A piac és a hiteladósok is árgus szemekkel figyeli, mihez kezd a kormány a devizahitelekkel. A bankszektorral kapcsolatban a legfontosabb kérdések a nem teljesítő hitelek aránya, a bankszektor szerkezete és a készülő devizahiteles mentőcsomag - véli Peter Attard Montalto. A Nomura Bank elemzője az elmúlt hét folyamán hazánk döntéshozóival találkozott. A szakértő tájékoztatása szerint a kormány már erre a hétre várja az Európai Bíróság döntését.
Ismeretes: a Kúria előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett az EU bíróságánál az egyoldalú szerződésmódosítások tisztességtelenségéről. Az ügyben holnap születhet meg az úgy nevezett főtanácsnoki indítvány, melyet általában 3-4 hónappal később követ maga az ítélet. A Kúriának még ez után kell meghoznia saját ítéletét. Korábban Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője többször sürgette nyilatkozataival a magyarországi legfelsőbb bírói fórumot, hogy mielőbb - még a választások előtt - hozza meg ítéletét.
A kormány ugyanis néhány hónapja időhúzásra rendezkedett be az ügyben: azt állítják, nem rendezik addig törvényalkotással a devizahitelesek helyzetét, amíg a Kúria nem teremtett tiszta jogi helyzetet. Ez különösen annak fényében érdekes, hogy a jegybank adatai szerint a devizahitelesek tehernövekedéséért 70 százalékban az árfolyam elszabadulása felelős - erről pedig már a Kúria jogegységi határozata megállapította, hogy önmagában ennek az adósokra való áthárítása nem teszi tisztességtelenné vagy jó erkölcsbe ütközővé a szerződéseket.
Immár az autóhiteleseket is "megmentené" a kabinet - ezt Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár jelentette be egy lakossági fórumon. A gépjárműhitelesek számára egészen más típusú megoldást vázolt fel az államtitkár: szerinte megoldható lenne, hogy a hitelesek egyszerűen visszaadják az autójukat, és ezzel "letudnák" az adósságot. Lázár János szerint erre azért van szükség, mert sokan már a hitel kétszeresét is kifizették a banknak, a tartozásuk azonban még mindig magasabb, mint az autó értéke. Ennek oka általában az, hogy sokan vettek csekély önerővel gépjárművet, mely általában gyorsabb ütemben veszít értékéből, mint ahogy az adós előrehalad a törlesztéssel. Lázár másik indoka az volt, hogy ezek az adósok gyakran munkájukhoz használják autójukat. Ebben a felvetésben némi ellentmondás rejlik: ha valóban az autójukkal keresik az adósok a kenyerüket, akkor nem csak nem segít nekik, ha gépkocsijukat visszaadják a banknak, de még árt is.
Ha Lázár János javaslata megvalósulna, akkor az egyrészt azzal járna, hogy kibővül a jelenleg meglehetősen gyér használtautó-kínálat. Azonban a nagy mennyiségben egyszerre a piacra kerülő 5-10 év közötti használtautó leszoríthaja a gépkocsik árát. A bankoknál mintegy 210 milliárd forintnyi lakossági devizaalapú autóhitel van - ennek 18 százaléka 90 napnál hosszabb ideje nem törleszt. Az autóhitelesek megmentését maga Lázár János is csak a választások utánra prognosztizálta. Egy újabb devizahiteles mentőcsomag ismét jelentős veszteséget okozna a bankoknak, a többi között ezért figyeli a piac, hogy mihez kezd a kormány a devizahitelekkel. A Fitch legutóbbi, régiónk bankrendszereiről szóló, elemzésében is kiemeli: a magyar bankszektor leszakadóban van a térség többi országáétól.
A Nomura Bank szakértője úgy értesült, hogy a kormány centralizált jogi megoldásban gondolkodik: szóba került az árfolyamgát kiterjesztése és a referenciakamatozás alkalmazása is. Peter Attard Montalto szerint ahhoz, hogy a forinthitelek törlesztőrészletének szintjére csökkenjen a devizahitelek havi részlete, az árfolyamgát melletti gyűjtőszámlahitel eltörlésére lenne szükség.
