Kedves Gábor !
Látod, így szólítalak meg most is, jóllehet az utolsó sms-emre nem válaszoltál, és annak ellenére is, hogy jókora indulat van bennem az "ügyeddel" kapcsolatban.
Bő egy hete immár, hogy címlapsztori vagy folyamatosan a jobboldali lapokban, s te nem mulasztasz el muníciót adni nekik, hogy újra és újra nekimehessenek a baloldalnak.
Figyelj a fogalmazásra: nem csupán a pártodról - volt pártodról -, az egész baloldalról beszélek.
Mert azt neked pontosan tudnod kell, hogy a te személyed legfeljebb csak ürügy, jó alkalom, hogy elhitessék az emberekkel: lám ezek mind ilyenek. Mind ilyenek a baloldalon: lopnak, csalnak, hazudnak. Kértelek - az említett sms-ben, fölajánlva a Népszava hasábjait -: szólalj meg végre, tárd fel vagyonosodásod, vagyonod hátterét. Tárd fel, mert amíg nem teszed meg, nem lesz vége a támadásoknak, te is, meg a baloldal is tönkremegy benne.
Ne hidd azt, hogy az idő majd megoldja a problémádat, a jobboldal ennél sokkal kíméletlenebb, s lássuk be: ebben a helyzetben igaza is van. Miért ne használná ki a tettenérést? Miért ne öntene ránk minden mocskot, így a választások előtt, ha te erre jó okot szolgáltatsz neki? Megértem én a te egyéni tragédiádat, bár fölfogni nem tudom, de nem lehetsz annyira felelőtlen, hogy hallgatásoddal, vagy nevetségessé váló korrekcióiddal áldozattá teszed mindazokat, akik épp a becstelenségek miatt szeretnék már leváltani az Orbán-adminisztrációt.
Kedves Gábor, ne tetézd a bajt. Szólalj meg, beszélj, aztán kezdj egy új életet. Hidd el: lehetséges. De csakis így.
Barátsággal, még egy picit.