Előfizetés

Közelkép-Koncert barátokkal

Jó, ha az embernek van egy pár barátja. Ha pedig mindannyian tudnak énekelni, akkor lemezt is lehet velük készíteni, s meg lehet hívni őket a koncertünkre. És ez esetben nemcsak az ember - Zorán - érzi jól magát, hanem a vendégek, meg a nézősereg is. Mint az szombat este történt.

Pedig Zorán egyedül is megtöltené a Papp László Budapest Sportarénát. Talán még akkor is, ha nem vennék körül remek zenészek és vokalisták. Van több mint három órányi kitűnő száma, maga pedig az évek múlásával egyre jobb, egyre érettebb lett. Olyan művész - bármennyire is furcsa ezt róla leírni, de mégiscsak az -, akire figyelni kell és aki minden koncertjén élményt ad. Egy koncerten pedig ennél nem kell több.

Ezúttal is elhangzottak a régi, jól ismert számok, sokat közülük a közönség együtt énekelt Zoránnal. A vendégek - a duettpartnerek - pedig fokozták a hangulatot. Ruzsa Magdi, Váczi Eszter, vagy Bíró Eszter kíváló énekesek, s meghívójukkal együtt - egy-egy szám erejéig - újra elvarázsolták a nézőket.

S bár Zorán nem politizál, mégis különös hangulatot teremtett, amikor színpadra hívta Gerendás Pétert, aztán Kern Andrással elénekelte a már kultikusnak számító Hé '68-at, majd Bródy Jánossal azt, hogy "hosszú lesz a tél". De a csúcsot kétségkívül az utolsó fél óra jelentette az egyébként nagyon gondosan, pontosan és jól összeszerkesztett műsorban.

A régi barátok közül előbb Presser Gábor jött, majd a számok túlnyomó többségének szövegírója, Dusán. Zorán öccséről köztudott, hogy nem szívesen lép föl, de a hármasban előadott dalt kár lett volna kihagyni. Mint ahogy a ráadást is.

Előbb a változatlanul gyönyörűen hangzó Apám hitte volt a plusz-műsor, majd két olyan szám, amelyet nemcsak valamennyi vendég, hanem nagyrészt a közönség is - együtt énekelt Zoránnal. Az Egyszerű dal - amelyben benne van a "pár barát" is -, majd az előző nagylemez slágere, a Kóló egészen újszerűen szólt, betöltötte az arénát és fokozta az együvé tartozás érzését.Újra egyszer kiderült, mit tesz egy remek művész, a zene és pár - sok - barát, ha egymásra találnak.
Zorán, Papp László Sportaréna

Harmadolnák a sertésállományt

B.T.
Publikálás dátuma
2014.02.11. 06:25
A kép illusztráció. FOTÓ: K2 Press
Levágatná a kormány a hazai sertésállomány 30 százalékát - hívta föl a figyelmet Gőgös Zoltán. Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának szocialista alelnöke szerint egy januárban hozott rendelet előírja, hogy a gazdák mentesítsék a jószágállományukat a PRRS nevű légzőszervi megbetegedéssel fertőzött sertésektől. 

A földbérleti pályázatokkal kisemmizett állattartó gazdálkodók takarmányhiány miatt így is sok telepet lesznek kénytelenek bezárni. Most pedig egy folyamatosan visszatérő és elvileg kiirthatatlan, ámde a fogyasztók szempontjából teljesen ártalmatlan betegség ürügyén harmadolnák meg az állatlétszámot - állította az MSZP szakpolitikusa.

A Népszavának egy neve elhallgatását kérő sertéstenyésztő elmondta, a PRRS valóban jószerivel kiirthatatlan. Azért is értelmetlen a teljes mentesítésről beszélni, mert, ennek a betegségnek a kórokozóit madarak, de akár a takarmányt szállító járművek is bevihetik a telepekre. A szakember hozzátette, a PRRS az emberre nem veszélyes, a sertések sem pusztulnak bele a betegségbe, csak csökkenti a szaporulatot és visszaveti a jószág gyarapodását.

"Tőlünk 30 kilométerre egy kolléga három éve a teljes telepét kiirtotta, mert sertéspestises lett az állománya, majd létrehozott egy PRRS-kórtól is mentes telepet. Alig két éven belül ismét megjelent a PRRS az állományában, pedig a dolgozóknak kötelező volt a zuhanyozás munka előtt, után, csak a cég ruhájában dolgozhattak, nem pedig a saját utcai öltözékükben" - foglalta össze a sertéstartó. Ráadásul a környező országokban is ugyanez a helyzet, tehát a tenyésztő szerint rövidesen újrafertőződne a magyar állomány, vagyis értelmetlen az országos mentesítés. Arról nem is szólva, hogy ki tudja ellenőrizni, hogy az őstermelők, vagy csak háztájiban tartott sertéseket is megfelelően vakcinázzák-e. Az állattartó úgy tudja, először egy-egy megyében tesztelik a PRRS mentesítést a gyakorlatban. Egy sertéstelep újraindítása pedig súlyos milliókba kerül. Az ágazat szereplői jelenleg még nem tudnak arról, hogy ki és milyen mértékben kártalanítaná azokat a gazdákat, akik a rendelet miatt kénytelenek lennének felszámolni az állományukat. A mentesítési program megkezdését Bognár Lajos, a VM élelmiszerlánc-biztonságért és agrárigazgatásért felelős helyettes államtitkára néhány napja a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács rendezvényén jelentette be. A minisztériumnak e témában feltett kérdéseinkre lapzártánkig nem érkezett válasz.

