Köztér - Egyszer fent, egyszer lent

Azt mondta a Ma reggel műsorvezetője: "ma Lídia, Lívia és Simon Gábor lemondásának napja van". Lehet ezt a mondatot sokféleképpen elemezni, meg is tennénk, ha hajlamosak volnánk arra, hogy mikroszkopikus jelenségeket és jelentéktelen, rendes körülmények között még mikroszkóppal sem látható embereket felnagyítsunk azáltal, hogy elemzünk bizonyos megnyilvánulásokat. Viszont szükségesnek látjuk, hogy tisztázzunk néhány alapfogalmat.

A híradók és a híradó jellegű műsorok alapvető jellemzője a szikár és pontos fogalmazás. Ezekben a műsorokban nincs helye érzelmeknek, indulatoknak még annyira sem, mint máshol. Semmiféle műsorban nem elfogadható a közlő ember (újságíró, riporter, szerkesztő) valamely párthoz való tartozásának kinyilvánítása vagy sejtetése, valamint bármilyen utalás arra, hogy az illető vallásos, kiváltképpen tiltott a felekezet megnevezése.

Végül még egy általánosan érvényes szabály: egyszer fent, egyszer lent.

Adott esetben borzasztó nagyot lehet nyekkenni.

Szerző

Érvényes a TakarékBankra beérkezett ajánlat

Érvényesnek minősítette a közös értékesítési bizottság a TakarékBank állami tulajdonrészére érkezett egyetlen ajánlatot, amelyet egy takarékszövetkezeti többséggel bíró jelentkező tett - közölte a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (MFB) és a Magyar Posta Zrt. közös közleményben.

A közlemény szerint a pályázati tájékoztatónak megfelelően február 12-éig megtörtént az ajánlat kiértékelése. Az értékesítési bizottság az ajánlatot - az érvényben levő jogszabályoknak, illetve a pályázati kiírásban foglaltaknak való megfelelés alapján - érvényesnek minősítette.

Az értékesítés folyamata a pályázati kiírásban foglaltak szerint folytatódik, a szükséges előterjesztések elkészítése, illetve döntések meghozatala esetén március 20-ig fogják megtárgyalni és megállapodás esetén megkötni a felek a részvény-adásvételi szerződést - közölték.

A Magyar Fejlesztési Bank Zrt. és a Magyar Posta Zrt. február 7-én közölte, hogy a takarékszövetkezetek meghatározó többségével bíró jelentkező egyedüliként tett ajánlatot a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. (TakarékBank) állami tulajdonrészére a február 6-ai határidőig. A pályázati tájékoztató első részét három jelentkező vette át, közülük kettő fizette be az ajánlati biztosítékot és vette át a teljes pályázati tájékoztatót.

A kormány tavaly decemberben áttekintette a szövetkezeti hitelintézeti szektor átalakításának helyzetét, és megállapította, hogy az átalakítás megfelelő ütemben halad, annak nyomán a pozitív változások visszafordíthatatlanok.

Ennek alapján a szövetkezeti hitelintézeti szektor átalakításának helyzetéről, valamint az MFB-nek és a Magyar Postának a TakarékBankban fennálló részesedéseinek értékesítéséről december 17-én kormányhatározat született. E szerint az MFB és a Magyar Posta, mint kiírók nyilvános nemzetközi pályázaton értékesítik a TakarékBankban fennálló részvénytulajdonukat a legtöbbet ajánló befektetőnek. A kiírók 929 301 darab törzsrészvénnyel rendelkeznek, amely együttesen a TakarékBank 54,85 százalékos részvénycsomagját jelenti. Az MFB jelenlegi tulajdona 35,54, a Magyar Postáé 19,31 százalék.

A határozat arra is felhívta a kiírókat, hogy az értékesítési feltételek kialakításánál legyenek figyelemmel a banki szektorban a verseny élénkítésének szempontjaira, az európai jog követelményeire, a TakarékBank belső szabályaira, és az előbbiekre is figyelemmel a lehetőségek szerint a pályázati kiírás részesítse előnyben a takarékszövetkezeti szektor szereplőit.

Az MFB és a Magyar Posta az értékesítés előkészítésére, koordinálására és lebonyolítására közös bizottságot hozott létre tavaly december 20-án. A pályázati felhívás pedig az idén január 3-án jelent meg. A pályázat szabályai a hasonló nemzetközi pályázatok követelményeinek megfelelőek voltak, az értékesítési bizottság már decemberben leszerződött a folyamatot vezérlő nemzetközi tranzakciós és jogi tanácsadóval, az érdeklődőknek adatszoba állt rendelkezésükre, valamint menedzsmentinterjúkra is lehetőségük volt.

