Előfizetés

Három magyar a Medvékért

Bársony Éva
Publikálás dátuma
2014.02.05. 06:45
Bill Murray a különös humorú A Grand Budapest Hotel című nyitófi lmben FORRÁS: BERLINALE
Wes Anderson sztárokkal teli, nagystílű új filmje, A Grand Budapest Hotel bemutatójával nyitja meg kapuit csütörtökön a 64. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál. Idén három hazai versenyzőért szurkolhatunk. A nagyjátékfilmek hivatalos válogatásában nincs magyar film, de Arany Medvéért versenyez az elsőfilmek között Császi Ádám Viharsarok című rendezése, a rövidfilmek között Bucsi Réka Symphony no. 42 című animációja, és az ifjúsági Kristály Medvéért Ferge Roland El című tízpercese.

Wes Anderson ideális filmet rendezett fesztiválok nyitógálájára, ugyanis mint az itthoni márciusi bemutatón látni fogjuk, elképesztő szereplősereget vonultat fel A Grand Budapest Hotel című új filmjében. Ha csak a fél csapat tiszteli meg jelenlétével a megnyitót, az is pazar sztár felhozatal.

Csak mutatóba: a két világháború között egy közelebbről meg nem nevezett kelet-európai ország luxusszállodájában játszódó, Anderson sajátos humorú történetében Ralph Fiennes, Tilda Swinton, Adrien Brody, Willem Dafoe, Jeff Goldblum, Harvey Keitel, Jude Law, Bill Murray, Edward Norton, Owen Wilson, F. Murray Abraham tűnik fel a vásznon.

A berlini Marlene Dietrich-téri fesztiválpalota előtt a sztárváró vörös szőnyeg kivételes színész-válogatottal indítja tehát a 64. Berlini Nemzetközi Filmfesztivált. A hivatalos játékfilm programban 23 film szerepel, közülük 20 teszi ki a versenymezőnyt, többségük (18) világpremier, akárcsak a brit-német koprodukcióban készült A Grand Budapest Hotel.

Az Arany Medvéért folyó küzdelem idei érdekessége, hogy négy német játékfilmet válogattak a versenybe, s hat másik versenyfilm német részvétellel készült. (A német filmszakma mozgékonyságára jellemző, a versenyben szereplő koprodukcióik fele dél-amerikai partnerekkel, argentin, uruguayi, brazil részvéttel készült.) Ehhez képest visszafogottnak mondható a kínai válogatás, amely mindössze három művet jelent a versenyben.

Versenyen kívüli nagyágyúnak számít George Clooney német-amerikai mozija, a rövidesen nálunk is látható Műkincsvadászok, amely szintén szemrevaló szereplőgárdát vonultat fel.  Clooney-n kívül - ő rendezője, írója, szereplője és producere is a filmnek - Matt Damon, Bill Murray, John Goodman, Jean Dujardin és Cate Blanchett viszi a történetet, amely valóságos eseményeken alapul, s a második világháborúban játszódik.

Egy különleges osztag - hét múzeumigazgató, művészettörténész és kurátor - megelőzve a náci hadsereget, Németországban a nácik által elrabolt művészeti kincseket próbálja visszaszerezni, hogy megmentse az emberiség pótolhatatlan értékeit. Clooney filmjében az ötmillió darab elrabolt érték visszalopásáért indított akció története elevenedik meg.

A Berlinale versenyében a francia Alain Resnais már többszörösen visszatérő rendezőnek számít, ahogy az amerikai Richard Linklater is. Utóbbi a bevált színészkettősével, Patricia Arquette-tel és Ethan Hawke-kal forgatta Boyhood című új filmjét. A németek egyik válogatottjának, Dominik Grafnak a neve sem ismeretlen a filmbarátok körében.

