EU;Putyin;Roszatom;Paks II.;

EU-s vizsgálatok Paksról

Szinte bizonyos, hogy Magyarország elmarasztalásával ér véget a hamarosan elinduló Európai Uniós vizsgálat, amely a paksi atomerőmű-bővítés versenyjogi hiányosságait tárja majd fel. Ezt követi majd feltehetően a tiltott állami támogatás folyósítása miatt induló újabb uniós kötelezettségszegési eljárás is, amely a két új paksi blokk építésének a "szokatlan" finanszírozási modellje miatt várhatóan ugyancsak súlyos bírság kiszabásával végződhet. Úgy tűnik, az orosz Roszatommal kötött megállapodást az orosz fél szövegezte meg, így nem csoda, hogy Moszkva beleszólhat majd az új reaktorokban termelt áram árába.

Súlyos szankciókra számíthat Magyarország a paksi atomerőmű bővítésére kötött magyar-orosz paktum miatt az Európai Unió (EU) részéről. Az Orbán-kormány ugyanis állításával ellentétben nem egyeztetett előzetesen az Unió megfelelő szervezeteivel az orosz Roszatommal versenytárgyalás nélkül kötött beruházási szerződésről. Mindössze az energetikai biztos álláspontját kérte ki, akinek csak arra volt hatásköre, hogy energiabiztonsági szempontból vizsgálja meg a megállapodást.

A versenyjogi aggályokat és az esetleges tiltott állami támogatás nyújtását felvető vonatkozásokat nem vizsgálhatta. Miközben az EU részéről nyilvánvalóan elfogadhatatlan, hogy pályáztatás nélkül kezdődjön meg egy tagországban a paksihoz hasonló óriásberuházás, és azt úgy finanszírozza a kormány, hogy az építkezés költsége az áram árában ne jelenjen meg, hanem közpénzekből támogassák, pénzeljék az erőműfejlesztést - nyilatkozta lapunknak Kovács László, szocialista országgyűlési képviselő.

Az Európai Bizottság (EB) volt adó- és vámügyi biztosa ezt annak kapcsán mondta, hogy az EB szóvivője a hvg.hu-val tegnap közölte: rövidesen vizsgálatot indítanak a paksi orosz-magyar paktum miatt. Chantal Hughes úgy fogalmazott: "hamarosan szakértőkkel vizsgáltatja meg a paksi bővítésről kötött egyezmény közbeszerzési vonatkozásait az EB."

Az EU energetikai biztosságától szintén olyan információk érkeztek, hogy lesz vizsgálat a pályáztatás elmaradása miatt. Ugyanakkor bizottsági források hangsúlyozták, hogy mivel eddig nem kaptak érdemi információkat a beruházásról, arról sem mondhatnak semmit, mi lehet a vizsgálat kimenetele.

Úgy tudni, az eljárás közeli megindulása meglepetést okozott a kormány számára, mert a kabinet arra számított, hogy Brüsszel csak a munkálatok konkrét megkezdésekor vizsgálja majd, közbeszerzés útján választják-e ki a kivitelezőket.

Emlékezetes: Lázár János miniszterelnökséget vezető államtitkár korábban azt állította, hogy a kormány 30 nappal az egyezmény megkötését megelőzően három alkalommal is tájékoztatást adott az Európai Bizottságnak a tervezett beruházásról, és semmilyen észrevétel nem érkezett hozzájuk, nem volt szó arról, hogy vizsgálat indulna.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az uniós vizsgálat hírére közölte: a hír meglepő, de ha igaz, akkor a kormány ülésén foglalkoznak a kérdéssel.

Deák András György, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa úgy véli: a kormány ezúttal kemény ellenfélre akadt, az EU versenyjogi biztossága ugyanis szigorú vizsgálatokat szokott lefolytatni a számára gyanús ügyekben, és nem idegen tőle a kemény szankciók kiszabása sem. Igaz, az eljárások akár egy-két évet is igénybe vehetnek. Ugyanakkor a magyar kormány számára nem lenne tanácsos addig elindítani a beruházást, amíg az EU valóban nem adja hozzájárulását a projekt megvalósulásához. Az orosz féllel megkötött szerződés még számos buktatót rejt magában - tette hozzá a szakértő.

Kemény ellenfele lesz az Orbán-kormánynak az EU versenyjogi biztossága
Valódi uniós hozzájárulás nélkül nem érdemes elindítani a paksi atomerőmű bővítését
A Fidesz óriási mértékűre növelte Magyarország pénzügyi és energetikai kiszolgáltatottságát

lemzők szerint a Roszatommal a két új paksi blokk megépítéséről kötött megállapodás szövegét orosz nyelven, Moszkvában írhatták, s a kormány annak a fordítását igyekszik elfogadtatni a parlamenttel. Ezért lehetnek az Országgyűlés elé terjesztett törvényjavaslatban pontatlanul megfogalmazott szövegrészek. Az egyik ilyen részlet például arra utal, hogy az új paksi blokkokban termelt áram árának a megállapításába beleszólási joga lesz Moszkvának.

Kovács László elmondta: óriási mértékben növeli Magyarország kiszolgáltatottságát, hogy az orosz fél jóváhagyása kell az újonnan létesülő reaktorokban megtermelt villamosenergia árának a megállapításához. Az pedig különösen furcsa, hogy száznyolcvan fokos fordulatot bemutatva ugyanaz a Fidesz kötött egy ilyen, országunk függését erősen növelő egyezséget Moszkvával, amely korábban az oroszellenes megnyilvánulásaival hívta fel magára a figyelmet, és puccsal, illetve hazaárulással vádolta a Gyurcsány Ferenc vezette kormányt csupán azért, mert az kiegyensúlyozott gazdasági kapcsolatokra törekedett az orosz partnerével.

A volt külügyminiszter hangsúlyozta: az MSZP azért nem támogatja a most megkötött orosz-magyar megállapodást, mert elsietettnek tarja. Emellett a szocialisták továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy országunk kölcsönös előnyökön nyugvó nemzetközi szerződéseket kössön az üzletfeleivel. A január közepén Orbán Viktor miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök által tető alá hozott paktum pedig nem ilyen. A szocialista politikus hozzátette: az Orbán-kormány fordítva ül a lovon, miután teljes erőből támadja az Európai Uniót, amelynek országunk is tagja. Miközben a más szövetségi rendszerben lévő Oroszországot kiemelt stratégiai partnerként kezeli.

Gyurcsány az orosz nagykövetnek bírálta a paktumot

A paksi erőmű bővítése is szóba került Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke, valamint Oroszország budapesti nagykövete, Alekszandr Tolkacs szerdai megbeszélésén - közölte a párt.

Gyurcsány Ferenc tájékoztatta a nagykövetet arról: elfogadhatatlannak tartja, hogy széleskörű társadalmi-szakmai vita és versenyeztetés nélkül, "lényegében titokban született egy még mindig homályos tartalmú, tisztázatlan költségeket és finanszírozási terhet jelentő, összességében elhamarkodott megállapodás Paks bővítéséről".

Sérelmezte, hogy a megegyezés hozzávetőleg az egyéves magyar nemzeti jövedelem tíz százalékának megfelelő összegben, hosszú távra adósítja el Magyarországot. Azt is tudatta a nagykövettel, hogy ha az ellenzék alakít kormányt idén tavasszal, az új kabinet a megkötött megállapodás felülvizsgálatát fogja kezdeményezni.