Aggódnak a győri múzeumért

Publikálás dátuma
2014.02.07 06:45
A reprezentatív épület 1949 óta múzeum FOTÓ: NÉPSZAVA
Fotó: /
Számosan aggódnak, hogy Győr emblematikus műemléke - a Rómer Flóris Múzeumnak több mint hatvan éve helyt adó Apátúr-ház - részben, vagy egészében más funkciót kap. Bár hivatalosan cáfolták az információkat, a múzeumban mégis a földszinti terek kiürítésére készülnek.

Munkások mérik fel Győr barokk főterén álló Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum (korábban Xántus János Megyei Múzeum) 18. századi műemlék épületét, s tervezik az udvar lefedését. Az bizonyosnak tűnik, hogy a földszinti terekben lévő régészeti kiállításnak, illetve a történeti képtárnak mennie kell.

Azt, hogy ezek az emeletre költöznek, a múzeum igazgatója, Grászli Bernadett sem cáfolta, ám arra nem adott választ, hogy milyen funkciót terveznek a földszinti tereknek és a lefedett udvarnak.

Az igazgató csak annyit mondott, ideje átrendezni a harminc éves állandó kiállítást, de hogy mikor, hogyan, és miből, arra nem kaptunk választ, csak azt, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma most írt ki egy, az állandó kiállítások megújítását célzó pályázatot. (Egy új, állandó kiállítást általában több évig készítenek elő - szerk.)

A munkások megjelenése azért is váltott ki csodálkozást a múzeum dolgozóiban, mert eddigi tulajdonosai - a megye, illetve Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) - nem sokat költöttek rá az utóbbi időben. Az ingatlan katasztrofális műszaki állapotban van, bár a homlokzatát látszólag rendbe hozták, évtizedek óta nem volt nagyobb felújítás, ami volt, az is inkább rontott rajta.

Megszüntették a pince szellőzését, aminek köszönhetően az elkezdett nedvesedni, használhatatlanná vált. Tetőszerkezetének lassú szétcsúszás miatt a záró boltozati födémeknél helyi statikai problémák vannak, gépészeti, villamos felújítása szintén indokolt - tudtuk meg az MNV-től, akik rögtön hozzá is tették, ők nem terveznek felújítást. A győri önkormányzat döntései között sem találunk határozatot a rekonstrukcióra.

Az igazgató szerint csupán arról van szó, hogy a város építészeti topográfiájához szükséges vizsgálatokat végeznek az épületen. A múzeum dolgozói arról számoltak be, hogy a város alpolgármestere is végigjárta a múzeumot a napokban, akiről eddig nem sejtették, hogy ennyire érdeklődik a falkutatási eredmények iránt.

A múzeum munkatársai között riadalmat keltett az a terv is, hogy a több mint 500 négyzetméteres udvart lefedik. Korábban is volt erre elképzelés, de nem találtak kielégítő műszaki megoldást. Ugyanis a 18. századi, alápincézett épület falai mellé vélhetően nem lehet tartószerkezetet építeni.

Egyébként a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal - amíg meg nem szüntették - szigorú előírásokhoz kötötte, és az utóbbi időkben nem engedélyezte a hasonló épületek belső udvarának lefedését. A legújabb terv szerint a rossz állapotú ház falaira próbálják rászerelni az acél-üveg tetőt.

Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata az épület kezelője azt közölte lapunkkal, hogy felesleges az aggodalmunk: "fel sem merült, hogy az épületet kivonjuk a közgyűjteményi funkció alól". Sőt, azt szeretnék, ha "minél több külső forrás lehívásával igazán méltó körülményeket tudjunk teremteni a múzeumba látogatók számára".

Ugyanakkor megjegyezték, ,,az összevont múzeum létrejöttével a város különböző pontjain több épületegyüttes tartozik az intézményhez, annak a vizsgálata kezdődött el, hogy melyik gyűjteménynek, könyvtárnak, rendezvényhelyszínnek hol lenne a legmegfelelőbb helye." S arra sem kaptunk választ, hogy készülnek-e konkrét rekonstrukciós pályázattal.

