Előfizetés

Paks nem termeli ki az árát?

Publikálás dátuma
2014.02.08. 06:20
Folytatódik az ellenzéki pártok és a civilek tiltakozása az atomerőmű bővítése miatt FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Még el sem kezdődött a paksi atomerőmű bővítése, a szakértők szerint azonban már most látszik, hogy beruházás finanszírozási modellje működésképtelen. Az új reaktorok egyes előzetes becslések szerint még az építési költségek kamatterheit sem termelik majd meg. Az építkezés előkészítetlensége miatt pedig erősödik az országban a politikai feszültség. Emellett küszöbön állnak a várhatóan szankciókkal záruló uniós eljárások. A versenyjogi vizsgálat már el is kezdődött.

Minél több részlet lát napvilágot a paksi atomerőmű bővítéséről, annál jobban látszik, hogy ez a beruházás "papíron" sem kifizetődő. Emellett egyre szembetűnőbbek az építkezés óriási kockázatai - nyilatkozta lapunknak Deák András György.

A Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa úgy véli, hogy a Pakson megépíteni tervezett két új 1200 megawattos reaktor működése során - a várható piaci áramárakat figyelembe véve - a hivatalosan megjelölt 12 milliárd eurós kivitelezési költséget sem termeli majd ki. Az Oroszországtól felvenni tervezett tíz milliárd eurónak csak az éves kamatterhe mintegy 150 milliárd forintot tesz majd ki. Ezt a bevételt pedig a paksi atomerőmű négy jelenleg működő, együttesen csaknem 2000 megawatt teljesítményű blokkjai sem termelik ki. (A paksi atomerőmű éves árbevétele mintegy 125 milliárd forint.) A kiadásokhoz ugyanakkor hozzá kell számolni egyebek mellett a tőketörlesztés terheit, és a működési költségeket, illetve egy esetleges baleset anyagi következményeit, ami együtt olyan költségszintet eredményez, ami szinte kizárja a gazdaságos üzemelést.

Orbán nem emlékszik még egy ilyen jó üzletre
Orbán Viktor miniszterelnök szerint Magyarország emberemlékezet óta nem kötött olyan kedvező pénzügyi egyezséget, mint a paksi erőmű bővítéséhez biztosítandó orosz államközi hitel.
Orbán Viktor a szegedma.hu portálon tegnap megjelent interjúban megerősítette: az új blokkok megindításával 13 százalékkal csökkenhet majd az áram ára.
"Zsugori alak vagyok, ha az ország pénzéről van szó: rossz üzleteket nem kötök" - jelentette ki Orbán Viktor. Jelezte egyúttal, hogy hamarosan benyújtják a parlamentnek a nukleáris energiával kapcsolatos beruházás pénzügyi finanszírozásáról szóló nemzetközi szerződést is.

A szakember szerint számos buktatóval kell számolni az építkezés során, amelyek irreálisan megdrágíthatják az építési munkálatokat. Ezek közé tartozik az építkezés elhúzódása, illetve beruházási költségkeret túllépése. Ez a két jelenség pedig gyakori velejárója az ilyen nagyberuházásoknak. Szembetűnőek ugyanakkor a szabályozási kockázatok is. Szinte bizonyos, hogy az Európai Unió (EU) alaposan megvizsgálja a projektet versenyjogi szempontból, mivel a kormány versenyeztetés nélkül adta oda az építési megbízást az orosz Roszatomnak. Ezen felül a kormány által kidolgozott pénzügyi modell felveti a beruházás tiltott állami támogatásban részesítésének gyanúját is. Az esetleges szankciók kockázatait pedig a magyar fél viseli, nem pedig az orosz. Eddig az Orbán-kormány megtehette, hogy a különböző ügyekben várható uniós büntetések kiszabása előtti utolsó pillanatban egy EU által elvárt törvénymódosítással elébe ment az eseményeknek. Ebben az esetben azonban ez a forgatókönyv nem működik majd, ráadásul minden egyes lépést egyeztetni kell az orosz féllel is, amelyre az államközi szerződés kötelezi kormányt.

