Iron Maiden-koncert június 3-án a Sportarénában

Ismét Magyarországon ad koncertet minden idők egyik legfontosabb heavy metál zenekara. Az Iron Maiden négy év szünet után, június 3-én lép fel a Papp László Budapest Sportarénában, a még 2012-ben indult turné, a Maiden England részeként.

"Szeretünk a magyar rajongóinknak játszani, akik mindig kitörő örömmel fogadnak bennünket, ezért akartunk mindenképpen egy bulit nekik is, mielőtt a turné idén véget ér. Bár a Maiden England koncertkörút nagyrészt az 1988-as Seventh Son of A Seventh Son turné anyagán alapul, a 2014-es fellépésekre változtatunk egy kicsit a dalok összeállításán, hogy jobban lefedjük a nyolcvanas éveket, mert valószínűleg most játsszuk ezeket a számokat utoljára élőben" - idézte a szervező Live Nation Bruce Dickinson énekest az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményben.

A június 3-i budapesti Iron Maiden-koncerten természetesen a megszokott fényshow is látható lesz, akárcsak Eddie, a brit zenekar hetedik "tagjának" számító zombiszerű teremtmény különböző inkarnációi és pirotechnika. Az idei koncertdátumok az utolsó állomások a Maiden England turnén, amely 2012 júniusában kezdődött az Egyesült Államokban, folytatódott Európában és Latin-Amerikában. A zenekar játszott Brazíliában a Rock In Rio fesztiválon, 60 ezres közönség figyelte az Iron Maident Chilében, a santiagói nemzeti stadionban, 95 ezer néző a Donington Parkban.

A Maiden England turné július 5-én fejeződik be az angliai Knebworth-ben, a Sonisphere fesztiválon, addigra már több mint kétmillió rajongó láthatta a show-t. A rocktörténelem kelet-londoni nehézfiúi eddigi tíz magyarországi fellépésük közül az utolsó 2010-ben a Sziget fesztiválon volt. Az első még 1984-re nyúlik vissza, amikor a néhai Budapest Sportcsarnok parkolójában csaknem 50 ezer rajongó előtt zenéltek a Powerslave-turné keretében.

A 18. századi kínzóeszközről elnevezett együttest 1975 karácsonyán alapította Steve Harris basszusgitáros, több tagcsere után a klasszikus felállás 1982-re alakult ki. A Maiden 1982 és 1986 között ért fel a csúcsra, amikor gyakorlatilag folyamatosan úton volt a The Number of the Beast, a Piece of Mind és a Powerslave albumturné okán. A frontember Bruce Dickinson 1993-ban elhagyta a zenekart, őt öt éven át Blaze Bayley próbálta pótolni. (Érdekesség, hogy Bayley idén márciusban szintén Budapestre látogat, a Club 202-ben lép fel.)

A válságkorszak az időközben négy szólólemezt készített Dickinson visszatérésével fejeződött be 1999-ben, azóta az Iron Maiden töretlen népszerűséggel alkot és turnézik. A legutóbbi - sorrendben tizenötödik - stúdióanyag 2010-ben jelent meg The Final Frontier címmel, ez egy Grammy-t is hozott a csapatnak egy évvel később.

A csapatban Dickinson és Harris mellett Dave Murray (gitár), Adrian Smith (gitár), Janick Gers (gitár) és Nicko McBrain (dob) szerepel. A csaknem 40 éves zenekar talán legemblematikusabb figurája a hetedik "tagnak" számító, Eddie nevű rémalak, amely rendre feltűnik a színpadon például fáraóként, 19. századi brit katonaként, múmiaként vagy kényszerzubbonyos, négy-öt méter magas őrültként. Emellett szerepel valamennyi lemezborítón, amelyeken hagyományosan valamiféle horrorisztikus rajz szerepel.

Az Iron Maident 2005-ben beiktatták a hollywoodi RockWalk halhatatlanjai közé, eddig több mint 100 millió lemezt adtak el.

Szerző

Közelkép - Egy színházi ember halálára

Publikálás dátuma
2014.02.10. 06:48
Forrás: Facebook
"Én nem értek hozzá", mondta elég gyakran, amikor valami nem tetszett neki, zsörtölődött, végeérhetetlenül dohogott, szapult valamit. Faludi Magda epés megjegyzésekkel tarkítva, szinte leállíthatatlanul mondta a magáét, mondta állítólag a kórházban is mindhalálig. Csaknem 93 éves koráig élt.