Apátúr-ház
A mai múzeum helyén álló épületeket a pannonhalmi apátság vásárolta meg, melyet Sajghó Benedek főapát építtetett egybe az 1740-es évek elején. A reprezentatív Apátúr-ház többször cserélt gazdát. Előbb kaszárnyának, majd árvaháznak használták. 1802-ben, a rend visszaállításakor a bencések újra birtokukba vették, 1816-ban papnevelés céljaira a győri székeskáptalannak adták át. 1857-ben itt működött a kisszeminárium, 1910-től a tanítóképző kollégiuma. 1949-től lett otthona a múzeumnak. A térre néző homlokzat timpanonnal hangsúlyozott középtengelyébe a kaput és felette a XVII-XVIII. században kedvelt zárt erkélyt helyezték.

Némi reményre adhat okot, hogy a január 31-én elfogadott, Győr-Moson-Sopron megyei területfejlesztési koncepcióban találunk egy mondatot arról, hogy tervezik az ingatlan "komplex funkcióbővítő felújítását", amibe teljes körű rekonstrukció, és az udvar lefedése is bele tartozik.

A bizalmatlansághoz hozzájárul az a feszültség, amit az okozott, hogy a Xántus János nevét viselő egykori megyei múzeumot, melynek  központja volt az Apátúr-ház, a törvényi változások következtében átvette a város, és a Városi Művészeti Múzeumba olvasztotta.

Így jött lére a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum. Furcsa helyzet adódott, az 1994-ben alakult városi múzeumba olvadt bele Magyarország egyik legrégebbi, Rómer Flóris győri bencés szerzetes kezdeményezésére 1859-ban megalapított közgyűjteménye.