A többnyire kevéssé ismert rendezők versenyfilmjeinek szereplőgárdájából a vörös szőnyeg vonzáskörébe csábítja majd a berlinieket a francia Vincent Cassel, a svéd Stellan Skarsgard, a svájci születésű német Bruno Ganz, az amerikai Forest Whitaker, Harvey Keitel, Brenda Blethyn. A hivatalos verseny zsűrijébe két híres producert is meghívtak.

Az amerikai James Schamus lesz az elnök, aki egyebek mellett a Brokeback Mountain - Túl a barátságon producere volt, de Ang Lee filmjeiben forgatókönyvíróként segédkezett. A másik amerikai Barbara Broccoli, aki a Bond-filmek producereként tette nevessé magát, köztük a legutóbbit, a Skyfallt is ő jegyzi. 

A zsűri többségét színészek teszik ki, a legnevesebb köztük Wong Kar Wai kedvenc férfiszínésze, Tony Leung, valamint a két Tarantino-filmben (Becstelen brigantyk, Django elszabadul) két Oscar-díjat nyert Christoph Waltz is.

Idén van kikért szorítanunk a Berlinalén. A hivatalos verseny ugyan magyar részvevő nélkül zajlik, de az innovatív szerzői filmek közé, a Panorama szekcióba meghívták az elsőfilmes Császi Ádám Viharsarok című játékfilmjét. Ily módon a három éve diplomázott magyar rendező is ott van az idei Berlinale 18 friss tehetsége között, akik ringbe szállnak a legjobb elsőfilm Arany Medvéjéért, s a vele járó 50 ezer euróért.

Az El című magyar rövidfilm, Ferge Roland diplomamunkája a Generation szekcióba kapott meghívást, ahol a félszáz versenyző közül a legjobb rövidfilmes teljesítményt Kristály Medvével jutalmazzák. A harmadik hazai fesztiválmeghívott Bucsi Réka animációs diplomafilmje, a Symphony no. 42, amely a legkülönbözőbb műfajú rövidfilmek versenyében a legjobbnak járó Arany Medvéért küzd.

Rajtuk kívül két magyar filmterv meghívást kapott a fesztivált kísérő koprodukciós vásárra. Az egyikük Fliegauf Bence Isaura háza című, sci-fi filmterve, a másik Mécs Mónika és Rohonyi Gábor közös projektje, a Gingko, amely a két gyermek halálát okozó ír gázoló és a magyar szülők történetét dolgozza fel.

A berlini Collegium Hungaricum idén hetedik alkalommal kapcsolódik a berlini filmfesztiválhoz a Cinema Total rendezvénysorozatával, amelyben magyar, illetve közép- és kelet-európai filmesek számára teremt találkozási és tárgyalási lehetőségeket új filmterveik fejlesztésére.

Megjelent Charlie Chaplin egyetlen regénye

Megírása után több mint 60 évvel először jelent meg Charlie Chaplin egyetlen regénye, amelyből a filmcsillag utolsó jelentős alakításának tartott Rivaldafény című film készült.

 Az 1948-ban született, Footlights című kisregényt a színész és rendező archívumát a Chaplin család megbízásából 2002 óta digitalizáló Bolognai Filmmúzeum, a Cineteca di Bologna adta ki abból az alkalomból, hogy a művész idén száz éve debütált a filmvásznon. A centenáriumot több eseménnyel is megünneplik - írta a The New York Times.

A több mint 60 évig kiadatlanul kallódó művet Chaplin életrajzírója, David Robinson állította helyre eredeti alakjában a bolognai intézet kutatóival, a színész ugyanis számos vázlatot hagyott hátra - immáron teljes egészében digitalizált - archívumában.

Csakúgy, mint a Rivaldafény (Limelight), a Footlights is Londonban játszódik. Főszereplője egy korosodó bohóc, Calvero, aki ráébred, hogy már nem tudja felkelteni a közönség érdeklődését. A bohóc megmenti egy öngyilkosságra készülő gyönyörű táncosnő életét, majd segít neki visszatalálni a tánchoz. A film arról a jelenetéről a leghíresebb, amelyben együtt látható Charlie Chaplin és Buster Keaton, a némafilmes korszak két idősödő sztárja, akik sem az előtt, sem az után nem szerepeltek együtt.