Érdemes megjegyezni: a korábbi közlésekkel összhangban már nekiláttak az Európai Bizottság szakértői, hogy megvizsgálják, közbeszerzési szempontból összhangban van-e a paksi atomerőmű bővítéséről kötött megállapodás az uniós szabályokkal. Ezt tegnap megerősítette Chantal Hughes, az Európai Bizottság egységes piacért és szolgáltatásokért felelős tagjának szóvivője. A szóvivő megismételte, hogy a bizottság nagy jelentőséget tulajdonít az uniós közbeszerzési előírások megfelelő alkalmazásának, mert ez szolgálja leginkább minden érintett fél és a gazdaság érdekeit.

Deák András György úgy látja: a Fidesz stratégiájába egyszerűen nem fér bele, hogy nyílt és objektív vita döntsön a paksi beruházás sorsáról. Egyebek mellett ezért történhetett meg, hogy az Orbán-kormány úgy kötötte meg az oroszokkal a hitelszerződést, hogy a részletes beruházási tervek még nem is léteznek. Vagyis már megvan a kölcsön megállapodás, miközben még nem tudni, hogy pontosan milyen létesítmények, mekkora ráfordítással épülnek majd meg. Az sem biztos, hogy elkészültek a döntés előkészítéséhez szükséges hatástanulmányok, de ha vannak is ilyen dokumentumok, akkor azt a Fidesz bizonyosan figyelmen kívül hagyta. Erre abból lehet következtetni, hogy a projektnél alkalmazni tervezett finanszírozási modellel egyáltalán nem tűnik életképesnek. Ugyanakkor az is aggodalomra ad okot, hogy az előzetes tanulmányokat - ha vannak ilyenek - a döntéshozók, az országgyűlési képviselők sem ismerhették meg, mielőtt a tervezettnél egy héttel korábban, csütörtökön megszavazták az erőműbővítés elindítását.

Elemzők szerint az építkezést több fázisban kellett volna előkészítenie a kormányzatnak. Először profi módon elkészített, nyilvános vitában érlelt, jóváhagyott energiastratégiát kellett volna tető alá hozni, amelyben megtalálhatók a különféle alternatív megoldásokra kidolgozott gazdaságossági számítások is.

Hiányzik az erőmű-létesítési cselekvési program, amelyről szintén nyilvános szakmai vitát kellett volna tartani. Ez taglalta volna a különféle erőműépítési változatokra vonatkozó részletes, összehasonlító számításokat, illetve a különféle hatástanulmányok következtetéseit. Ugyancsak nincs számításokkal alátámasztott konkrét beruházási javaslat a megvalósítani kívánt erőműfejlesztési megoldásról. Így nem tudunk semmit a finanszírozási változatokról, és helyi beszállítói hányad valódi nagyságáról. A versenytárgyalás után kellett volna elkészülnie a végleges beruházási javaslatnak, amely a finanszírozási megoldást is tartalmazta volna, s azt kellett volna benyújtani a kormányhoz.

A kormányjóváhagyás után jöhetett volna a parlamenti vita, és csak az Országgyűlés felhatalmazásával következett volna a szerződéskötés, amelyet, ha államközi megállapodásról van szó, akkor vissza kellett volna küldeni a parlamenthez ratifikálásra. Mindeközben folyamatosan konzultálni kellett volna Brüsszellel, tájékoztatni kellett volna a szomszéd országokat a földrajzi közelség miatt, továbbá a Duna érintettsége okán Romániát, Bulgáriát, valamint a bécsi székhelyű Nemzetközi Atomenergia Ügynökséget is informálni kellett volna a készülő beruházásról. Eddig szinte semmi nem valósult meg a felvázolt menetrendből.

Újabb tüntetést szervez, bírósághoz fordul az ellenzék

Fáklyás tüntetést szervez a Sándor-palota elé hétfőre a baloldali összefogás. Bajnai Gordon, az Együtt-PM szövetség vezetője tegnap a TV2 Mokka című műsorában közölte, a tüntetést azért szervezik, hogy "a köztársasági elnök úr az aláírásával ne szentesítsen egy olyan parlamenti döntést, amely a nemzet érdekeivel ellentétes".

