Aggódnak a győri múzeumért

Publikálás dátuma
2014.02.07 06:45
A reprezentatív épület 1949 óta múzeum FOTÓ: NÉPSZAVA
Fotó: /
Számosan aggódnak, hogy Győr emblematikus műemléke - a Rómer Flóris Múzeumnak több mint hatvan éve helyt adó Apátúr-ház - részben, vagy egészében más funkciót kap. Bár hivatalosan cáfolták az információkat, a múzeumban mégis a földszinti terek kiürítésére készülnek.

Munkások mérik fel Győr barokk főterén álló Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum (korábban Xántus János Megyei Múzeum) 18. századi műemlék épületét, s tervezik az udvar lefedését. Az bizonyosnak tűnik, hogy a földszinti terekben lévő régészeti kiállításnak, illetve a történeti képtárnak mennie kell.

Azt, hogy ezek az emeletre költöznek, a múzeum igazgatója, Grászli Bernadett sem cáfolta, ám arra nem adott választ, hogy milyen funkciót terveznek a földszinti tereknek és a lefedett udvarnak.

Az igazgató csak annyit mondott, ideje átrendezni a harminc éves állandó kiállítást, de hogy mikor, hogyan, és miből, arra nem kaptunk választ, csak azt, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma most írt ki egy, az állandó kiállítások megújítását célzó pályázatot. (Egy új, állandó kiállítást általában több évig készítenek elő - szerk.)

A munkások megjelenése azért is váltott ki csodálkozást a múzeum dolgozóiban, mert eddigi tulajdonosai - a megye, illetve Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) - nem sokat költöttek rá az utóbbi időben. Az ingatlan katasztrofális műszaki állapotban van, bár a homlokzatát látszólag rendbe hozták, évtizedek óta nem volt nagyobb felújítás, ami volt, az is inkább rontott rajta.

Megszüntették a pince szellőzését, aminek köszönhetően az elkezdett nedvesedni, használhatatlanná vált. Tetőszerkezetének lassú szétcsúszás miatt a záró boltozati födémeknél helyi statikai problémák vannak, gépészeti, villamos felújítása szintén indokolt - tudtuk meg az MNV-től, akik rögtön hozzá is tették, ők nem terveznek felújítást. A győri önkormányzat döntései között sem találunk határozatot a rekonstrukcióra.

Az igazgató szerint csupán arról van szó, hogy a város építészeti topográfiájához szükséges vizsgálatokat végeznek az épületen. A múzeum dolgozói arról számoltak be, hogy a város alpolgármestere is végigjárta a múzeumot a napokban, akiről eddig nem sejtették, hogy ennyire érdeklődik a falkutatási eredmények iránt.

A múzeum munkatársai között riadalmat keltett az a terv is, hogy a több mint 500 négyzetméteres udvart lefedik. Korábban is volt erre elképzelés, de nem találtak kielégítő műszaki megoldást. Ugyanis a 18. századi, alápincézett épület falai mellé vélhetően nem lehet tartószerkezetet építeni.

Egyébként a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal - amíg meg nem szüntették - szigorú előírásokhoz kötötte, és az utóbbi időkben nem engedélyezte a hasonló épületek belső udvarának lefedését. A legújabb terv szerint a rossz állapotú ház falaira próbálják rászerelni az acél-üveg tetőt.

Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata az épület kezelője azt közölte lapunkkal, hogy felesleges az aggodalmunk: "fel sem merült, hogy az épületet kivonjuk a közgyűjteményi funkció alól". Sőt, azt szeretnék, ha "minél több külső forrás lehívásával igazán méltó körülményeket tudjunk teremteni a múzeumba látogatók számára".

Ugyanakkor megjegyezték, ,,az összevont múzeum létrejöttével a város különböző pontjain több épületegyüttes tartozik az intézményhez, annak a vizsgálata kezdődött el, hogy melyik gyűjteménynek, könyvtárnak, rendezvényhelyszínnek hol lenne a legmegfelelőbb helye." S arra sem kaptunk választ, hogy készülnek-e konkrét rekonstrukciós pályázattal.

Apátúr-ház
A mai múzeum helyén álló épületeket a pannonhalmi apátság vásárolta meg, melyet Sajghó Benedek főapát építtetett egybe az 1740-es évek elején. A reprezentatív Apátúr-ház többször cserélt gazdát. Előbb kaszárnyának, majd árvaháznak használták. 1802-ben, a rend visszaállításakor a bencések újra birtokukba vették, 1816-ban papnevelés céljaira a győri székeskáptalannak adták át. 1857-ben itt működött a kisszeminárium, 1910-től a tanítóképző kollégiuma. 1949-től lett otthona a múzeumnak. A térre néző homlokzat timpanonnal hangsúlyozott középtengelyébe a kaput és felette a XVII-XVIII. században kedvelt zárt erkélyt helyezték.

