V. J.;

trafik;Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt;kistelepülések;

2014-02-06 06:09:00

Ingyen sem kell a trafik?

Több mint 800 településen nem sikerült Nemzeti Dohányboltot nyitni, pályázók híján. De miután az államnak, mint monopóliumnak, ellátási kötelezettsége van, igyekszik minél több helyen megoldani a dohányhoz jutást. Ez azonban nem megy egyszerűen. Több polgármesterrel is beszéltünk, akik elmondták, hogy a nemzeti dohánycég szinte könyörög, hogy valaki jelentkezzen "kijelölt kereskedői" státuszra. A jogász szerint az állam eljárása magyar, és uniós versenyjogot is sérthet.

Telefonon igyekszik ösztönözni a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. (ND) a kistelepülések polgármestereit arra, hogy március 1-jéig próbáljanak trafikost találni falujukban. A cég honlapján közzétett lista alapján lapunk több faluvezetőt megkeresett, akik arról számoltak be, hogy szinte könyörögnek nekik a trafiknyitás érdekében.

Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a kisboltos vagy a kocsmáros, aki korábban árult cigarettát, felmérte, hogy a koncesszióra való jelentkezési feltételeknek szinte semmiben sem felelne meg. Ráadásul a beruházás költségét, és a díjakat sem tudná fizetni.
Erre a gondra találta ki az állam, hogy úgynevezett "kijelöléssel" is működhessenek trafikok.

A kijelölés valójában azt jelenti, hogy az igencsak leszűkített kritériumoknak megfelelő jelentkező kéri, hogy őt "jelöljék ki". Ez azt jelenti, hogy nem fizet majd koncessziós díjat. A szabály ugyanis úgy rendelkezik, hogy mivel "kijelölés esetén a dohánytermék értékesítést az állam az ND által erre külön feljogosított személy útján gyakorolja, a kijelölt személyt díjfizetési kötelezettség a dohánytermékkel történő ellátás biztosításáért nem terheli".

Nem kell megfelelnie továbbá a szigorú trafiknyitási szabályoknak - külön helyiség, speciális kassza, bútorzat, vámhatósági engedély és így tovább. Sőt, a jogszabály szerint havonta csak egyszer kell forgalmi jelentést tennie, szemben a nemzeti dohányboltok "percrekész" beszámolóival. Elegendő továbbá, ha úgynevezett "kisboltos" pénztárgépet üzemeltet, és az elkülönítés akár egy függönnyel is megoldható.

A kijelölt személy tevékenységét ideiglenes időtartammal gyakorolhatja, legfeljebb az adott településre ismételten kiírt új, eredményes pályázat koncessziós szerződésének aláírásáig.

Összesen az ország településeinek mintegy negyedében - 862 helyen, jellemzően kis falvakban - volt eredménytelen a ND sokadik pályázata az ez évi januári adatok szerint. Légrádi Petra, az ND szóvivője lapunk kérdésére nem tudott pontos adatot mondani a kijelölésekről, mert - mint fogalmazott - azok napról napra változnak. Így azt sem tudni, hogy hány településen működik ma "függönyös dohánybolt", illetve hány helyen nincs semmiféle ellátás. A szóvivő hozzátette: az ország 98 százalékosan lefedett dohányáruval (a fenti adat tükrében ez mindenesetre érdekes - szerk.), ám, hogy ezt pontosan hogyan kell értelmezni, azt a szakemberek feladatának nevezte. A polgármesterek által jelzett március 1-ejei határidővel kapcsolatban azt mondta, ilyen cenzus nincs, a jelentkezések folyamatosak lehetnek.

A kijelöléses trafikok kapcsán felmerül, hogy míg az egyik faluban milliós beruházással, az összes, igen szigorú feltételeknek megfelelve nyithatott valaki üzletet, addig a szomszédban "ingyen" létesülhet dohánybolt, s ez jogi aggályokat von magával. Magyar György ügyvéd szerint ez nem csak az európai, hanem a magyar versenyjog szabályaival is ütközhet. Sőt, a joggal való visszaélés is felmerülhet. A szabályosan működő trafikos akár pert is indíthat a könnyített feltételek mellett működő konkurencia miatt.

A jogász elmondta azt is, hogy több tucat trafikper indult az emberi jogok európai bíróságán, és a magyar Alkotmánybíróság előtt is számos beadvány fekszik. Magyar György véleménye szerint a kormány nem erős, hanem erőszakos - ezt jelzi a jelen helyzet is. Mint mondta: a trafikügy mellékhatásairól nem kérdezte meg orvosát, gyógyszerészet.