves időtávot - mondta el lapunknak Holoda Attila, az Orbán-kormány volt energetikai államtitkára. Amíg ez a technológia nem áll rendelkezésre, meglehetős felelőtlenség a radioaktív hulladék visszaszállítását törvénybe foglalni.

A kormány egyik legfontosabb érve az orosz kivitelezés mellett az volt, hogy csak ők garantálják a 40 százalékos magyar beszállítói arányt: ehhez képest a szerződésben ezt csak megemlítik. Eszerint minkét fél megtesz "minden tőle telhetőt": garanciáról tehát szó sincs.

A szerződést megkötő nemzeti fejlesztési minisztérium eközben titkolózik a paksi bővítés előkészítéssel kapcsolatban. A 444.hu számolt be arról, hogy az Energiaklub közérdekű adatigényléssel fordult a tárcához, hogy láthassák a bővítés előkészítéséről szóló dokumentumokat. A fejlesztési minisztérium szerint viszont tíz évig nem hozhatóak nyilvánosságra a dokumentumok, amikre a 3000 milliárdos beruházást alapozzák.

Az Együtt-PM aktivistái foglalták el tegnap reggel a fejlesztési minisztérium épületét: népszavazást követeltek Paksról. Elég a paktumpolitikából, elég a titkosított szerződésekből, elég abból, hogy 50 évre Oroszországtól függünk majd - skandálták a tüntetők. A demonstráció után 10 aktivistát állított elő a rendőrség.

Szerző