A kormány döntése alapján a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetében (SZHISZ) az MFB fennálló részesedése nem kerülhet értékesítésre, így ezen a szervezeten keresztül a magyar állam a továbbiakban is kiterjedt szabályozási és szabályzatalkotási jogokkal rendelkezik majd a szektorban.

A szektor szempontjából a szervezet döntő jelentőségű intézményvédelmi feladatokat lát el, és meghatározó szerepet játszik a szektor szavatoló tőkével történő ellátásában. Az MFB-nek az integrációs szervezetben fennálló részesedése az állami befolyás és a hosszú távú stabilitás záloga, ezért azt nem értékesítik - közölték február elején a pályázat kiírói.

Szerző

Orbánnak tetszik az egypárti stabilitás

Publikálás dátuma
2014.02.12. 21:13
Orbán Viktor miniszterelnök és Li Ko-csiang kínai kormányfő FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Pekingi látogatását is öndicséretre, a magyar gazdaság vélt eredményeinek elősorolására használta Orbán Viktor. A stabilitás fogalmát használva vont párhuzamot az egypártrendszerű birodalom és Magyarország között, remélve, hogy utóbbiban is hatalmon marad a most uralkodó párt az áprilisi parlamenti választások ellenére. A magyar kormányfő szerdán kollégájával, Li Ko-csianggal találkozott, ma pedig Hszi Csin-ping államfő, a Kínai Kommunista Párt főtitkára a tárgyalópartnere.

Orbán Viktor hasonlóságot lát hazánk és Kína között, persze nem a külpolitikai vagy a gazdasági potenciál, hanem a politikai stabilitás terén. Mint mondta, Magyarországon megvan a politikai stabilitás, ami manapság kulcskérdés, Kínának is ez óriási előnye. Az április 6-i magyarországi parlamenti választásra utalva hozzátette, "jó esélyünk van arra, hogy a magyar emberek a politikai stabilitás mellett fognak szavazni".

Orbánnak szimpatikus a kínai rendszer, úgyhogy a Kínai Nemzetközi Kereskedelemfejlesztési Tanács (CCPIT) pekingi székházában tartott szerdai beszédében le is szögezte: ugyan Kína törekszik kiépíteni kapcsolatait Közép-Európával, de az a fajta nyitottság, amely nem gyanakvással fogadja a kínaiakat, csak Magyarországon van meg. Hogy a gyanakváson mit ért, azt a miniszterelnök nem taglalta. Tény, az EU nem hagyja szó nélkül, hogy Kína lábbal tiporja az emberi jogokat, az Aranypajzs-projekt segítségével szétcenzúrázza az internetet, és kíméletlenül a sarka alá tapossa Tibetet.

Korábban még a Fidesz hivatalos nyilatkozatai is összecsengtek az uniós állásfoglalásokkal, 2008-ban Balog Zoltán mai erőforrás-miniszter például még a Kossuth tér füvén lengette a tibeti zászlót, és kárhoztatta az emberi jogok érvényesülését korlátozó ázsiai nagyhatalmat. Azonban nagyot fordult a világ 2011-re – a Magyarországra látogató kínai miniszterelnöknek címzett, a szabad Tibetért protestáló tüntetést már betiltották Orbánék.

Négyszázalékos gazdasági növekedést tűz ki célul 2016-ra a magyar kormány - jelentette ki Orbán Viktor. Ezzel nem kis mértékben meghökkentette az egyébként szárnyaló fejlődéshez hozzászokott mintegy 200 kínai üzletembert, de a jelenlévő magyarokat is, akik tisztában vannak azzal, hogy addig, amíg Magyarországon a potenciális - tehát fenntartható növekedés - legfeljebb évente 1,5-2 százalékos, márpedig jelenleg ez a helyzet, addig a négyszázalékos bővülés irreálisnak tűnik. A munkanélküliséget 3-4 százalékra fogjuk leszorítani - ígérte a magyar kormányfő, aki ennél a mutatónál már sokkal óvatosabb volt, ugyanis határidőt nem említett.

"Aki a magyarokkal köt üzletet, az az Európai Unió növekedési motorjával kerül kapcsolatba" - mondta Közép-Európára utalva a kormányfő, megfeledkezve arról, hogy sajnálatos módon a régiós országokkal együtt sem tudunk a nyomába eredni mindenekelőtt Németországnak, melynek gazdasági növekedésétől függ Magyarország, de a régió többi közepes országának gazdasági bővülése is.

Hozzátette, Magyarország Európa egyik legversenyképesebb gazdasága, ahol komoly termelési központ jött létre, és kiépült egy fontos kutatás-fejlesztési hálózat. (Magyarország versenyképességi mutatója folyamatosan romlik, már olyan országok is megelőznek bennünket, amelyek korábban mögöttünk voltak.) Azt is hangsúlyozta Orbán Viktor, hogy az a cég, amely jelen van Magyarországon, jelen van az 500 milliós uniós piacon is.

