Csalódás Svájc miatt

Bár még senki sem tudja pontosan megjósolni a vasárnapi svájci népszavazás következményeit, amelyen a helyiek arról döntöttek, korlátozzák az országba való szabad bevándorlást az uniós polgárok számára is, biztosra vehető, hogy új korszak kezdődik az Európai Unió és Svájc életében. Amint uniós illetékesek fogalmaztak, ezek után nem maradhat minden a régiben.

Az Európai Unióban, de egyes internetes hozzászólások alapján még Svájcban is általános elképedést keltett, hogy a helyiek megszavazták a Svájci Néppárt (SVP) javaslatát, melynek értelmében a korábbi évtizedekhez hasonlóan ismét kvóták alapján szabályoznák a bevándorlást. A populista párt sikeresen játszott a svájciak bevándorlókkal kapcsolatos aggályaira.

A muzulmán veszéllyel riogattak, nem említve azt, hogy az országban a legtöbb bevándorló nem valamelyik arab államból, hanem Németországból érkezett. Mintegy 240 ezer német telepedett le az országban, s további hetvenezer az ingázók száma. Ennek figyelembevételével valósággal sokkoló, hogy a német nyelvterületű kantonokban szavaztak a legnagyobb arányban a bevándorlás korlátozása mellett.

A népszavazás a Svájcban letelepedett külföldieket is érzékenyen érinti, mert ennek értelmében a jövőben előnyt élveznek a munkakeresésnél a svájci állampolgárságúak. (Az országban mindössze 3,5 százalékos az állástalanok aránya.) Svájcban az összlakossághoz viszonyítva magas, 23 százalékos a külföldiek aránya, ugyanakkor a gazdaság sokat profitált a bevándorlókból. Átlagosan évente 80 ezren telepednek le az országban.

A gazdasági válság felgyorsította a bevándorlás folyamatát, sokan érkeztek Olaszországból és Franciaországból. Az Európai Unióban kifejezetten dühösen fogadták, hogy 50,3 százalék akar kevesebb uniós bevándorlót látni az országban. Az Európai Bizottság sajnálkozását fejezte ki a döntés kapcsán, s úgy foglalt állást, elemezni kell, hogy a döntés miként befolyásolja az EU és Svájc viszonyát.

Brüsszel utalt arra, hogy a Svájc illetve az Európai Unió által 1999-ben megkötött, a szabad munkaerő áramlásáról szóló kétoldalú szerződésben foglaltak, így a közlekedésre, a mezőgazdaságra, kutatásra és egyéb kérdésekre utaló cikkelyek nem mondhatóak fel külön-külön. Laurent Fabius francia külügyminiszter elítélte és aggasztónak nevezte a svájci referendum végkimenetelét. Mint az RTL rádiónak elmondta, az unió felülvizsgálja viszonyát az alpesi állammal. Fabius utalt arra, hogy az EU intézkedéseket fogadhat el az országgal szemben.

Angela Merkel német kancellár azt közölte, súlyos gondok merülhetnek fel a népszavazás után, de Berlin arra törekszik, hogy megmaradjon a szoros kapcsolat Svájccal. Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter úgy véli, a svájciak maguknak ártottak. Hasonlóképpen foglalt állást Hannes Swoboda, az Európai Parlament szocialista frakciójának osztrák vezetője, aki úgy vélte, a népszavazás negatívan befolyásolja Svájc Európai Unióval folytatott megbeszéléseit.

Az európai jobboldali populisták viszont ünneplik a referendum eredményét. Geert Wilders, a holland jobboldali radikális Szabadságpárt (PVV) elnöke a Twitteren "fantasztikusnak" nevezte az eredményt, s szerinte "amit a svájciak tudnak, azt tudjuk mi is". Marine Le Pen, a francia Nemzeti Front elnöke gratulált a svájciaknak, s szintén a Twitteren hozzátette: "Akkor az EU most páncélosokat küld az országba?" Az euroszkeptikus brit párt, az UKIP vezetője, Nigel Farage ezt twittelte, a referendum végkimenetel "csodálatos hír a nemzeti szuverenitás szempontjából".