Növekvő tiltakozás a paksi bővítés ellen

Az Együtt-PM aktivistái "Miért féltek a népszavazástól?", illetve "Paksról döntsön a nép!" feliratú molinókat helyeztek el a Sándor Palota erkélyén vasárnap. Az akcióval a mai, este 6-kor tartandó fáklyás tiltakozó tüntetésre is fel kívánták hívni a figyelmet. Természetesen a paksi erőműbővítésnek vannak támogatói is. A szintén állami Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (Mavir) készített elemzést, ebből kiderül: új kapacitások kellenek. A tanulmány a paksi bővítés szükségességét igyekszik igazolni.

A magyarországi erőműpark jelenlegi, több mint 9 000 megawattos összkapacitása 2018-ra 30 százalékkal, 2030-ig több mint 40 százalékkal csökken a szükséges selejtezések miatt, ezért rövid távon 3000 megawatt, hosszú távon 6300 megawatt új kapacitás építése válik szükségessé a Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító Zrt. (Mavir) elemzése szerint.

Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató Kft. ügyvezetője a Népszavának árnyalta a képet. Szerinte ma még nehéz előre megjósolni, hogy például akárcsak 2025-ig mekkora lesz a kapacitáscsökkenés, különösen, hogy nemrégen lépett be két, együttesen 900 megawatt teljesítményre képes erőmű. Igaz, egyelőnre ezek a kapacitásuknak csak a töredékét adják csak le, mert többre egyelőre nincs szükség a hazai villamosenergia-rendszereben. A magyarországi hálózat fölötti rendelkezés a Mavirtól függ, akinek osztanak szállítási lehetőséget az üzemben marad, akinek nem, az nem marad talpon - jegyezte meg a gazdaságkutató.

Több elavult erőmű is van az országban. A korszerűsítésük - a paksi bővítéshez hasonlóan - jelentős teljesítménynövekedéssel jár. Egyelőre azonban még az elavultabb, kevésbé hatékony erőművek is versenyképesek, mert egy új erőmű létesítése nagyon drága. Az atomerőmű építésének költség akár a 2-3-szorosa is lehet egy gáz- vagy egyéb erőműjének.

Hegedűs Miklós arra is felhívta a figyelmet, hogy a rendszerváltás előtt a hazai elektromos áram 40 százaléka származott importból, jelenleg pedig a 30 százaléka. Az utóbbi másfél-két évben kétszereződött meg a behozatal aránya, egyebek mellett a rezsicsökkentés miatt is, hiszen az áramkereskedők igyekeztek minél olcsóbb forrásokból beszerezni az elektromos energiát. (Az egységes uniós energiahálózat nem teszi szükségessé, hogy minden országnak belső forrásból kell megoldania az energiaellátást.)

Hegedűs Miklós szerint a legóvatosabb számítások alapján is 25-26 forintos kilowattóra lesz a paksi áram ára, a jelenlegi 9-10 forint helyett. (A nagykereskedelmi ár jelenleg a 15-16 forint.) Az energia igény nagyon lassan nő, a paksi blokkok teljesítményét gyakran vissza kell fogni a csökkenő fogyasztás miatt. Most már az osztrákok és a németek sem vesznek át atomenergiából származó villamosenergiát, így a felesleget is egyre nehezebb eladni külföldön, ahol többnyire olcsóbb is az áram, mint Magyarországon.