2014.02.07 06:45

Hősök a diliházban - Szuperhősfilm, közhelyes megoldásokkal

Publikálás dátuma
2019.01.17 10:00

Fotó: /
Zavarba ejtő szuperhősfilm az Üveg: számos pontján innovatív, máskor unalmas, olykor fájdalmasan ostoba, közhelyes.
Az indiai származású amerikai rendező, M. Night Shyamalan 1999-ben, harmadik filmjével, a Hatodik érzékkel vált világhírűvé. Ezután is készített olyan egyedi hollywoodi mozikat, mint A sebezhetetlen, a Jelek, a Falu, de kínos buktákat is. Az esemény, Az utolsó léghajlító, A Föld után már-már a nézhetetlen kategóriát képviselte. Amikor már ott tartottunk, az egykor új Hitchcocknak tartott szupertehetség közröhej tárgyaként elsüllyed a B-kategóriás alkotók tengerében, érkezett a minimális költségvetésből készült Széttörve. Most pedig Shyamalan meglépte azt, amit másnak Hollywoodban szinte soha nem szokott sikerülni: két korábbi mozijának készített közös folytatást. Ez lett az Üveg.  Egymásnak ellentmondó eredettörténetek láttak napvilágot a 2000-ben készült A sebezhetetlen és a 2016-os Széttörve kapcsolatáról. Például: a Bruce Willis (az Oltalmazó) és Samuel L. Jackson (Mr. Üveg) főszereplésével készült utóbbi szuperhősmozi eleve egy trilógia részeként készült. De mivel A sebezhetetlen annak idején nem túl sok bevételt hozott a Disney-nek, a folytatás lehetőségét elvetették. Aztán: a Széttörve skizofrén főgonosza, a huszonnégy személyiséggel, emberfeletti erővel rendelkező Szörny (aki James McAvoy alakított lélegzetelállító erővel) eredetileg A sebezhetetlen egyik mellékszereplője lett volna, de az erős karakter megbontotta volna a történet egyensúlyát, így a rendező inkább kivette a 2000-es filmjéből. De ne feledjük a Széttörve utolsó jelenetét sem, amelyben az Oltalmazó egy bárban üldögélve bizonyítja, a filmben látható alternatív valóságban vannak emberfeletti képességekkel rendelkező személyek. Mivel a Széttörve Universal-produkció volt, a rendező utólag egy külön alkut kötött a Disney-vel Willis figurájának használatához azzal a kitétellel: ha sikerül a két film közös folytatását létrehozni, akkor a két stúdió osztozkodik a jogokon és az üzleten. Nem mindennapi dolog két kvázi független produkciót közös nevezőre hozni, de egy olyan öntörvényű alkotó esetében, mint Shyamalan, minden lehetséges. Sőt, a formulában benne volt egy zseniális elegy lehetősége. Alapvetően izgalmas felvetés: a Szörnnyel mit kezdhet az Oltalmazó. Utóbbi ugyanis le akarja vadászni a Philadelphia lakosságát rettegésben tartó lánygyilkost. Ha ezzel megelégedett volna a rendező, remek kis mozi kerekedett volna ki belőle. De neki grandiózusabb tervei voltak: miközben a két szuperhős összecsap, egyszer csak megjelennek a rendőrök és a bekasztliznak mindenkit egy privát elmegyógyintézetbe. Van itt egy beteg korábbról: Elijah Price, azaz Mr. Üveg. Az intézmény falai között tevékenykedik bizonyos Dr. Ellie Staple (Sarah Paulson), aki „szuperhősöket” kezel. Magyarul: mindenkit próbál meggyőzni arról, hogy csak képzelődnek az emberfeletti képességeikről. Shyamalan a karakterekkel többször elmondatja, hogy a képregények miért fontosak – korunk bibliái, a bennük látható szabályrendszerek szerint élünk. Dr. Staple próbál mindenkit meggyőzni: ez csak olyan hazugsághalmaz, amelyeket azért hoznak létre, hogy a szórakoztatás címszava alatt elvegyék a pénzünket. Az idea roppant izgalmas (pláne a két filmes multicég által finanszírozva), a probléma viszont, hogy Shyamalan alulértékelte a nézőket: irtó felszínes mondatokat adott a figuráinak. Szegény Staple doktornő az, akinek a száján a legtöbb baromság kijön. Karaktere akkor sem lenne hitelesebb, ha nem egy irodában ülne, hanem részegen egy kocsmában. Így viszont van sok kínos perc, amikor az ember az óráját (telefonját) nézegetheti. Shyamalan nem volt képes megállni, hogy további mellékszereplőket is visszahozzon a korábbi filmekből, az Oltalmazó fiát, a Szörny első támadását túlélő fiatal lányt és Mr. Üveg anyját, de az írói feladatokat is egyedül vállaló rendező nem volt képes ennyi figurát mozgatni. Így az Üvegben számos kontinuitási, illetve tempóprobléma is zavarba hozhatja a nézőt. Az alkotói egó nem tett semmiféle engedményt a nézők felé. Pedig nem ártott volna egy erős kontroll. Vagy, akár önkontroll. Az Üveg olyanfajta alkotói tévedés, igazából azért fáj, mert minden lehetőség megvolt benne, hogy újabb kultikus műalkotás szülessen. De a termék sajnos gyártási hibás lett. És még csak vissza sem küldhetjük a feladónak. Infó: Üveg Forgalmazza a Fórum Hungary 
2019.01.17 10:00
Frissítve: 2019.01.17 10:00

A nagy démon, a régi barát, a furcsa idegen - megjelent A magyar nyelv nagyszótára újabb kötete