A kisregény és a film Chaplin életének egyik legborúsabb korszakából való. 1947-ben a színészt beidézték az Amerika-ellenes tevékenységet vizsgáló bizottság elé - végül el is hagyta az Egyesült Államokat -, egy fiatal színésznő pedig apasági keresetet nyújtott be ellene. A filmcsillag tagadta a viszonyt, a bíróság azonban őt nevezte meg a színésznő gyereke apjának. Charlie Chaplin ekkor tekintett vissza fiatal éveire Angliában, ahol szülei egy zenés színházban léptek fel. Apja rettegett a színpadtól, végül halálra itta magát.

A kisregényben a filmnél sokkal erősebben tetten érhető a színész félelme a közönségtől, egy öreg bohóc rettegése attól, hogy nem tudja megnevettetni a publikumot - magyarázta a filmmúzeum egyik szakértője.

Ez az első alkalom, hogy a Chaplin család jóváhagyta egy korábban kiadatlan anyag nyomtatásban való megjelenését. A művet tartalmazó kötetben Robinsonnak a Rivaldafényről szóló esszéje, fotók és más dokumentumok is megtalálhatók.
A kedd esti londoni bemutatóra meghívták Claire Bloom színésznőt is, aki húszas évei elején Therezát, a táncosnőt alakította a filmben. 

A Cineteca di Bologna restaurálással foglalkozó részlege, a L'Immagine Ritrovata, amelyet a világ egyik legjobbjaként tartanak számon, már 1998-ban megbízást kapott a Chaplin családtól a művész több mint 70 filmjének helyreállítására. Már ezzel a munkával is végeztek, néhány alkotást azonban lehet, hogy még egyszer restaurálnak az időközben megjelent új technológiák segítségével.  

Jancsó Miklósra emlékezik a Frankfurter Allgemeine Zeitung

A fiatalok példaképe címmel közölt nekrológot kedden a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) Jancsó Miklós filmrendezőről. A rangos német konzervatív napilap méltatása szerint a 92 évesen elhunyt rendező "az életet akarta megváltoztatni, és a filmmel kezdett hozzá" ehhez a munkához. Előbb rövidfilmjeivel és dokumentumfilmjeivel szerzett tekintélyt, majd történelmi témákat dolgozott fel nagyjátékfilmekben. 

A még kér a nép című 1972-es alkotásában néptáncokból merítve "nem is rendezett, hanem inkább koreografált", szinte táncszerű jelenetekkel mutatott be egy parasztfelkelést. A Szegénylegények és a Csend és kiáltás című munkáival pedig az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc leverése után a Habsburgokkal, illetve a Tanácsköztársaság bukása után a Horthy-féle fehérterrorral szembeni "fagyott gyűlöletet" ábrázolta.

Bernardo Bertolucci 1990 című művének "magyar változata" az Allegro Barbaro, amely a Magyar rapszódiával együtt egy trilógiának szánt ciklus töredéke, és a húszas évektől a szocializmusig mutatja be Magyarország útját. A Szerelmem, Elektra című ókori témájú filmjében, olaszországi, izraeli alkotásaiban és végül "játékosan kódolt" kortárs munkáiban is "hű maradt mélységesen magyar alaptémájához, amely a szabadságvágy és annak elnyomása erőszakkal és fondorlattal" - írta a FAZ.

Theo Angelopoulos Jancsótól leste el a szüntelenül köröző kameramozgás technikáját, de a magyar művész a görög filmrendezővel ellentétben nem aratott nagy sikert Nyugat-Európában, leszámítva az A még kér a néppel Cannes-ban elnyert díjat.

Annál inkább rajongtak érte a filmkészítők Lengyelországban, Csehszlovákiában és Magyarországon, és idős korára az új filmes formák iránti nyitottságával hazájában "a fiatal rendezőnemzedék vezérlő csillaga" lett - emelte ki a FAZ.