Arra a kérdésre, miniszterelnökként is azt mondaná-e, hogy szavazzon, döntsön a nép a paksi beruházás ügyében, azt mondta: az elkészült hatástanulmányokat a nyílvánosság elé tárná és egy legalább két-három éves vitát indítana el. Nem két hónappal a választás előtt kellett volna dönteni a bővítésről, hanem elég lett volna 6-8 év múlva - tette hozzá.

Szél Bernadett, az LMP társelnöke pedig bírósághoz fordul azért, hogy a kormányzat adja ki a paksi erőmű bővítéséről kötött szerződéseket - jelentette be a politikus tegnap. A beadvány már készül - jelezte, hozzátéve, levélben fordult Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszterhez, hogy betekinthessen a szerződésbe. Emlékeztetett arra: képviselőként joga van a minősített adatok megismeréséhez is.

 

Választás előtti sárdobálás

Bihari Tamás
Publikálás dátuma
2014.02.08. 06:18
A hazai termőföld két százaléka lehet osztrák gazdák kezében FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Visszamenőleg szüntetné meg a kormányzat azokat a haszonélvezeti szerződéseket, amelyeket külföldi, például osztrák gazdák kötöttek magyar termőföld tulajdonosokkal. A hivatalos álláspont szerint ezek a megállapodások vagy zsebszerződéseket, vagy spekulációs szándékot takarnak. A gond csak az, hogy a legtöbb szerződés jogszerű és ezt egy tavalyi Kúriai állásfoglalás is megerősítette. Egy fideszes önálló képviselői indítvány viszont azt a gyanút kelti, hogy egy újabb állami einstandolásról, illetve választás előtti "műbalhéról" van szó.

Elveszítheti a bérelt földjét minden olyan gazda, legyen hazai, vagy külföldi, aki haszonélvezeti joggal terhelt földbérleti szerződést kötött. Legalábbis a földforgalmazásról szóló törvény szerint "a 2014. április 30-án fennálló, határozatlan időre vagy 2014. április 30-a után lejáró, határozott időtartamra nem közeli hozzátartozók kötött szerződéssel alapított haszonélvezeti jog 2014. május 1-jén, a haszonélvezeti jog jogosultja által a föld használati jogosultságának átengedéséről szóló szerződés 2014. szeptember 1-jén a törvény erejénél fogva megszűnik". A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) álláspontja az, hogy a korábbi hírekkel ellentétben ezek az intézkedések csak a haszonélvezeti jog intézményéhez kapcsolódnak, a legális haszonbérleti megállapodásokat nem érinti.

Ezzel az érveléssel azonban van néhány gond. Az egyik, hogy a kormány ismét visszamenőleges hatályú jogszabállyal állt elő. Ráadásul egy 2013. áprilisi Kúriai állásfoglalás egyértelműen leszögezte, "A haszonélvezeti jog önállósult dologi jog, amelynek megszüntetésére a jogosult hozzájárulása nélkül a Ptk., illetve más jogszabály nem ad lehetőséget". Magyarán a kedvezményezett ellenére nem lehet megszüntetni.

A Kúria indoklásában az is szerepel, hogy ha az elővásárlásra jogosult, jelen esetben az állam, a meghatározott időben nem él ezzel a jogával, akkor már erre hivatkozva nem kérheti a megállapodás semmissé tételét.

A VM-nek egyébként nincsenek adatai a zsebszerződésekről, sem a számukról, sem az általuk érintett terület nagyságáról. Az ügyletek titkolt, törvénytelen jellege miatt nincs ezekről hivatalos kimutatás és az ingatlan-nyilvántartásban, a földhasználati nyilvántartásban sem szerepelnek ilyen adatok. A kormányzat hivatalos véleménye az, hogy ezek a haszonélvezeti szerződések is egyféle zsebszerződést takarnak, hiszen a tulajdonos halála esetén a birtok a haszonélvezeti szerződés kedvezményezettjére szállna.