 Első és utolsó munkahelye az  Állami Bábszínház volt, ami most Budapest Bábszínház névre hallgat, de ez mindegy, ő ugyanahhoz a teátrumhoz volt hűséges, most már mindörökké. A Fiumei úti temetőben ma 13 órakor lesz a temetése.

Úgy hallom, sokan lesznek rajta, pedig nem volt színész, rendező, nem volt a nagy nyilvánosság előtt ismert ember, csak éppen karizmatikus volt, fenemód jól, fogyhatatlan lelkesedéssel tette a dolgát, és bár intrikálni is roppant mód imádott, mindig az ügyszeretete hevítette.

Szervezésvezetőként meghatározó embere volt a színházának. Jó dumálókája a munkaeszközévé vált. Kiterjedt kapcsolatai révén el tudott adni bármilyen produkciót, de arra is képes volt, hogy megbuktasson valamit, ha az nagyon nem volt az ínyére.

Volt ízlése, még ha olykor magának való is, belenézett egy próbába, beleszagolt a levegőbe, pletykálkodott ezzel-azzal, és pontosan felmérte, hogy egy produkcióval, intézkedéssel kapcsolatban mire lehet számítani.

Gyerekkorom óta ismertem, már akkor ott állt a bejáratnál, figyelte milyen lesz az aznapi közönség, szóba elegyedett többekkel, drukkolt, hogy sikeres legyen az előadás.  Soha nem fogok egyetérteni azzal, hogy ugyan jóval a nyugdíjas kora elérése után, de mégiscsak útilaput kötöttek a talpára.

Ha esetleg már nem tudta csinálni azt, amit addig, ki kellett volna neki találni bármit, akár szerény juttatásért. De ő azután is bejárt, hogy már nem kapott érte pénzt, hiszen egy vérbeli színházi ember nem tehet mást, amíg csak moccanni tud.

Szerző
Frissítve: 2014.02.09. 21:23

Várkertbazár kérdőjelekkel

Publikálás dátuma
2014.02.10. 06:47
A fedett vízhordólépcső vezet fel a palota felé
Hivatalosan is késik a Várkertbazár átadása, a teljes beruházást csak augusztus végén adják át - derült ki a Magyar Közlönyből. Azért a választások sem maradhatnak el szalagátvágás nélkül, az L. Simon László vezette kormánybiztosság minapi közleményében megerősítette, április 3-án átadják az Ybl Miklós által épített részeket. Igaz, ezek alatt, mellett még javában folynak a munkálatok, így nem készülnek el az udvarok kertészeti munkái sem.

A Várkertbazár 8,99 milliárd forintos felújítását egy éve kezdte meg a Swietelsky-WHB konzorcium. Az első kerület további 6,4 milliárd forintot fordít a kapcsolódó fejlesztésekre. A beruházásért felelős kormánybiztosi irodától megtudtuk, összesen 1,3 milliárd forint pluszforrást vett igénybe a felújítás és a bővítés.

Ennek oka az előre nem látható régészeti feltárások, műemlékvédelmi felújítások és földmunkák. A csúszás oka is ebben keresendő, így április 3-án csak az Ybl által épített részeket adják át, a beruházást augusztus végén fejezik be.

A felújítás megtörténhetett volna jóval korábban és olcsóbban is. 2002-ben a Fundation nevű cég már szerződést is kötött az állammal, mégsem újíthatta fel saját költségére és hasznosíthatta a Várkertbazárt. Jelenleg az elmaradt hasznot perli az államtól. Az I. kerület ugyanis hallani sem akart arról, hogy magántőkéből újítsák fel a műemléket. Most uniós és költségvetési forrásokat használnak, ráadásul az üzemeltetés rizikója, és költsége is az államé.

A fedett vízhordólépcső vezet fel a palota felé

A fedett vízhordólépcső vezet fel a palota felé

A köz már egyszer ráfaragott. Az 1883-ban elkészült épület hamar púp lett a város hátán, az üzletek pár év alatt tönkrementek, a helyükbe költöző női festőiskola, illetve a Történelmi Képcsarnok képei sikertelenül próbálták csalogatni a látogatókat. Később műtermeket hoztak létre a bazárokban, a kertekben pedig a híres Ifipark működött 1961 és 1984 között, aztán egy baleset után bezárták, és sorsára hagyták az épületet.  