Publikálás dátuma
2019.01.17 09:32

Fotó: /
Bár a mindennapok során ritkán jut eszünkbe a szavak és a nyelv összetettsége, s szépsége, A magyar nyelv nagyszótárának most megjelent kötete ezt is felidézi.
Az Akadémiának és a magyar kultúrának ezt az évszázados jelentőségű alkotását jogászok és tanárok, újságírók és más hivatásos kommunikátorok, bölcsészek és természettudósok, könyvtárosok és könyvolvasók mind haszonnal forgathatják – áll a most megjelent A magyar nyelv nagyszótára című sorozat hetedik kötetében, amely az elmúlt kétszáznegyven év szókincséből merít. "Egy ilyen nagyszótárnak az elkészítése igazi sziszifuszi, heroikus, hatalmas munka" – méltatta a kötetet Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, kiemelve a háttéranyagok és az adatok feldolgozására irányuló munka jelentőségét. A Nagy Magyar Szótár elkészítéséről 1830-ban döntött a Magyar Tudós Társaság, de a modern nagyszótár adatgyűjtése csak 1985-ben indult el. A kiadvány általános értelmező szótár, amely egyaránt figyelmet fordít a köznyelvre, a szépirodalomra, a szaknyelvre, a rétegnyelvre, a nyelvjárásokra, a szleng és a sajtónyelvre – hangsúlyozta Ittzés Nóra, a szótár főszerkesztője. Hozzáfűzte, a kötetek az egyes szócikkek jelentéseit árnyaltan mutatják be, s számos példamondatot adnak az egyes szavak értelmezéséhez. A sorozat mintegy száztízezer címszót dolgoz fel, s a források széles választéka a stílustörténeti kutatásokat vagy a nyelvhasználat-történeti vizsgálatokat is elősegíti. Bár Ittzés Nóra kiemelte, a nagyszótár kifejezés nem a terjedelemre, hanem a műfajra utal, nem elhanyagolható azonban annak súlya, hogy a most megjelent kötet több mint ezerhétszáz szócikket tartalmaz az el szótól az elzüllik szóig, s az egyes szavak használatát, jelentéseit harmincötezer példamondat támasztja alá. Ugyanakkor a szakember elmondta, míg más, külföldi szótárak készítésénél több száz ember is dolgozhat, addig ők körülbelül húszan vesznek részt a munkálatokban. A folyamatot lassítja továbbá, hogy többnyire pályakezdőkkel, konkrét gyakorlati tapasztalat nélkül rendelkezőkkel dolgoznak, s a szerkesztési szabályzat egységes, pontos elsajátítása időt vesz igénybe. Mindezek ellenére viszont a több mint húsz kötetesre tervezett sorozat következő része előreláthatólag két év múlva jelenhet meg. S valószínűleg a K betű lesz a leghosszabb (két vagy három kötetes). A szótár nemzetközi szintű, a források feltüntetésére is kiemelt figyelmet fordító online keresőrendszerrel rendelkezik, amely bárki számára szabadon és ingyenesen hozzáférhető a nagyszotar.nytud.hu weboldalon. A nagyszótár létjogosultságát – ami az egyre növekvő internethasználat korában megkérdőjelezhető lehetne – pedig mi sem mutatja jobban, mint az, ahogy Tompa Andrea író  a szótárakhoz és lexikonokhoz fűződő erős érzelmi kapcsolatáról beszélt. A szerző hangsúlyozta, a szótár fülszövegének felsorolásából számára különösen hiányoztak az írók, költők, drámaírók, művészek, akik szerinte szintén hivatásos kommunikátorok, s úgy hiszi, hozzá hasonlóan szótárolvasók, gyakran gyűjtők, olykor készítők is. „Kimaradtak tehát az írók, akik szenvedélyes küzdelmet folytatnak a nyelvvel; önérzékelésük szerint – megint csak magamra gondolok – ebben a küzdelemben sorozatosan a földre küldi őket a nagy démon, a szeretett anya, a régi barát, a furcsa idegen, a nyelv. Vagyis alul maradunk, úgy mint a szerelmesek. A nyelvvel való küzdelem az alul maradás győzelme, vagy az alul maradás tudománya. És kimaradtak azok az alulmaradók is, például a szerelmesek, akik úgy érzik, a nyelv végtelenül szegény és elégtelen az ő érzéseik kifejezéséhez, ezért a szerelmes titkon már szenvedélyesen várja a nagyszótár sze-szi kötetét, hogy kapaszkodókat találjon, és immár tudományos érveket, idézeteket, váratlan kontextusokat szerelem szavának körbeírásához, a szerelem érzésének kifejezéséhez, vagyis a biztos alulmaradáshoz.” 
2019.01.17 09:32