Börtönbe kerülhetnek a zsebszerződők

Továbbra is alkotmányellenes az MSZP szerint a tegnap újra megszavazott, zsebszerződések elleni törvény, mert annak értelmében az állam mindennemű kárpótlás nélkül kisajátíthat magántulajdonban lévő földterületeket - mondta el lapunknak Gőgös Zoltán. A parlament mezőgazdasági bizottságának MSZP-s alelnöke hozzátette: az MSZP épp ezért tartózkodott a törvényjavaslat megszavazásától. Gőgös ugyanakkor különösnek tartja, hogy a kormány bár határozottan fellép a külföldi spekuláció ellen, de a másik oldalon nagy erőkkel támogatja a magyar cégek spekulatív tevékenységét.

Az Országgyűlés október végén a fideszes Nagy István javaslatára fogadta el az ügyészség jogosítványait jelentősen szélesítő jogszabályt. Ez alapján az ügyész kezdeményezheti a bíróságnál, hogy a semmisnek minősített zsebszerződéssel eladott föld az állam tulajdonába kerüljön. Áder János köztársasági elnök azonban nem értett egyet a törvénnyel, ezért kihirdetés helyett visszaküldte.

Kifogásolta, hogy a jogszabály szerint a zsebszerződések semmisségéből eredő követelések bírósági úton nem érvényesíthetők. Mivel az alaptörvény értelmében tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben meghatározott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet, Áder János szükségesnek tartotta annak vizsgálatát, hogy a jogszabály összhangban van-e az alkotmánnyal.

A most jóváhagyott módosítás a termőföld jogellenes megszerzésének hívott büntető törvénykönyvi tényállást mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld jogellenes megszerzésének nevezi át. A zsebszerződéskötés büntetési tétele továbbra is egytől öt évig terjed. Ugyanakkor egy újabb változtatással azokat is büntetni fogják - ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, három évig terjedő szabadságvesztéssel -, akik a tavaly július óta hatályos új Btk. érvénybe lépése előtt kötött zsebszerződések leplezésére kötnek megállapodást, és ennek alapján földet használnak vagy hasznot szednek.

A köztársasági elnök kifogást emelt amiatt is, hogy a törvény alapján a termőföld tulajdon- és használati jogával összefüggő szerződéseknél választottbíróságként csak a Magyar Agrár-, és Vidékfejlesztési Kamara mellett működő testület köthető ki, s ezt a törvény hatálybalépése előtt létrejött jogügyletekre is alkalmazni kell. A visszamenőleges hatályra vonatkozó kitételt most törölték, így a korábban jogszerűen és jóhiszeműen hozott választóbírósági kikötések érvényben maradnak.

Az eddigi sajtóinformációk szerint a leginkább jelzálogszerződésekkel fedett zsebszerződés-gyanú vetül többek között mintegy 200 osztrák gazdára. Az általuk művelt körülbelül 200 ezer hektárnyi föld elvesztését igyekszik megakadályozni az osztrák agrártárca, s a szerintük a tulajdonhoz való jogot sértő magyar jogszabályok miatt az unióhoz fordulnak jogorvoslatért.