A fideszes képviselői indítvány azért ébreszt némi gyanút azzal kapcsolatban, hogy itt egy újabb állami lenyúlási szándék sem zárható ki.

Nagy István,fideszes országgyűlési képviselő javaslata lehetővé tenné, hogy bírósági úton a zsebszerződésekkel érintett területek a Nemzeti Földalapkezelő Szervezethez (NFA) kerüljenek. Az állami földbérlet-pályázatok eddigi története pedig kevés kétséget hagy az iránt, mi lenne az elkobzott birtokok sorsa. Az pedig elég egyértelmű, hogy a kormány a 2002-es receptet elővéve, a választások finisében ismét az "osztrák vircsafttal" igyekszik elterelni a figyelmet a termőföld körüli botrányokról.

Magyar Gábor ügyvéd lapunkkal közölte, törvény felülírhat egy másik törvényt. Ezt a kialakult bírói gyakorlat nem akadályozza.

Az új típusú alkotmányjogi panaszról pedig - amivel élhetnének a sértettek - még nem mondták ki, hogy érdemi jogorvoslat. Ezért ajánlatos a törvény hatályba lépésétől számított 6 hónapon belül ügyvédi segítséggel a strasbourgi Európai Bírósághoz fordulni.

Állampolgárságtól függetlenül, elfogadhatatlan az olyan állami beavatkozás, amely ellentételezés nélkül foszt meg valakit vagyoni értékű jogától - hangsúlyozta Magyar Gábor.

Raskó György agrárközgazdász a Népszavának elmondta, már jelenleg is sok ezer hektár van teljesen törvényesen külföldi, elsősorban osztrák gazdák kezén. Szabadon és legálisan vásárolhattak 1994. júniusáig birtokot külföldiek és jogi személyek is Magyarországon. Ezt követően 2001. december 31-ig jogszerűen köthettek az osztrák gazdák haszonélvezeti joggal bérleti szerződést, ahogy azt a Kúria is megerősítette és ezeket a kontraktusokat a földhivatal is bejegyezte.

A földforgalmi törvény tehát legföljebb a 2002-től kötött haszonélvezeti joggal terhelt bérleti szerződések esetében alkalmazható. Az agrárszakember szerint ez becslések szerint néhány ezer, vagy még kisebb területet érinthet. Raskó szerint visszamenőlegesen megszüntetni a 2001. előtt kötött szabályos szerződéseket nem európai megoldás. Legálisan összességében 120 ezer hektár, a hazai termőföld 2 százaléka lehet osztrák gazdák tulajdonában.

Természetesen Raskó is úgy vélte, a jogsértő szerződéseket fel kell bontani. Nem lehet azonban fűnyíróelv alapján kezelni a haszonélvezeti szerződéseket, azokat egyedileg kell kivizsgálni.

Rossz szomszédság török átok

Brüsszel és az osztrák kormány tétlenül nézi, ahogy 200 földművestől elveszik a földjét, holott ezzel a magyar kormány az EU-jogot és a nemzetközi egyezményeket is megsérti – írta tegnapi vezércikkében a Kronen Zeitung. Az egyik legnagyobb példányszámú osztrák lapnak az egyik érintett, Markus Wolf nyilatkozott, aki elmondta, édesapja 1994-ben törvényesen örökölte magyarországi földjét, és rendesen művelte is, jó viszonyt ápol a helybeliekkel. A lap felveti, hogy az osztrák kormány azért nem harcol különösebben a mintegy 200 paraszt földjéért, mert az a jobboldali konzervatív Orbán Viktorral együtt az európai Néppárt családjához tartozik.

A Kronen Zeitung cikkének némileg ellentmond, hogy hosszabb ideje jelentősen nőtt a feszültség az osztrák és a magyar kormány között a földtörvény miatt. Andrä Rupprechter osztrák néppárti agrárminiszter többször szeretett volna tárgyalni magyar partnerével, de Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter előbb kitért a találkozó elől, majd mondvacsinált ürüggyel kerek-perec megtagadta, hogy egyeztessen osztrák kollégájával.

