Jancsó Miklósra emlékeznek a Hadik Szalonban

Jancsó Miklósra, a január 31-én elhunyt Kossuth-díjas filmrendezőre emlékeznek barátai és kollégái a budapesti Hadik Irodalmi Szalonban február 26-án.

Az eseményen a rendező barátai, munkatársai és tisztelői elevenítik fel emlékeiket. Jelen lesz mások mellett Mészáros Márta Kossuth-díjas filmrendező, az elhunyt rendező egykori felesége; Galkó Balázs, aki több Jancsó Miklós filmben szerepelt; valamint Makk Károly Kossuth-díjas filmrendező, forgatókönyvíró. Az esten az érdeklődők részleteket tekinthetnek meg Jancsó Miklós filmjeiből, a belépés regisztrációhoz kötött - közölték a szervezők kedden az MTI-vel.

Jancsó Miklós (1921-2014) első önálló játékfilmjét, A harangok Rómába mentek címmel 1958-ban készítette el. Első jelentős játékfilmje az Oldás és kötés volt, az Így jöttem pedig már az összes jancsói stílusjegyet magában foglalta: a szokatlanul hosszú beállításokat, a nagy tért befogó, horizontális kameramozgást, a képek erős vizuális hatással bíró megkomponáltságát.

Az 1965-ös Szegénylegényeket Cannes-ban is bemutatták, e filmjével indította az egész életművén végigvonuló gondolatiságot: az egyén és a hatalom, a hatalom és a közösség viszonya, a szabadság és a zsarnokság között feszülő ellentét filmes ábrázolását.

A hatvanas években forgatott filmjeiben - Csend és kiáltás, Fényes szelek, Égi bárány - elsősorban a magyar történelem különböző időszakaira koncentrált. 1972-ben a Még kér a nép című filmjéért a Cannes-i Filmfesztiválon megkapta a legjobb rendezés díját, 1979-ben pedig életműdíjat kapott Cannes-ban.

A kilencvenes évek közepétől a "Kapa-Pepe" filmekben a bohóctréfa, a blődli eszközeivel dolgozott, a beállítások is megrövidültek. Utolsó játékfilmjét, a keserűen ironikus Oda az igazságot a 2010-es filmszemlén mutatták be, 2011-ben rendezőként közreműködött a Magyarország 2011 című szkeccsfilmben is.