Dühös gazdák is megjelentek tegnap a Képviselői irodaházban a mezőgazdasági bizottság albizottságának ülésén. A fő téma a Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) területén történt kétes pályázati döntések tisztázása lett volna, de végül csak Bitay Márton Örs, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) államtitkára jelent meg az albizottsági ülésből vitává alakult találkozón. A hallgatóság soraiban olyan gazdák is jelen voltak, akik a pályázati döntések miatt elveszítették a legelőiket és szeptember 1-től már nem tudják etetni az állataikat.
A határozatképtelenné vált albizottsági ülésen az MSZP-s Harangozó Gábor, az albizottság elnöke, Lengyel Szilvia LMP-s szakpolitikus és Gőgös Zoltán az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának alelnöke kifogásolták, hogy a HNP, de más nemzeti parkokban is, az évtizedek óta legeltető gazdák közül sokan nem nyertek egy négyzetméter területet sem, de a pályázat meghirdetését követően alakult kft-k tulajdonosai igen. Gőgös Zoltán emellett a HNP igazgatóságán megkapott jegyzőkönyvek alapján több szabálytalanságra is fölhívta a figyelmet.
A szakpolitikusok a pályázat jelenlegi rendszerét bírálták és annak felfüggesztését, átalakítását követelték. Bitay Márton Örs válaszában magyarázta, hogy egy-egy megpályáztatott birtoktestre általában 4-5-szörös volt a túljelentkezés, de volt amikor 37-szeres. Ahol szabálytalanság gyanúja merül fel, kivizsgálják, és ha a gyanú beigazolódik, szankciók következnek, végső soron a földet is elvehetik a nyertestől - közölte az államtitkár.
Közvetve Bitay elismerte, hogy nagy baj van a hortobágyi pályázatokkal, mert azzal hárította a kritikákat, hogy Orbán Viktor vizsgálatot rendelt el.
Igazán akkor izzott föl a légkör, amikor az államtitkár azt állította, a szocialista kormányzati ciklus vége felé 30 "ügyfélnek" hosszabbították meg pályáztatás nélkül - 45 ezer hektárra - az állami tulajdonú földek haszonbérleti szerződését.
Gőgös Zoltán, aki a korábbi periódusban volt az agrártárca államtitkára, kijelentette, voltak pályázatok és erről megvan a dokumentáció az Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnél. Szerinte a vita eldönthető, ha az NFA-nál található dokumentumokat nyilvánosságra hozzák. Abban az esetben, ha Bitay Márton Örs nem tudja dokumentumokkal igazolni állításait, a bizottság alelnöke rágalmazási pert indít ellene.
A meghiúsult albizottsági ülés végén néhány gazda körülvette Bitay Márton Örs VM államtitkárt és kérdőre vonták a hortobágyi pályázatok miatt. Mavrányi Zsigmond másfél évtizede használja a 300 hektáros állami legelőt. Most már csak 52 hektárra pályázott, de annyit sem nyert. Legelő nélkül marad szeptember 1-jétől, a jelenlegi szerződés lejártától 250 birkája, 70 kecskéje és 70 mangalicájával sem tud mit kezdeni.
Szabó Lajosné Derecskéről érkezett. Tucatnyian legeltették a háztáji birkáikat negyed századon át békességben 200 hektáron. Ezt most 7 darabban hirdették meg. A nyertesek között vannak "idegenek" és négyen a régi közösségből, így legelő helyett viszályból lett több Derecskén. A helyi nyertesek között ketten elmúltak 80 évesek, szeretnénk tudni, hogyan nyerhettek - említette Szabó Lajosné. Több száz birkájára vár az éhhalál, vagy a vágóhíd.
Szilágyi László ebesi gazdálkodó 270 szarvasmarháról és 550 birkáról gondoskodott eddig. Egyetlen hektár legelőhöz sem jutott a pályázaton. Az állattartó szerint a pályázatok kivizsgálása elhúzódhat és még ha meg is semmisítik az eredményeket, addigra a jelenlegi gazdák tönkre mennek, az állatokat le kell vágni, vagy meg kell szabadulni tőlük.
Bitay államtitkár erre a felvetésre azt válaszolta, a gazdák ne vágják le a jószágot, majd az állam felvásárolja azokat. Az érintettek nem zárták ki, ezek a jószágok az új bérlőkhöz kerülnének.
PRRS mentesítés - kártalanít a minisztérium
Cáfolja a vidékfejlesztési tárca, hogy a sertésállomány harmadát kellene kivágni a reprodukciós zavarokat, és légzőszervi tüneteket okozó betegségtől való mentesítés során. A Vidékfejlesztési Minisztérium erre vonatkozó kérdésünkre válaszolva közölte: a PRRS rövidítéssel jellemzett szindróma megszüntetésére januárban hozott rendeletet a minisztérium.
Az Állategészségügyi Szolgálat a jelenleg rendelkezésére álló információk alapján két földrajzilag elkülönülő területet fog kijelölni, ahol elkezdhető a mentesítés. Az egyik Nógrád, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék közigazgatási területe, míg a másik Zala, Vas, és Somogy megyéket érinti. Ezekben a megyékben jelenleg alacsony a PRRS fertőzöttség mind a nagy létszámú sertést tartó gazdaságokban, mind az őstermelőknél. A terület kiterjesztése az előzetes ütemterv szerint 2015 második félévében, illetve 2016 elején várható.
A minisztérium szerint a háztáji állományok mindössze 3-5 százaléka fertőzött a PRRS-sel, míg a nagy létszámú állományoknál ez valamivel több, mint 10 százalékra tehető. A mentesített területekre később csak egészséges állatok szállíthatók be. Az érintett gazdák számíthatnak kártalanításra: az állatok értéke és a vágóhíd által fizetett összeg különbözetét kaphatják meg az úgynevezett kártalanítási alapból. A hét megye fertőzött sertésállományainak a cseréjéhez szükséges állami forrás biztosított - erősítette meg a tárca. (Ez viszont információink szerint nem tartalmazza az úgynevezett elmaradt hasznot, ami így a gazdák vesztesége lesz.)
Az amúgy emberre veszélytelen sertésbetegség felszámolásával javulhatnak az ágazat exportpozíciói. A program indulásáról Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szervezésében a jövő héten kedden tanácskoznak az érintettek.