Rupprechter közölte, az uniós agrárminiszterek tanácskozásán napirendi pontként felveti a Magyarországgal kialakult vitás kérdéseket, ám ezt a hét közepén visszavonta. Fazekas üdvözölte ezt a lépést, de szakemberek óva intettek a korai örömtől, mert Bécs ettől még fordulhat Brüsszelhez.

Példát mutattak a Simon-ügy kezelésével

F. Á.
Publikálás dátuma
2014.02.08. 06:06
Fotó: Népszava
Az MSZP lezártnak tekinti a Simon Gábor volt elnökhelyettes eltitkolt bécsi bankszámlájával kapcsolatos ügyet - közölte tegnap Veres Gábor, a szocialisták szóvivője. Veres azt is elmondta, nem tudják, honnan van a pénz, de a vagyon eredetének tisztázását az igazságszolgáltatásra bízzák. 

A szocialista párt csütörtökön Simonnal együtt olyan döntést hozott, amely elvárható volt és példát mutat minden magyarországi pártnak arra, hogyan kell hasonló esetben eljárni - fogalmazott a szóvivő. Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció (DK) ügyvezető alelnöke szintén azt hangsúlyozta, hogy a Simon-ügyben az MSZP mindent megtett, amit meg kellett tennie. Szigetvári Viktor, az Együtt-PM társelnöke szerint is a párt az egyetlen lehetséges döntést hozta meg egy erkölcsileg elfogadhatatlan ügyben, amit a szövetségesek tudomásul vettek.

Gyurcsány Ferenc tegnap Facebook-oldalán a volt szocialista politikus osztrák számlán tárolt eltitkolt pénzéről azt írta: bizony tudni kellene, hogy honnan volt, mert ez "akkor sem az ő magánügye", ha már semmilyen funkciót nem visel. Gyurcsány azonban azt is tudni szeretné, hogy "öt gyerek nevelése mellett hogyan telik Orbán Viktornak egy hatalmas családi házra Buda legdrágább kerületében, legalább ötven hektár szőlőre Tokajon, felújított házra, felesége nevén vásárolt telkekre Felcsúton, egyik gyereküknek megvett lakásra a Gellért hegyen (...). Mindezt állítólag egyetlen politikusi fizetésből".

Simonról a Magyar Nemzet kedden azt írta, hogy 2008. január 28-án és 2009. április 10-én 575 ezer eurót és 162 954 dollárt helyezett el Ausztriában nyitott értékpapírszámláira, 2013. október 16-án pedig betétszámlájának egyenlege 770 ezer eurót tett ki - több mint 240 millió forintot -, ám az összeg egyik vagyonbevallásában sem szerepel. A politikus csütörtökön lemondott minden, a szocialista pártban viselt tisztségéről, kilépett az MSZP-ből, és azt is bejelentette, hogy távozik a parlamentből, továbbá visszalép a képviselő-jelöltségtől.

A január végén leadott képviselői vagyonnyilatkozatokban egyébként szerepelnek furcsaságok. A miniszterelnök egyik kedvencének számító Szijjártó Péter például tavaly az összesen bruttó 1,2 milliós államtitkári és képviselői fizetéséből - ami egy év alatt adózás és költés nélkül 14,7 millió - 16 milliót félre tudott tenni. Megtakarításai ugyanis egy év alatt 62,7 millióról 78,7 millióra nőttek. Papcsák Ferenc, Zugló fideszes polgármestere azt beírta vagyonnyilatkozatába, hogy tavaly az ügyvédi irodájától több mint 166 millió forintos jövedelemhez jutott.

Ezen kívül a Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány elnökeként havi félmillió forint jár neki, a polgármesterségért és a képviselőségért valamivel több pénz üti a markát. A luxus Mercedes-Benz, amelynek egy buszméretű parkolóhelyet festettek fel a polgármesteri hivatal udvarán, viszont nem szerepel a bevallásban. A K-Monitor korrupciófigyelő szervezet szerint a jelenlegi vagyonnyilatkozati rendszer lényegében értelmetlen, hiszen a képviselők azt vallanak be, amit akarnak.