Kevés csalót talál a Nemzeti Adó- és Vámhivatal

T. I.
Publikálás dátuma
2014.02.11. 06:24
A hivatalos válaszokból is az látszik, bizonyos fajta adóvisszaélések felderítésében nem hatékony az adóhivatal FOTÓ: BIELIK IST
Az itthon csak kereskedő, de áfát visszaigénylő vállalkozások adócsalásait alig tudja felderíteni a NAV. Ez derül ki a szakminiszter parlamenti válaszából.

Az új évben kevesebb szó esett a NAV-botrányról, pedig a Horváth András kilépett adóhivatali munkatárs által a közvélemény elé tárt ezermilliárdos adócsalások ügyében még nem oldódott meg semmi.
Megkérdeztük Horváthot, ő is úgy látja-e, hogy a botrány kitörése óta egyre több sikeres leleplezésről számol be a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a sajtóban. "Igen, és a legtöbbször az áfánál derítenek föl jelentős adócsalást. Szerintem a sok ügy azt mutatja, igen fertőzött ez a terület" - mondta az érintett. Hozzátette: "Az is látszik ugyanakkor ezekből a jelentésekből, hogy a felderítés nem hatékony. Az általam fölvázolt hálózatos adócsalások cégláncolataiban a legtöbbször a lánc elején álló kishalak ellen lépnek föl, a pénzszivattyú igazi működtetőit, a megrendelőket általában nem érinti a vizsgálat."

Vágó Gábor LMP-s országgyűlési képviselő Horváthtal konzultálva parlamenti írásbeli kérdéseket intézet Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterhez. Az egyik kérdés az úgynevezett áfaregisztrált adóalanyokra vonatkozott. Ezt a kategóriát azokra a külföldi cégekre szabták, amelyek nem telepedtek le nálunk, csupán eladnak vagy vásárolnak itt, így áfát kell fizetniük vagy éppen (ha kiviszik, amit itt vesznek) visszaigényelhetik a forgalmi adót. Varga válaszaiból az derült ki, hogy az elmúlt négy évben az érintett 1200-1300 cég évente 251-321 milliárd forint áfát igényelt vissza, a NAV viszont csak 75 millió és másfélmilliárd forint közötti jogosulatlan visszaigénylést talált.

"Mindenki tudja, hogy nagyságrendekkel nagyobb az eltitkolt adó aránya, a NAV ellenőrzése tehát nem hatékony. Ráadásul az is látszik, hogy a megfogott adókülönbözet zömét a be nem fizetett áfánál találják meg, tehát alig tudják leleplezni a visszaigénylőket, azokat, akik az általam vázolt visszaéléseket elkövetik" - kommentálta a választ Horváth András. Szerinte a gyatra felderítési arány oka lehet az is, hogy az áfaregisztrált cégek adataihoz a NAV-on belül is csak egyetlen részleg revizorai férhetnek hozzá, vagyis még a hivatalon belülről sem láthatók át ezek a vállalkozások.

Lassú a Horváth elleni nyomozás

A Budai Központi Kerületi Bíróság elutasította a Horváth András lakásán még tavaly decemberben tartott házkutatás ellen beadott felülbírálati indítványunkat - mondta a Népszavának Hüttl Tivadar, Horváth jogi képviselője. A TASZ (Társaság a Szabadságjogokért) jogsegélyszolgálatának tagja ezt csak szóbeli közlésből tudja, a bíróságon azt mondták neki, hogy február 5-én postára adták a határozatot, de tegnapig még nem ért el a címzetthez.

Mint emlékezetes, a tavalyi év utolsó napjaiban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) feljelentésében szereplő bűncselekményt (személyes adattal visszaélés) a Fővárosi Főügyészség (FF) egy enyhébbre, az információs rendszer vagy adat megsértésére cserélte, most tehát ennek gyanújával nyomoznak. Lehet, hogy ez a csere is szerepet játszik abban, hogy a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozóiroda (NNI) nyomozói még nem jutottak előre érdemben az ügyben.

Horváthot mindenesetre még nem vonták kérdőre, márpedig enélkül nehéz elképzelni, hogy előrehaladjanak, hiszen a NAV egykori adó-ellenőrzési szakemberének kellett volna elkövetni, ami ebben az ügyben az adóhatóság szerint bűncselekmény, még akkor is, ha ismeretlen tettes ellen tették a feljelentést.

A szóban forgó vétség meghatározása keretjellegű, vagyis a NAV-nak azt kellett vagy kellett volna megjelölnie, hogy Horváth András milyen konkrét adatok lekérésével szegte meg az adóhivatal szabályait. Ha ez megtörtént, azért furcsa, hogy ilyen lassan halad a nyomozás, ha meg nem, akkor feljelentés-kiegészítést kellett volna kérni, márpedig ez - tudomásunk szerint - nem történt meg - magyarázta Hüttl Tivadar.