Némi reményre adhat okot, hogy a január 31-én elfogadott, Győr-Moson-Sopron megyei területfejlesztési koncepcióban találunk egy mondatot arról, hogy tervezik az ingatlan "komplex funkcióbővítő felújítását", amibe teljes körű rekonstrukció, és az udvar lefedése is bele tartozik.

A bizalmatlansághoz hozzájárul az a feszültség, amit az okozott, hogy a Xántus János nevét viselő egykori megyei múzeumot, melynek  központja volt az Apátúr-ház, a törvényi változások következtében átvette a város, és a Városi Művészeti Múzeumba olvasztotta.

Így jött lére a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum. Furcsa helyzet adódott, az 1994-ben alakult városi múzeumba olvadt bele Magyarország egyik legrégebbi, Rómer Flóris győri bencés szerzetes kezdeményezésére 1859-ban megalapított közgyűjteménye.

2014.02.07 06:45

Elegáns lett a megújult Szépművészeti (fotók)

Publikálás dátuma
2018.09.24 17:22

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Október végén Leonardo-kamarakiállítással nyílik meg a Szépművészeti Múzeum. A következő megnyitását 2019 közepére tervezik.
Március közepén két hétre már megnyílt a nagyközönség előtt a Szépművészeti Múzeum Román csarnoka. A háromhajós román stílusú bazilikát idéző tér sokáig a szobormásolat-gyűjteményéről volt nevezetes, a második világháború után hetven évig a múzeum raktáraként várt jobb sorsára. Tavasszal tömegek álltak sorba a múzeum előtt és annak lépcsőjén, hogy csodájára járjanak a megújulásának: most ezt nem tehetnék meg. A lépcsőnek ugyanis hűlt helye. Igaz, október végére újraépítik, az épületnek a Kós Károly sétányra néző homlokzatát sem fogja állványzat takarni. Hétfőn sajtóbejáráson mutatta meg a Szépművészeti főigazgatója, Baán László, valamint Fekete Péter kulturális államtitkár, Mányi István építész és Seres András főrestaurátor, miért lesz érdemes újra sorba állni a múzeum előtt. Fekete Péter Kós Károly történelmi regényének, Az országépítőnek 1934-es kiadásával érkezett, hogy Baán Lászlót csodaálmodóként méltassa. A visszafogott eleganciával újraálmodott épület mélyföldszintjén már installálják az egyiptomi kiállítást: új, nagyobb térben, hatszáz műtárggyal fogja várni a látogatókat. Az emeleten, a felújított Román szárnyban a Régi képtár már elkészült, bárhol a világon megállná a helyét. Részben olyan művekkel, amelyeket eddig a Magyar Nemzeti Galériában láthattunk: a Szépművészeti régi-új koncepciójának megfelelően a XVIII. század végéig együtt mutatja be az egyetemes és a magyar művészet történetét. Így olyan dilemmák elé sem állítja a látogatót, hogy a Régi képtár egyik főműve, a trónoló Thalia vajon itáliai vagy magyar alkotás-e. Készítője, a magyar Michele Pannonio (Pannóniai Mihály) ugyanis Ferrarában alkotott.
Az épület Dózsa György úti szárnyában már hónapok óta elkészült a Schickedanz-terem játékos neoreneszánsz mennyezetfestésével, ahogy alatta, az első emeleten a Michelangelo-terem a kazettás dongaboltozatával. Itt fog megnyílni október végén a Leonardo és a budapesti lovas című kamaratárlat, középpontjában azzal a lovasszoborral, amelynek alkotója Leonardo da Vinci vagy egyik követője lehet. A kiállításhoz érkeznek Leonardo-grafikák Windsorból és a párizsi Louvre-ból is. Mányi István építész 35 éve foglalkozik a múzeum megújításának gondolatával, és annak minden gyakorlati lépésével. Felidézte: az elmúlt évtizedekben toldozgatták-foltozgatták az épületet, a mostani felújítás az első olyan koncepcionális lépés, amely egybefogalmazza a múzeumot, hosszú időre meghatározva a működését. Igaz, volna még néhány teendő, nem is kevés a 30 ezer négyzetméteren. A Reneszánsz csarnok például nem volt része a rekonstrukciónak – falfestései mögött a restaurátorok viszont megtalálták az eredeti festést. Amely, ha helyreállítanák, Mányi szerint legalább akkora durranás lenne, mint most a Román csarnok. A Román csarnok fölött is van egy varázslatos loft tér, és érdemes volna alternatív energiára átállítani az épület üzemeltetését – említett példákat. A Szépművészeti összes, megújult állandó kiállítása 2019 közepétől lesz látogatható. Újabb megnyitó prolongálva.

