Kína;Orbán Viktor;Belgium;ázsiai tőzsde;fejlesztési forrás;TVG;

2014-02-12 12:13:00

A Putyin pincsije „cím” nem elég, pekingi öleb is lehet Orbán

Szabadságjogok vannak, de balhé nincs; a politikai stabilitás emeli egymás mellé Kínát és Magyarországot; kapós az ázsiai eredet; az EU nem ad elég pénzt; balkáni TGV-ről álmodik – Orbán Viktor a Mennyei Birodalomban.

Ha az uniós fejlesztési pénzek elapadnak (a kijelentés valóságtartamáról lásd: lenn), Orbán Viktor értékalapon azonnal új közösséget keres. Miután maga is egy lett Putyin korábban sokat bírált pincsijei közül, most újabb „ölebségre” hajt: pekingi pincsi kíván lenni. De a nem is annyira viccet félretéve a Mennyei Birodalomba látogató magyar miniszterelnök olyan, több száz milliárd forintot kóstáló üzletet készül tető alá hozni, ami nem Magyarországnak hajt hasznot, sokkal inkább a távol-keleti nagyhatalomnak.

Amellyel a miniszterelnök erős hasonlóságot vélt felfedezni – persze nem a külpolitikai vagy a gazdasági potenciál, hanem a politikai stabilitás kapcsán. Mint mondta, Magyarországon megvan a politikai stabilitás, ami manapság kulcskérdés, Kínának is ez óriási előnye. Az április 6-i magyarországi parlamenti választásra utalva hozzátette, "jó esélyünk van arra, hogy a magyar emberek a politikai stabilitás mellett fognak szavazni". Hogy a politikai stabilitás orbáni megfejtése miképp hangzik, arról lehet találgatni, de a kínai megfejtés egyértelmű: a közéletet, a gazdaságot, illetve a mindennapokat uraló állampárt országlása.

Mindenesetre Orbánnak szimpatikus a kínai rendszer, úgyhogy le is szögezte: ugyan Kína törekszik kiépíteni kapcsolatait Közép-Európával, de az a fajta nyitottság, amely nem gyanakvással fogadja a kínaiakat, csak Magyarországon van meg. Hogy a gyanakváson mit ért, azt a miniszterelnök nem taglalta. Tény, az EU nem hagyja szó nélkül, hogy Kína lábbal tiporja az emberi jogokat, az Aranypajzs-projekt segítségével szétcenzúrázza az internetet és kíméletlenül a sarka alá tapossa Tibetet. Született is pár – az Európai Parlament által elfogadott –, Kínát elmarasztaló jelentés.

Megjegyzendő: korábban még a Fidesz hivatalos nyilatkozatai is összecsengtek az uniós állásfoglalásokkal, 2008-ban Balog Zoltán mai erőforrás-miniszter még a Kossuth tér füvén lengette a tibeti zászlót és kárhoztatta az emberi jogok érvényesülését korlátozó ázsiai nagyhatalmat. 2011-re azonban nagyot fordult a világ – a Magyarországra látogató kínai miniszterelnöknek címzett, a szabad Tibetért protestáló tüntetés kapcsán Orbán egy szuszra mondta, hogy érvényben vannak a szabadságjogok, nem kívánunk megakadályozni egyetlenegy külföldi delegáció elleni demonstrációt sem, de elvárjuk, hogy ne lerombolni akarják az állami célokat. És az állami célokat – talán az állampárt vezetőjének akaratával egyezően – nem is veszélyeztette senki, mert a tüntetést betiltották. „Véleménykifejezés van, botrány, balhé nincs”, summázott a miniszterelnök.

Hogy aztán immár egész szívével csüngjön a Mennyei Birodalmon. Lehet, hogy a „közös eredet, a rokonság” e szimpátia origója. "Magyarországot az elmúlt száz évben rendszeresen gúnyolták Európában azért, mert ázsiai" eredetű nép, ezért ma "jókat mosolygunk azon, ami a világgazdaságban történik, hogy a sokszor gúnyként emlegetett ázsiai származásunk hirtelen milyen kapós lett a világban, mert nyilvánvaló, hogy a világgazdaság súlypontja áthelyeződik nyugatról keleti irányba", magyarázta Pekingben a miniszterelnök. És a mondat második fele azt valószínűsíti, hogy szép dolog az összetartozás, de sokkal szebb a pénz. Ugyanis az Unió sem pusztán emberiességi alapon néz gyanakvón az ázsiai nagytigrisre, hanem gazdaságát is erősen félti a kínai dömpingtől. Ha Magyarország lehet az a kapu, amelyiken át Kína beömlik az EU-ba, nos ez sokat megér.

