uniós munkavállalás;
2014-02-07 14:54:00
A European Social Survey (Európai Társadalmi Felmérés) nemrégiben nyilvánosságra hozott legújabb adatai alapján végzett vizsgálat arra volt kíváncsi, hogy a Magyarországon legnagyobb kivándorlási hajlandóságot mutató Y generáció (azaz az 1981 és 1998 között születettek) értékrendje mennyire tér el a kivándorlás főbb európai célországaiban élők értékrendjétől. Nos, nagyon.
Sok kutatás jelzi a kivándorlási kedv növekedését, különösen a fiatalok között. A jelenség vizsgálatára az ELTE Társadalomtudományi Karának Módszertani Kutatóközpontja, a European Social Survey (Európai Társadalmi Felmérés) nemrégiben napvilágot látott legújabb hullámának adatait elemezte. A kutatók arra kerestek választ, hogy milyen társadalmi, értékrendbeli környezetbe kerülnek a kivándorlók. Elemzésük fókuszában az Y generáció, vagyis az 1981 és 1998 között születettek, a ma 16-33 évesek csoportja állt.
Rövid elemzésük azt jelzi, hogy az ország elhagyása mellett döntő fiatalok - egyéb nehézségek mellett -, a magyartól esetenként jelentősen eltérő értékrenddel szembesülhetnek, ami nemcsak a beilleszkedést, hanem az ottani életüket is megnehezítheti. A célországokra jellemző újítókedv vonzó a magyar fiatalok számára, mivel az újdonságra való nyitottság tekintetében nem térnek el az ott élőktől. Úgy tűnik, hogy a magyar fiatalok összességében Hollandiában érzik magukat a legjobban és Spanyolország értékrendje áll a legtávolabb tőlük.
A célországok Y generációjával összevetve viszont a magyar Y generációsok sokkal fontosabbnak tartják az egyéni ambíciókat, mint a szolidaritást, és külföldi kortársaikkal összevetve már újítókedvben is lemaradnak mögöttük. Ebben sokkal jobban hasonlítanak a többi volt szocialista ország Y generációjába tartozókhoz. Az értékrend alapján a kortársak körében egy átlagos magyar Y generációba tartozó fiatal Nagy-Britanniában érezheti magát a legotthonosabban.
A kutatók két fő szempontrendszer mentén mérték az emberekre jellemző alapértékeket. Az egyik szempontrendszer az egyéni ambíció és az szolidaritás skálája. Ebben az egyéni ambícióhoz kapcsolódó értékek, mint például a hatalom és a teljesítmény fontosságát nézik a szolidaritáshoz kapcsolódó értékekhez képest, mint amilyen a jóindulat vagy az univerzalizmus. A másik érték-csoport az újítókedv és az értékőrzés közötti tengely. Ennél az újítással kapcsolatos értékeket, mint például az önállóság vagy a kockázatvállalás, hasonlították az értékőrzéshez kapcsolódó jellegzetes értékekhez, úgy, mint a hagyománytisztelet vagy a konformitás. Ezek az értékek alapvetően befolyásolják az emberek véleményét a világról, valamint cselekvéseikre, döntéseikre is nagy hatással vannak.
A magyar Y generáció újítókedvben felveszi a versenyt a nyugati célországokban élőkkel
A magyar fiatalok újítókedv tekintetében sokkal jobban hasonlítanak a legtöbb nyugat-európai célországban élőkhöz, mint itthoni, saját honfitársaikhoz. Ebből a szempontból tehát pozitívumként is megélhetik a váltást. Ugyanakkor szolidaritás szempontjából ezen országok lakosai kifejezetten távol állnak a magyar fiataloktól, mivel rájuk inkább az egyéni ambíciók jellemzőek. Ha a célországok teljes lakosságának értékrendjét nézzük, akkor a magyar fiatalok Hollandiában találhatják meg a magukéhoz leginkább hasonló felfogást, míg a spanyol értékrend az, amely minden tekintetben jelentősen eltér a magyartól.
A magyar fiatalok konzervatívok és önzők lennének nyugati kortársaikhoz képest?
A volt szocialista országok Y generációs fiataljai a kivándorlási célországok Y generációsaihoz képest kevésbé újítóak és kevésbé szolidárisak: sokkal inkább hajlanak az önmegvalósításra, azonban mindezt nem újító, hanem konzervatív értékek mentén tennék. Az értékrend alapján egy átlagos magyar Y generációs fiatal Nagy-Britanniában érezheti magát a legotthonosabban kortársai körében. A magyar fiatalokétól önzetlenség szempontjából a leginkább eltérőnek a spanyol fiatalok mutatkoznak, akik számára az egyéni ambíciók jóval kevésbé fontosak, viszont annál szolidárisabbak. Újítókedv szempontjából a holland fiatalok állnak legtávolabb a magyaroktól. Mindkét értékrendszert tekintve a legkülönbözőbbnek a svéd fiatalok mondhatók.
Az értékrendek különbségeinek okait nehéz pontosan meghatározni, mivel nagyon összetett folyamatok során alakulnak ki. Annyi azonban biztosan látszik, hogy még az Y generációra is jelentős hatással van a szocializmus öröksége: ezzel magyarázhatók a volt szocialista országok és a kivándorlási célországok közötti értékrendbeli különbségek. A volt szocialista országokban élő fiatalok felnőtté válása a rendszerváltást követő bizonytalansággal teli időszakban kialakuló kapitalizmus idejére esett. Ez állhat e fiatalok nagyfokú önmegvalósítási igényének hátterében, mely azonban a biztonságigényt megjelenítő értékőrzéssel párosul.
A kutatók két fő szempontrendszer mentén mérték az emberekre jellemző alapértékeket. Az egyik szempontrendszer az egyéni ambíció és az szolidaritás skálája. Ebben az egyéni ambícióhoz kapcsolódó értékek, mint például a hatalom és a teljesítmény fontosságát nézik a szolidaritáshoz kapcsolódó értékekhez képest, mint amilyen a jóindulat vagy az univerzalizmus. A másik érték-csoport az újítókedv és az értékőrzés közötti tengely. Ennél az újítással kapcsolatos értékeket, mint például az önállóság vagy a kockázatvállalás, hasonlították az értékőrzéshez kapcsolódó jellegzetes értékekhez, úgy, mint a hagyománytisztelet vagy a konformitás. Ezek az értékek alapvetően befolyásolják az emberek véleményét a világról, valamint cselekvéseikre, döntéseikre is nagy hatással vannak.