Számok a szépség mögött

Az elmúlt három és fél év alatt 14 ezer négyzetmétert érintett a Szépművészeti Múzeum mintegy tízmilliárd forintba kerülő felújítása, azaz a múzeum alapterületének 40 százalékát. Kétezer négyzetméter kiállítótér kapta vissza eredeti funkcióját, a műtárgyraktárak 500 négyzetméterrel bővültek. Az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ (OMRRK) év végére készül el mintegy húszmilliárd forintból a Szabolcs utcában. Az OMRRK 37 ezer négyzetméteres épületegyüttese többek között a Szépművészeti és a Magyar Nemzeti Galéria több mint 300 ezer műtárgyának megőrzéséhez és tudományos feldolgozásához biztosít majd helyet. A Szépművészeti mélyföldszintjén kialakítottak egy több mint 600 négyzetméteres, melegkonyhás éttermet is, amely egyszerre mintegy 140 embert tud vendégül látni. Bár az étterem üzemeltetésére kiírt nyilvános pályázatot elvben áprilisban elbírálták, külön kérdésre sem árulták el a bérlő kilétét. 

A budapesti lovas

A klasszicista szobrászat egyik nagysága, a dán Bertel Thorvaldsen segédjeként 1818 és 1824 között Rómában élt Ferenczy István szobrászművész, aki megtakarításait egy nyolcvan műből álló szoborgyűjteménybe fektette. A kollekció egyik darabjáról, a ma budapesti lovasként ismert kisméretű bronzszoborról úgy hitte: antik alkotás. Gyűjteményét örököseitől 1914-ben vásárolta meg a Szépművészeti Múzeum, amelynek igazgatóőre, Meller Simon művészettörténész két évvel később nagy bejelentést tett: az ágaskodó lovon küzdő harcos szobra valójában Leonardo da Vinci műve, Gian Giacomo Trivulzio zsoldosvezér – Milánó egykori helytartója – síremlékéhez készült tanulmány-modell alapján születhetett meg 1506 körül. Azaz ez a mű az egyetlen fennmaradt Leonardo-szobor a világon. Leonardo szerzősége azóta is vita tárgya – a katalógusban az alkotó Leonardo vagy követőjeként szerepel. A művet a washingtoni Nemzeti Művészeti Galériában 2009-ben állították ki. Az amerikai múzeum szakemberei akkor úgy foglaltak állást: nem bizonyítható, de nem is kizárható, hogy a bronzlovas Leonardo keze munkája. Annyi bizonyos: a bronz összetétele, az öntési technika alapján az itáliai reneszánsz idején készült, s lehet Leonardóval egykorú. 2015 őszén a Szépművészeti válogatott gyűjteménye részeként a milánói Palazzo Realéban is bemutatták. Stefano Zuffi művészettörténész akkor úgy nyilatkozott: szerinte kizárt, hogy a szobor Leonardo munkája volna, ám bizonyosan hozzátartozik a plasztikai munkásságához. Ez a korábbi milánói állásponthoz képest megengedőbb kijelentés. Leonardo vagy követője: a Népszava a szombati számában írt arról, a műtárgypiacon milyen jelentősége van annak, ha egy mű Leonardóé. A Leonardónak tulajdonított Salvator Mundi című képet – a világ legdrágább festményét – az Abu-Dzabi Louvre 450 millió dollárért vásárolta meg múlt év őszén. A művet korábban Leonardo tanítványának, a kiváló milánói festőnek, Bernardino Luininak tulajdonították. Luini legdrágábban eladott képe viszont „csak” 654 ezer dollárért kelt el árverésen.  

2018.09.24 17:22
Frissítve: 2018.09.24 17:31

Tanuljunk a művészetek legjobb mestereitől – online

Publikálás dátuma
2018.09.24 14:00

Fotó: /
Már A szolgálólány meséje című regény szerzőjétől, Margaret Atwood írónőtől is tanulhatunk a Masterclass (Mesterkurzus) nevű online oktatási program keretében. Az angol nyelven elérhető leckéket bármikor, bárhol megnézhetjük, s számos terület legjobbjainak előadásait látva fejleszthetjük saját képességeinket. Ahogy Atwooddal a kreatív írás rejtelmeibe kaphatunk bepillantást, úgy Hans Zimmerrel vagy Annie Leibovitzzal a zene és a fotográfia területére léphetünk be. Előad többek között Jane Goodall, Serena Williams, Helen Mirren, Marc Jacobs és Ron Howard is. A több mint harminc előadó egyenként átlagosan huszonnégy leckét tart egy kurzuson belül. Egy kurzus ára kilencven dollár (körülbelül huszonnégyezer forint), de ha több előadó óráin szeretnénk “részt venni”, köthetünk minden kurzusra kiterjedő előfizetést, melynek díja 180 dollár, azaz negyvenkilencezer forint. Egy koncertjegy árához hasonlítva nem is tűnik mindez olyan soknak, ha cserébe a fotelban ülve tanulhatunk Steve Martintól vagy Martin Scorsesetől. 
2018.09.24 14:00
Frissítve: 2018.09.24 14:00