Bora Bora;Nyíri-Kovács Patrícia;

Anya és fi a továbbra is reménykednek: egyszer talán mindketten hazatérhetnek
FOTÓ: CSALÁDI FOTÓALBUM

- Jogi megoldás Bora Bora „foglyainak”

Egyre egyértelműbb: a Bora Borán gyakorlatilag fogva tartott Nyíri-Kovács Patrícia és kisfia ügyét a II. és III. Kerületi Bíróságon kellene tárgyalni. Erről több szakvélemény is született, az egyik szerint "a magyar bíróság nem állapíthatja meg a joghatóság hiányát", és az igazságügyi minisztérium szerint is itthon kellene tárgyalni az ügyet. Ezek szerint Nyíri Kovács Patrícia és kisfia már rég itthon lehetnének. Az iratok ismerete ellenére a budai bíróság elutasította a nő keresetét.

Határozott "jogi álláspontom, hogy a magyar bíróság nem állapíthatja meg a joghatóság hiányát ... köteles megállapítani joghatóságát az ügyben". A Bora Borán fogva tartott Nyíri-Kovács Patrícia ügyében írta ezt Dr. habil. Wopera Zsuzsa, a Miskolci Egyetem Állam-és Jogtudományi Kara Európai és Nemzetközi Jogi Intézetének igazgatója, Polgári Eljárásjogi Tanszékének Tanszékvezető egyetemi docense. Több oldalas szakvéleményében fejtette ki, mi az oka annak, hogy a nő ügyét a hazai bíróságon kell tárgyalni, és semmiképpen nem Bora Borán.

Nyíri-Kovács Patrícia magyar állampolgár, férje Soo Il Lee francia állampolgár, akik Franciaországban kötöttek házasságot 2008-ban. Gyermekük, Noah-Kazuli Lee magyar-francia kettős állampolgár, 2009-ben született. 2011 októberétől Francia Polinéziában, Bora Bora lett a lakóhelyük. A férfi a feleség tudtán kívül bejelentette őt és a gyereket a szigetre, és elzárta a hivatalos papírokat Patrícia elől. Ezzel elvágta a hazatérés útját. A férj a házasság felbontása iránt és a szülői felügyelet tárgyában eljárást indított Bora Borán 2012 áprilisában. Az anya családja segítségével próbált intézkedni. A Budapesti II. és III. Kerületi Bíróságon kezdeményezte a válását.

Ott azonban a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasították. A joghatóság kérdésében, ítélet nélkül egy végzéssel döntött a budai bíróság. Megállapította, hogy mivel a magyar állampolgárságú nő és férje a kereset beadásakor Francia Polinéziában tartózkodtak, a magyar bíróság joghatósága nem kizárólagos, tehát az ügyet nem itt kell tárgyalni. Hivatkozásként a nemzetközi magánjogról szóló törvényi rendeletet említették, erre hivatkoztak lapunknak is. A döntés 2013. április 12-én született.

A borai borai eljárás eredményét megtagadhatja a magyar bíróság
A Hágai egyezmény alapján a magyar bíróság a perben megállapíthatja az illetékességet
A szakvéleményeket figyelmen kívül hagyta a budai bíróság

Csakhogy Wopera Zsuzsa 2012. október 8-án írta meg ezzel merőben ellentétes, részletes, minden ide vonatkozó szabályra kiterjedő szakvéleményét. Ebben kifejtette, hogy létezik egy rendelet - erre hivatkozik a bíróság -, melynek területi hatásai az Európai Unió tagállamaira terjed ki. Megvizsgálta, hogy a Francia Polinéziához tartozó Bora Bora szigete Franciaországhoz tartozó olyan területnek minősül-e, ahol a francia jogot, illetve az uniós jogot kell alkalmazni. Álláspontja egyértelmű: nem.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés egyik melléklete szerint az uniós jog nem terjed ki Franciaország úgynevezett tengerentúli területeire, nevezetesen ... Francia Polinéziára. Kitért arra is, nem lehet figyelmen kívül hagyni, Bora Borán eljárás folyik a felek házasságának felbontása, és a gyermekelhelyezés ügyében. Az ottani eljárás eredményét pedig megtagadhatja a magyar bíróság.

Ezt a vélemény a budai bíróság is megkapta, mégis figyelmen kívül hagyta. Annak ellenére nem foglalkozott vele, hogy ugyanezen a véleményen volt a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetközi magánjogi főosztálya is, mint a központi hatóság. A II-III. kerületi bíróságnak 2013. január 11-én - vagyis hónapokkal az elutasító bírósági határozat előtt - megküldött levelükben kifejtették, hogy az adatok alapján egyértelmű, a Papettei Családjogi Bíróság illetékességét megalapozó állandó tartózkodás "kreált", mert Nyíri Kovács Patrícia és gyermeke nem tudja elhagyni Francia Polinézia területét, az alperes ugyanis elvette az útlevelüket.

Megjegyezték azt is, hogy éppen emiatt az apa ellen közokirattal való visszaélés és személyes szabadság megsértésének gyanúja miatt eljárás indult. Majd úgy folytatták: Az anya és fia tartózkodási helye a bora borai jelenlegi tartózkodásukra való kényszerítésüket megelőzően Magyarországon volt", így a bíróság egyebek mellett a Hágai egyezmény alapján a perben megállapíthatja az illetékességet.

Múlt héten volt kint egy újabb tárgyalás, és a családjogi bíró ott úgy döntött, március 11-éig lehetőséget ad a magyar bíróságnak arra, hogy a kizárólagos haza joghatóság meglétéről szóló döntését meghozza, és megküldje neki. A Fővárosi Törvényszéknek azonban nincs hivatalos tudomása erről a bírósági határozatról, de "a magyar bíróságnak nem a külföldi bíróság által megszabott határidőt, hanem a magyar polgári perrendtartás szabályait kell figyelembe vennie" - közölték.

Nyíri-Kovács Patrícia egyébként fellebbezett a tavaly áprilisi döntés ellen, ám a bíróság tájékoztatása szerint addig nem terjeszthetik fel a felsőfokra, amíg az alperesnek, vagyis a férjnek "észrevételezésre" meg nem küldik. Tájékoztatásuk szerint a bíró 2013. június 27-én megküldte a lefordított iratokat a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak, "az iratok kézbesítése jelenleg is folyamatban van".

Szinte bizonyos, hogy Magyarország elmarasztalásával ér véget a hamarosan elinduló Európai Uniós vizsgálat, amely a paksi atomerőmű-bővítés versenyjogi hiányosságait tárja majd fel. Ezt követi majd feltehetően a tiltott állami támogatás folyósítása miatt induló újabb uniós kötelezettségszegési eljárás is, amely a két új paksi blokk építésének a "szokatlan" finanszírozási modellje miatt várhatóan ugyancsak súlyos bírság kiszabásával végződhet. Úgy tűnik, az orosz Roszatommal kötött megállapodást az orosz fél szövegezte meg, így nem csoda, hogy Moszkva beleszólhat majd az új reaktorokban termelt áram árába.