"Aki a magyarokkal köt üzletet, az az Európai Unió növekedési motorjával kerül kapcsolatba" – kapacitálta hát kínai tárgyalópartnereit a kormányfő a mintegy 250-300 üzletember - köztük több mint száz magyar vállalat képviselője - előtt. Hozzátette, Magyarország Európa egyik legversenyképesebb gazdasága, ahol komoly termelési központ jött létre, és kiépült egy fontos kutatás-fejlesztési hálózat.

Magyarország gazdasági helyzetéről szólva a miniszterelnök emlékeztetett az EU-val folytatott vitákra, majd megjegyezte, hogy a magyar gazdaságpolitikát unortodoxnak szokták nevezni. "A helyzet úgy áll, hogy megtaláltuk azt a valóban szokatlan elemeket is tartalmazó gazdaságpolitikát, amellyel versenyképessé tettük Magyarországot" - jelentette ki. (Megjegyzendő: a nemzetközi versenyképességi rangsorokon valójában nem jutott előrébb Magyarország.)

Kormánya intézkedései közül megemlítette a 16 százalékos személyi jövedelemadót, az alacsony társasági adót és a munkaalapú gazdasági rendszert, amellyel kapcsolatban közölte: a cél a teljes foglalkoztatottság elérése. Ez azt jelenti, hogy "a munkanélküliséget 3-4 százalékra fogjuk leszorítani", így lényegében mindenki folyamatosan talál majd munkalehetőséget - mondta Orbán Viktor. (A módszertanról a miniszterelnök hallgatott - így nem magyarázta el, hogy a munkaügyi statisztikákat csak a mintegy 200 ezer közmunkás szépíti, míg a versenyszféra majdnem húsz ezer munkavállalót vesztett a kormányváltás óta).

A kormányfő a magyar gazdaság területei közül a kínai üzletemberek figyelmébe ajánlotta a víz- és hulladékgazdálkodást, a közlekedésszervezést, a környezetvédelmi károk kezelését, az autóipart, a mérnöki szolgáltatásokat, az energiaszektort, a turizmust, az orvosiműszer-gyártást, a gyógyszer- és élelmiszeripart, valamint a mezőgazdasági termesztési rendszereket. (Megjegyzendő: a vízgazdálkodás vagy éppen az energiaszektor éppen az terület, ahonnan a kormányzati kommunikáció szerint ki kell űzni a külföldieket és multikat.)

Közölte továbbá, hogy szeptembertől kétszázzal növelik a kínai fiataloknak kínált magyar állami ösztöndíjak számát.

Orbán Viktor beszámolt a kínai központi bank, a Bank of China elnökével szerda reggel folytatott tárgyalásáról is, amelyen megállapodtak: a Bank of China Magyarországon hozza létre regionális központját, és egy fiókhálózatot is kiépít a közép-európai aktivitást mutató kínai cégek pénzügyi kiszolgálása érdekében.

A kormányfő ezt megelőzően, reggel külön is találkozott a magyar üzletember-delegációval. Rámutatott arra, hogy az EU következő hétéves költségvetési ciklusát nézve megállapítható: az unió gyakorlatilag abbahagyta Közép-Európa infrastrukturális beruházásainak finanszírozását, a közösségi büdzsében szinte alig szerepel út- és vasútépítés, energiarendszer-fejlesztés. Ezért itt a lehetőség, hogy Kína, ha akar, részt vegyen Közép-Európa infrastruktúrájának fejlesztésében.

(Valójában a most induló hétéves ciklusban az unió továbbra is évi százmilliárd forintokkal fogja támogatni a magyar közlekedési hálózat korszerűsítését. Azt még nem lehet megítélni, hogy pontosan mekkora összegeket tudunk majd lehívni, tehát elképzelhető, hogy valamivel kevesebbet, mint az előző periódusban, de hogy az EU „gyakorlatilag” abbahagyta volna a térség segítését, egyszerűen nem igaz. A magyar vasút például többféle címen kap majd forrást, a teherszállítási folyosókra is elkülönítettek összegeket, de az úgynevezett intelligensközlekedés-fejlesztési operatív programból is jut majd az országnak.)

Orbán felhívva a figyelmet ezzel kapcsolatban a Budapest-Belgrád közötti vasútvonal kínai közreműködéssel történő modernizálására. "Gyakorlatilag egy kínaiak által épített TGV-ről beszélünk" - fogalmazott, emlékeztetve arra is, hogy a pireuszi kikötőt már kínaiak üzemeltetik, akiknek az áruszállítás lebonyolítása érdekében fontos e vasútvonal korszerűsítése.


