Kiszorítja a zöld áramot a piacról a rezsicsökkentés

Megöli az energiatudatosságot a Fidesz rezsicsökkentése, szembemenve az uniós direktívákkal és a vállalt célkitűzésekkel. Korábban mindössze 10 százalékos felárral juthattak a fogyasztók a megújuló energiaforrásból származó elektromos áramhoz, mára ez az arány körülbelül 20 százalék.

Mindössze 10 százalékkal drágábban kaphatnak a fogyasztók megújuló energiaforrásból származó áramot - hirdeti honlapján az Elmű-Émász zöld tarifáját.

Ez az arány azonban még a rezsicsökkentés előtti árakkal kalkulál, mára jelentősen megnőtt a különbség a két energia között: a vízerőművel előállított energiához 50 forint körüli áron, míg az egyetemes szolgáltatás kereteiben kapott, hagyományos áramhoz 39 forintos kilowattóránkénti áron juthatnak a fogyasztók - tájékoztatta lapunkat Boross Norbert.

A társaság szóvivője ugyanakkor jelezte, hamarosan módosítani fogják a leírást, a rezsicsökkentés hatására ugyanis módosultak az arányok. Boross Norbert elmondta, a lakossági energia díja normál árszabásban 17,3 forint, míg zöldtarifával 25,6 forint kilowattóránként.

Ehhez adódik még a rendszerhasználati díj (14,067 forint) és a 27 százalékos áfa - ezek mindkét esetben azonosak, mindegy, milyen forrásból származik az energia. Mivel a zöld energia drágább a hagyományosnál, kevés fogyasztó él a lehetőséggel, javarészt olyan cégek, amelyek hangsúlyozni szeretnék környezettudatosságukat - tette hozzá a szóvivő.

Közgazdasági megközelítésben az árak mesterségesen alacsonyabbá tétele, a rezsicsökkentés csökkenti a megújuló energiaforrások versenyképességét - mondta lapunknak Hegedűs Miklós.

A GKI Energiakutató ügyvezető igazgatója hozzátette: ahhoz, hogy elérjük az EU felé vállalt 14 százalékos megújulóenergia-használati arányt, az alternatív energiaforrások nagyobb állami támogatására lenne szükség.

A kormány azonban jelenleg nincs abban a helyzetben, hogy ezt teljesíteni tudja - teszi hozzá az energiapiaci szakértő. Ehhez ugyanis a megújuló energiaforrásokat termelő beruházásokat támogatni kellene, új szélerőművekre, biomassza erőművekre lenne szükség.

Amikor a kormány mesterségesen alacsonyan tartja a nem megújuló forrásból származó, hagyományos energia árát, akkor ezeknek a beruházásoknak a megtérülését rontja. Hegedűs Miklós hozzátette: a lakossági energiahatékonysági beruházásokat is ellehetetleníti a rezsicsökkentés. Holott az EU irányelvei szerint évente másfél százalékkal kellene csökkenteni az ország hagyományos energiaforrásra épülő fogyasztását: a rezsicsökkentés azonban ezt megakadályozza.

Szerző
Frissítve: 2014.02.11. 21:29

Köztér - Ütköző

Az Ütköző című műsorban föltettek egy kérdést az LMP-s Osztolykán Ágnesnek a tanárok "érdekvédelmi" egyesületéről, amibe (mint tudjuk) kötelező a belépés. Aki nem tag, az nem is tanár. Ennek a mondatnak van egy olyan kicsengése, ami egy analfabétának is vélhetőleg bántaná a fülét, aki az erről szóló műsorblokkot készítette, vélhetőleg az is tudja, miféle képtelenség ez az intézkedés. Viszont pártunk és kormányunk hírharsonája mégsem mondhatja azt, hogy pártunk és kormányunk valamit rosszul csinált. Ez az intézkedés természetesen jó, sőt tökéletes. Hogyan lehet ezt megerősíteni?

Valami módon az ellenzék által kell kimondatni. Ha az ellenzékből valaki rosszat mond róla, akkor ezt a rosszat mondót kell hiteltelenné tenni, az intézkedés máris jó. Az eljárás már Piszkos Fred előtt is ismert volt, amióta a tömegtájékoztatás létezik, azóta működik ez a patron. Osztolykán hiteles személy, viszont nem valami jól beszél, sok töltelékhangot használ, nagy szüneteket tart, hallani, hogy gondolkodása mindig jóval a szavai előtt jár. Csak be kell hívni egy élő adásba, vagy ha a műsor felvételről megy, nem szabad megvágni. Ennyi az egész.

Szerző
Témák
média Ütköző

Kiszűrnék a Fideszre "veszélyes" voksokat

A politikai verseny továbbra is nyitott, "a jelenlegi kormányerők minden ellenkező törekvése dacára". A többi között erről beszélt Mesterházy Attila, amikor tegnap munkareggelin fogadta az Európai Unió és az EBESZ tagországai, összesen harminckét állam képviselőit, köztük huszonöt nagykövetet. Az Összefogás miniszterelnök-jelöltje "meggyőződését fejezte ki" a jelenlegi demokratikus ellenzék választási győzelmével összefüggésben.

A választásokkal kapcsolatban tegnap az Összefogás pártjai azt kezdeményezték, hogy akkor is vegyék névjegyzékbe a magyarországi lakcímmel rendelkező, de nem a lakhelyükön - esetleg külföldön - szavazó állampolgárokat, ha azok a kérelmükben nem tüntetik fel például doktori címüket, vagy a születési helyüknél, lakcímüknél nem jelölik meg a kerületet. A választási eljárási törvény módosítását célzó javaslatot a szocialista Molnár Zsolt, az Együtt-PM-es Karácsony Gergely és a DK-s Molnár Csaba jegyzi. Karácsony elmondta, az elmúlt napokban több visszajelzést is kaptak, hogy a választási szervek "nevetséges indokokra hivatkozva" utasítják el ezen emberek kérelmeit. Volt, hogy a kérelmezők a lakcímük feltüntetésekor vesszőhibát ejtettek, de olyan eset is akadt, ahol a jelentkező nem tüntette fel az egyébként nem használt doktori címét. A képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy eközben a határon túli magyarok esetében ennél jóval megengedőbb a szabályozás, és ilyen hibáknál is helyt adnak a kérelmeknek.

Molnár Csaba szerint "színtiszta gazemberség", ami az ügyben történik, mert akikről a fideszesek azt gondolják, hogy rájuk fognak szavazni, azoknak könnyű szabályokat alkotnak, akikről pedig azt, hogy ellenük, azoknak a dolgát próbálják megnehezíteni. Tegnap egyébként a Nemzeti Választási Iroda egyértelművé tette: interneten is benyújthatók a választáshoz kapcsolódó kérelmek és nyomtatványok (a magyarországi lakcímmel rendelkezőknek a más településen szavazáshoz, a külképviseleti névjegyzékbe vételhez, illetve a mozgóurna-igényléshez), de a kitöltésükre oda kell figyelniük a választóknak, mert a választási irodák csak akkor fogadhatják el, ha az azokon feltüntetett adatok - betűre - pontosan megegyeznek a hivatalos nyilvántartáséval.

Szerző