Muhari Judit;

hajléktalanellátás;A Város Mindenkié Csoport;

2014-02-05 06:08:00

Együnk, fürödjünk vagy mossunk?

A hajléktalanok 62 százaléka jár naponta nappali melegedőbe A Város Mindenkié felmérése szerint. A megkérdezettek 43 százalékát utasították már el amiatt, mert adott napon két melegedőbe próbált bejutni. A civil szervezet aktivistái sárgára festett arccal demonstráltak tegnap az Emberi Erőforrások Minisztériumának épülete előtt, hogy töröljék el azt a szabályt, amely előírja: egy nap csak egyetlen melegedőbe juthat be egy hajléktalan. Ezek az ellátók különféle szolgáltatást nyújtanak, az egyikben például lehet étkezni, a másikban mosni. 

Sárgára festett arccal tüntetett a hajléktalanokért tegnap A Város Mindenkié nevű szervezet az Emberi Erőforrások Minisztériuma előtt. Azért festették sárgára az arcukat, mert a nappali melegedőkben regisztrált hajléktalanok neve sárgával jelenik meg, ha aznap egy másik melegedőbe is jelentkeztek.

A minisztérium vezette be 2012-ben ezt a szabályt, eszerint egy hajléktalan ember egy nap csak egy nappali melegedőt használhat, illetve ha többet keres fel, akkor is csak az az intézmény kap utána normatívát, amelyik először regisztrálta. A Város Mindenkié azt szeretné elérni, hogy a tárca vonja vissza a KENYSZI-t (Központi Elektronikus Nyilvántartás a Szolgáltatást Igénybevevőkről), a kötelező regisztráció ugyanis a hajléktalanok alapvető jogait korlátozza.

A csoport végzett egy vizsgálatot, többek között arra voltak kíváncsiak, mire használják a melegedőt az utcán élők. Kiderült, elsősorban étkezésre, mosásra, vécézésre, fürdésre, és pihenésre térnek, illetve térnének be leggyakrabban. Ám amikor bemennek egy nappali melegedőbe, akkor ott azonnal elkérik az adataikat és ellenőrzik a TAJ-számukat. Minden hajléktalan ember csak azon melegedő szolgáltatásait veheti igénybe, ahol aznap először bejelentkezett.

Ha ezeket az ellátásokat bármilyen okból nem kapja meg, például azért, mert az első hely túlzsúfolt, akkor a szabály szerint máshova már be sem mehet. Ha mégis beengedik, akkor az ott igénybe vett szolgáltatását az ellátónak saját költségen kell fedeznie. Ilyen viszont csak ritkán fordult elő.

Az az intézmény kap utána pénzt, ahová először bejelentkezett. Pap János hajléktalan aktivista a saját példáján mutatta be mit jelent ez a gyakorlatban: amikor reggel 7-kor bement egy nappali melegedőbe, ott regisztrálták. Reggelizni szeretett volna, de olyan sokan voltak előtte, hogy neki már csak tea jutott, tehát éhes maradt. Ezután hiába szeretett volna bejutni a 8-kor nyitó másik nappali melegedőbe, ezt már nem tehette meg. Tehát egy pohár tea miatt elveszített egy sor lehetőséget.

Ugyanakkor az is kiderült, hogy a megkérdezett hajléktalan emberek 36 százalékát regisztrálták már úgy egy nappali melegedőben, hogy aznap nem is járt ott. Ebből pedig az látszik, hogy az ellátó intézmények arra kényszerülnek, visszaéljenek az ügyfelek adataival, és így biztosítsák az ellátás finanszírozását.

A Város Mindenkié csoport több alkalommal is megkereste ezzel a problémával az ombudsmant, aki megerősítette: az egy nap egy nappali melegedő szabálynak nincs jogszabályi alapja.

A tárca szerint minden úgy jó, ahogy van

Sokat áldoznak a hajléktalanokra, a szolgáltatások finanszírozását átláhatóvá tették, a csaló szervezeteket pedig kiszűrték, egyébként meg minden marad úgy, ahogy van. Így foglalható össze az EMMI reakciója A Város Mindenkiért követelésére.

A hajléktalanok igényeiről, problémáiról egyetlen szót sem ejtettek. Kitértek viszont arra, hogy a kormány tavaly csaknem 9 milliárd forintot fordított a hajléktalanok ellátására, a KENYSZI-vel a 8 milliárdnyi normatív finanszírozás felhasználását teszik hatékonyabbá.

Szerintük az ellátottak érdeke az volna, hogy az összes szolgáltatáshoz egy helyen jussanak hozzá. Arra már nem tértek ki, hogy mivel a gyakorlatban ez nem valósul meg, milyen megoldást javasolnak, esetleg átgondolják-e a tüntetők kérését.