Ha egy bizonyos Saupreisné nem akar túl magas házat építeni a Várhegy lejtőjére, talán a Várbazár sem áll ma. Ez a terv sarkallta ugyanis 1873-ban a város vezetőit, hogy kezükbe vegyék Buda e fontos pontjának sorsát. Nem riadva az anyagi áldozatoktól, felvásárolták a telkeket, s megbízták Ybl Miklóst, hogy a Várhegy aljába reprezentatív épületegyüttest és díszkertet tervezzen.  

A Várkertbazár központi eleme a Gloriette. Ez a kecses, kéttornyú fogadó épület nem rejt mást, mint egy csobogó szökőkutat. A gloriette-től indulnak két oldalt a Várkertbazárra oly jellemző rámpák, melyeket a felújítás e szakaszában részben visszabontottak. Így kerülhetett elő a látványos, támíves alépítményük, amit nem temetnek vissza, hanem a rámparendszer mögött kialakított csaknem ezer négyzetméteres rendezvényterem előtereként fognak hasznosítani.

A terem és a mellette lévő 300 jármű befogadására tervezett mélygarázs állítólag augusztusra készül el.  L. Simon László kormánybiztos nem árulta el, ki üzemelteti ezeket a talán rentábilisan működtethető létesítményeket. A korábbi elképzelések szerint ezt a jogot a kerület kapta volna meg. Ha elkészül az alépítmény az egykori, Ybl-féle neoreneszánsz kert rejti majd el.

A rámpaművet északról a lépcsőpavilon, délről a fülkepavilon zárja. Az északi pavilonból - mely a vízi rondella helyén áll - a fedett vízhordó lépcső vezet fel a palota felé, az útvonalat a középkor óta egészen az ötvenes évekig használták, most ismét járható lesz. A lépcső sohasem vezetett fel egészen a palotáig - hiszen a védőművek útját állták - most azonban egy lift segítségével feljuthatunk a Nemzeti Galériáig.

Még javában folynak az építési munkálatok FOTÓK: BIELIK ISTVÁN

Még javában folynak az építési munkálatok FOTÓK: BIELIK ISTVÁN

A vízhordó lépcső az ötvenes évektől hermetikusan elzárta egymástól a két udvart, most azonban meglelték az Ybl-féle átjárót, amit kibontottak, így a Clark Ádám tértől a Várkertbazáron át eljuthatunk a Szarvas térig.  A vízhordó lépcsőt rejtő folyosó tetején mozgólépcső halad majd, amit nemrég emeltek be.

A bazár monumentális díszletét két oldalt épülettömbök zárják. A Lánchíd felől az egykori testőrpalota áll, felette pedig az Öntőház udvar. Ennek az udvarnak nem volt stabil funkciója, így itt szabadabb kezet adtak maguknak a tervezők, kortárs közteret alakítanak ki, ez lesz a buli helyszín.

A testőrpalotába a korábbi kormánybiztos, Zumbok Ferenc a Kortárs Kreativitás Házát tervezte, ahol fiatal képzőművészek, designerek bérelhettek volna látványműhelyt. Ez az elképzelés úgy tűnik, nem valósul meg. Az épület funkciójáról az átadás előtti hónapokban nincs semmi használható információ.

A bazársort délről záró két bérházban először az Iparművészeti Múzeum keleti szőnyeggyűjteményét tervezték elhelyezni, aztán Zumbok Ferenc Előd Ákost kérte fel a Tradíció Háza megalkotására. Itt a magyar tudomány, kultúra, kreativitás egy-egy kiemelkedő értékét villantották volna fel.  L. Simon tetszését ez a terv sem nyerte el.

Egyelőre három kiállítás nyílik az Várkertbazárt délről lezáró két testőrpalotában a következő tematikát követve: - az építkezés során előkerült régészeti emlékek - ezt a Budapesti Történeti Múzeum munkatársai készítik - a 200 éve született tervező, Ybl Miklós életműve, makettek, tervek idézik a monumentális életművet különös tekintettel a Várkertbazárra - Építészeti Múzeum készíti - a felújítást dokumentáló fotósorozat.

A pavilonsor hasznosítására új pályázatot írnak ki, sőt L. Simon szerint csak akkor érdemes megnyitni az üzleteket, ha már teljes egészében elkészül bazár. A pavilonokba cukrászdát, kávézót, hungarikumokat árusító boltot terveznek. Miután uniós fejlesztésről van szó, elsősorban kulturális funkciót kell adni a Várkertbazárnak, s miután sem az üzleti, sem a kulturális modell nincs kitalálva, bizonyosnak tűnik, hogy jelentős állami forrásokra lesz szükség.

Szerző
Frissítve: 2014.02.09. 22:08