Szocsi 2014 - Korcsolya háromszázezerért

A téli sportok közül a rövidpályás gyorskorcsolya is komoly technikai ráfordítást és anyagi befektetést igényel profi szinten.

Ahogy a sísportokban elsősorban a lécek és még inkább a jobb csúszó hatás érdekében rákenhető vax kívánja meg a komoly szakmai tudást és követeli meg a pénzbeli áldozatot, úgy a korcsolyasportokban maga a korcsolya az, amely döntőnek bizonyulhat a versenyeken.

A harmadik olimpiáján szereplő Knoch Viktor bátyja, Balázs, a magyar rövidpályás gyorskorcsolyázó csapat technikai munkatársa elmondta, a profi sportolóknak lábra öntött cipő készül. A 2002-es Salt Lake City-i játékokon indult volt versenyző elmondása alapján egy speciális anyaggal leveszik a láb formáját, majd ebből készül el a személyre szabott korcsolyacipő.
Az ötkarikás játékokon szintén harmadszor szereplő Darázs Rózsa az MTI érdeklődésére megmutatta a legfontosabb sportszerét, amely elmondása szerint több mint 1500 kanadai dollárba (308 500 forint) került. Ez csak maga a lábbeli, ehhez jön még a több száz dolláros korcsolyaél, amelyből idényenként legalább hármat elhasznál.

"Régen sokkal többet bírtak, az első korcsolyacipőmet három évig használtam, a mostani pedig már az első idény után kezd szétmenni. Balázs toldozgatja-foltozgatja szivacsokkal, hogy kibírja ezt az évet" - mondta a váltóval négy éve olimpiai ötödik helyezett 26 éves sportoló, aki azt is bemutatta, hogy egy speciális kővel, lapra kell élezni a gyorskorcsolyát. Ez azt jelenti, hogy a korcsolyaél nem olyan, mint az amatőr korcsolyázóknál, hanem középen teljesen egyenes.

Darázs hozzátette, az egyéb felszerelések, mint a sisak vagy maga a versenyruha, már kevésbé befolyásolják a teljesítményt.

Szerző

Kinek higgyek?

Amikor a Fidesz négy éve hatalomra került, azt ígérte, hogy mindenkinek csökkenteni fogja az adóterhelését, a zsebünkben maradó temérdek pénzből aztán sok-sok hűtőgépet vehetünk majd, ígérte Vargha Mihály. Ebből az lett, hogy aki amúgy is sokat keresett, annak sok pénze maradt, aki keveset, attól még abból is elvettek az adójóváírás megszüntetésével.

Amit egyik kézzel adtak, a másikkal azonnal vissza is vették, mert olyannyira megcsappantak az szja bevételek, hogy a jókora lyukat jókora adó emeléssel kellett betömni. Az NGM adatai szerint 2009 és 2014 között a kormány 16,7 százalékot szorított az adóprésünkön. A sebtiben 27 százalékosra növelt áfa kulccsal világrekorderek lettünk. Mondják, Magyarország jobban teljesít!

Az "átkos" gyurcsányi időszakhoz képest 2013-ra 1216 milliárd forinttal nőttek fogyasztáshoz kapcsolt adóbevételek, de nem a hűtőgépek, plazma tévék, vagy a drága autók eladása nyomán. Az áfa-emelésnek ellenben lett egy másik hozadéka: a nagy összegű, határon átívelő áfa-csalásokban európai szintén rekordereknek számítunk. Állítják, Magyarország jobban teljesít! Európa motorja vagyunk.

Büszkén hirdeti a kormány, hogy az intézkedései nyomán 2013-ban több pénz maradt a zsebünkben. A KSH egyik friss kimutatása szerint egy évben az adócsökkentések nyomán 367 milliárdot hagytak a pénztárcánkban, s itt Orbán Viktor általában pontot tesz a mondatai végére, mert ezután annak kellene következnie, hogy a megemelt áfa miatt 785 milliárddal többet hagytunk ott a boltokban, 78 milliárddal nőttek a jövedéki adó miatti kiadásaink, a távközlési adó 15,5 milliárddal, a pénzügyi tranzakciós illeték - lánykori nevén a csekkadó - majd 260 milliárddal többet vett ki egy év alatt a szebünkből.

És ha ehhez hozzáadjuk a biztosítási adó növekményét, azt a durván 26 milliárdot, akkor kiderül, hogy majd 1170 milliárddal nőttek az adóterheink pusztán egyetlen év alatt. Legyünk igazságosak, vonjuk le ebből azt a 367 milliárdot, ami feltehetően tényleg nálunk maradt, az egyenleg így is mínusz 797 milliárd - a zsebünk terhére.

Szóval, kinek is higgyek?

Szerző
Somfai Péter

Kinek higgyek?

Amikor a Fidesz négy éve hatalomra került, azt ígérte, hogy mindenkinek csökkenteni fogja az adóterhelését, a zsebünkben maradó temérdek pénzből aztán sok-sok hűtőgépet vehetünk majd, ígérte Vargha Mihály. Ebből az lett, hogy aki amúgy is sokat keresett, annak sok pénze maradt, aki keveset, attól még abból is elvettek az adójóváírás megszüntetésével.

Amit egyik kézzel adtak, a másikkal azonnal vissza is vették, mert olyannyira megcsappantak az szja bevételek, hogy a jókora lyukat jókora adó emeléssel kellett betömni. Az NGM adatai szerint 2009 és 2014 között a kormány 16,7 százalékot szorított az adóprésünkön. A sebtiben 27 százalékosra növelt áfa kulccsal világrekorderek lettünk. Mondják, Magyarország jobban teljesít!

Az "átkos" gyurcsányi időszakhoz képest 2013-ra 1216 milliárd forinttal nőttek fogyasztáshoz kapcsolt adóbevételek, de nem a hűtőgépek, plazma tévék, vagy a drága autók eladása nyomán. Az áfa-emelésnek ellenben lett egy másik hozadéka: a nagy összegű, határon átívelő áfa-csalásokban európai szintén rekordereknek számítunk. Állítják, Magyarország jobban teljesít! Európa motorja vagyunk.

Büszkén hirdeti a kormány, hogy az intézkedései nyomán 2013-ban több pénz maradt a zsebünkben. A KSH egyik friss kimutatása szerint egy évben az adócsökkentések nyomán 367 milliárdot hagytak a pénztárcánkban, s itt Orbán Viktor általában pontot tesz a mondatai végére, mert ezután annak kellene következnie, hogy a megemelt áfa miatt 785 milliárddal többet hagytunk ott a boltokban, 78 milliárddal nőttek a jövedéki adó miatti kiadásaink, a távközlési adó 15,5 milliárddal, a pénzügyi tranzakciós illeték - lánykori nevén a csekkadó - majd 260 milliárddal többet vett ki egy év alatt a szebünkből.

És ha ehhez hozzáadjuk a biztosítási adó növekményét, azt a durván 26 milliárdot, akkor kiderül, hogy majd 1170 milliárddal nőttek az adóterheink pusztán egyetlen év alatt. Legyünk igazságosak, vonjuk le ebből azt a 367 milliárdot, ami feltehetően tényleg nálunk maradt, az egyenleg így is mínusz 797 milliárd - a zsebünk terhére.

Szóval, kinek is higgyek?

Szerző
Somfai Péter