Magyarország gazdasági helyzetéről szólva a miniszterelnök emlékeztetett az Unióval folytatott vitákra, majd megjegyezte, hogy a magyar gazdaságpolitikát unortodoxnak szokták nevezni. "A helyzet úgy áll, hogy megtaláltuk azt a valóban szokatlan elemeket is tartalmazó gazdaságpolitikát, amellyel versenyképessé tettük Magyarországot" - jelentette ki.

Kétségtelen tény, hogy ezeken a területen a hazai gyártók és szolgáltatók képesek arra, hogy termékeik megméressenek a világpiacon, ám a Kínai Népköztársaság igényeinek mérete számos esetben nem tette lehetővé, hogy a magyarok a jelenleginél jelentősen nagyobb mértékben vegyenek részt beszállítóként a távol-keleti birodalom gazdaságában.

Orbán Viktor beszámolt a kínai központi bank, a Bank of China elnökével folytatott tárgyalásáról is, amelyen megállapodtak: a kínai óriásbank Magyarországon hozza létre regionális központját, és egy fiókhálózatot is kiépít a közép-európai aktivitást mutató kínai cégek pénzügyi kiszolgálása érdekében. (A Bank of China hosszabb ideje legfőbb régiós hídfőállásának tekinti Magyarországot. A pénzintézet első hazai elnöke Fekete János, az MNB legendás alelnöke volt, aki a bankot Budapestre "csábította.")

A CCPIT és a magyar Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) által közösen szervezett fórumon Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára stratégiai együttműködési megállapodást írt alá a magyar kabinet nevében a kínai Wanhuával, a BorsodChem tulajdonosával. (Ez volt a 42-re tervezett megállapodássorozat 40. "állomása".) Fontos bejelentést is tett Szijjártó Péter: tíz éven keresztül tartó fejlesztési adókedvezményt ígért a Magyarországon munkahelyeket létrehozó kínai cégeknek. Sőt a befektetésük 8-12 százalékát is visszatérítenénk.

Orbán Viktor még a CCPT-ben tartott előadása előtt kijelentette: "az EU következő hétéves költségvetési ciklusát nézve megállapítható: az unió gyakorlatilag abbahagyta Közép-Európa infrastrukturális beruházásainak finanszírozását, a közösségi büdzsében gyakorlatilag nem szerepel út- és vasútépítés, energiarendszer-fejlesztés. A kormányfő ezzel indokolta, hogy kínai finanszírozással építenénk vasutat. Az EU valóban csökkenti ezeket az alapjait, de az korántsem igaz, hogy semmit nem kapunk.

Óriási a különbség a két konstrukció között: az unió vissza nem térítendő támogatást ad olyan beruházásokra, amelyekre mi kérjük (bizonyos keretek között), úgy, hogy zömében magyarországi cégek jutnak üzlethez. Kína visszafizetendő hitelt ad, feltehetően kínai vállalatok jutnak megrendeléshez és a projektek kiválasztása elsősorban nem Magyarország érdekeit szolgálja. Ilyen például a Belgrád és Budapest között ígért "gyorsvasút", amely elsősorban Szerbiának érdeke.

Orbán Viktor szerint Kína, ha akar, részt vehet Közép-Európa infrastruktúrájának fejlesztésében. Ezzel kapcsolatban említette a Budapest-Belgrád közötti vasútvonal kínai közreműködéssel történő modernizálását. A cél persze teljesen homályos. "Gyakorlatilag egy kínaiak által épített TGV-ről beszélünk." - mondta Orbán, ezzel a szupergyors személyszállításra utalva. A magyar kormányfő ugyanakkor utalt arra is, hogy a pireuszi kikötőt már kínaiak üzemeltetik, akiknek az áruszállítás lebonyolítása érdekében fontos e vasútvonal korszerűsítése. Hírek szerint azonban a közelgő szerbiai rendkívüli választásokig érdemi előrelépés nem várható.

Szóba került - információnk szerint - a Budapest-Peking légijárat felújítása is. Ezt legutóbb a Hainan Airlines üzemeltette. Mível ez a reláció veszteséges, ezért a kínaiak megosztanák a terheket a magyar féllel. Lehetséges, hogy a tárgyalások folytatódnak.
Egy konkrét megállapodás is született: a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) és a Huawei Technologies Hungary képviselői szerdán szándéknyilatkozatot írtak alá Pekingben a kínai multinacionális vállalat további magyarországi bővítési terveiről, ennek keretében egy szoftveralkalmazás- és szolgáltatásfejlesztéssel foglalkozó innovációs Központ létesítéséről.

Kövessen minket a Facebookon és a Twitteren is!

Szerző