(Csakhogy „gyakorlatilag” szó nincs „TGV”-ről. Hozzátehetjük, szerencsére, hiszen egy ilyen beruházás egyértelműen fölösleges luxus lenne abban az irányban. Ami reálisan megvalósulhat, az sem a magyar érdekeket szolgálja, hanem elsősorban Szerbiáéit. Magyarország számára rengeteg más vasútvonal sokkal fontosabb. A kínai beruházásban épülő vasutak még két alapvető szempontból különböznek az EU-projektektől. Előbbieket a magyar adófizetők finanszírozzák, hiszen a kínaiak csak hitelt adnának, amit kamatostól vissza kellene fizetni. Másrészt kínai építőipari cégek kapnák a megbízásokat, a magyar társaságok legfeljebb alvállalkozóként szerepelnének. Ellenben az EU vissza nem térítendő támogatást ad és magyarországi cégek végzik a munkákat magyar munkaerővel. Túl azon, hogy Magyarország dönti el, mely vonalak rekonstrukciójára pályázik.)

Orbán Viktor hivatalos programja folytatásaként délután az Országos Népi Gyűlés épületében Li Ko-csiang kínai miniszterelnökkel tárgyal, majd a találkozó után a két kormányfő jelenlétében több kétoldalú megállapodást is aláír a kínai és a magyar fél.

A kormányfő kíséretét alkotó magyar üzletemberek összesen 19 stratégiai együttműködési megállapodást kötöttek kínai partnereikkel, többek között vízügyi együttműködésről, magyar borok kizárólagos forgalmazásáról, egy környezetvédelmi kutatás-fejlesztési és egy innovációs központ létrehozásáról. Ez utóbbit egyrészről Berényi János a HITA elnöke, másrészről pedig Bin Yun Song, a Huawei ügyvezető igazgatója írta alá. A megállapodás értelmében a Huawei hamarosan Testreszabási és Innovációs Központot hoz létre Magyarországon, ahol egyebek mellett az internetes televíziózás, az IPTV új területeinek szoftveralkalmazási és szolgáltatásfejlesztési kutatásával foglalkoznak majd. A szándéknyilatkozat szerint a HITA támogatást nyújt a vállalat magyarországi tevékenységének bővüléséhez.

Orbán: Oroszokkal nem! Tíz évre nem!
Nem lehet az oroszokkal olyan megállapodást kötni, amit tíz évre titkosítanak, fakadt ki a 2008-as Orbán Viktor, aki szerint pont az a lényeg, hogy az emberek ismerjék az összes részletet, hogy pontosan tudják miképp befolyásolja életüket egy ilyen paktum.
Nézze, mint ostorozza saját magát Orbán Viktor:

Orbán Viktor pekingi kacsája - az MSZP közleménye

Orbán Viktor jelenlegi miniszterelnök kínai üzletemberek előtt kijelentette: „aki a magyarokkal köt üzletet, az az Európai Unió növekedési motorjával kerül kapcsolatba”. Sajnos a tények nem igazolják ezt az állítást, Orbán kijelentése szimpla hazugság, – vagy hírlapírói nyelven – kacsa. Akárcsak a kormányfőnek az a víziója, hogy 2016-ben már 4 százalékos lesz hazánkban a gazdasági növekedés.

A tündérmesék tehát továbbra is körbelengik a kormányfő elméjét. A valóság azonban az, hogy a múlt évi növekedést 1,2 százalékra becsülte az OECD, az ideit 2 százalékra hozza ki, míg a jövő évire 1,7 százalékos előrejelzést ad. A fiatal és képzett munkaerő nyugatra menekül, 4,6 millióan élnek a létminimum alatt, az államadósság pedig a 2010. májusában mért 19 ezer milliárd forint helyett ma már 23 ezer milliárd forint.

Ha Orbán Európa motorjának látja magyar gazdaságot, akkor azt is látnia kell, hogy ez a motor hátramenetbe van kapcsolva.

Az igazsághoz leginkább a The Economist Kelet-Európára szakosodott rovatának megállapítása állhat a legközelebb, amely szerint Orbán Viktor különféle megállapodásai „nemigen enyhítik a miniszterelnök ítélőképességével kapcsolatos aggályokat.”

Orbán Viktor április 6-i leváltását követően a Mesterházy-kormány józan és megfontolt gazdaságpolitikával, és határozott diplomáciával ki fogja emelni az országot abból a szakadékból, melybe a Fidesz kormányzása taszította Magyarországot.

Tukacs István,
országgyűlési képviselő