Közelkép: Könyv - üzlet - etika

Az üzletek általában nem az etika világában zajlanak. Az eladó magas, a vevő alacsony árat szeretne elérni, és jó estben megállapodnak egy mindkét fél számára elfogadható összegben. Ezt nevezik tisztességes üzletnek.

Természetesen - bőven - vannak nem tisztességes üzletek. Ilyenkor az egyik fél birtokában olyan eszközök vannak, amelyekkel rákényszerítheti a másikat, hogy méltánytalan árat is elfogadjon. Ilyenkor persze már szó sincs versenyről, jobb és rosszabb ajánlatok közötti döntési lehetőségekről.

Az ilyen kikényszerített külön áras eseteket nevezhetjük etikátlannak is. Mint például a hazai könyvterjesztők némely eljárását. Már az is mesterségesen kierőszakolt arány, hogy nálunk a könyvár 40-50 %-át viszik el a terjesztésért. Természetesen nekik is vannak költségeik, kockázatuk azonban - eltérően a külföldi gyakorlattól, ahol sok könyvesbolt egyszerűen megveszi a kiadótól az árulni kívánt könyveket - nálunk többnyire csak bizományba veszik át azokat. Ám az mégis csak megdöbbentő, hogy aki az eladásra kínált "terméket", tehát a könyvet létrehozta, az alkotója általában a vételár 8-12 %-ára számíthat csupán. S nem túl magas a kiadók részaránya sem, hiszen nekik kell gondozni, szerkeszteni, tördelni a könyvet és jó borsos áron kinyomtatni, és még a könyvesboltba szállítás és őket terheli.

Egyes boltokban ráadásul százezer forintot kell fizetniük azért, hogy a bejárat közelében, jól látható helyen rakják fel a polcokra a kiadványukat, de ha még ezt is akarják, hogy a kirakatba is kitegyék, azért újabb százezret kell fizetniük. A mentség rendszerint az, hogy a nagy áruházak is hasonló szisztéma szerint járnak el a beszállítókkal. Ilyen manapság a "szabadverseny", a liberális gazdaság eszménye. Ám, hogy a könyvekkel is így járjanak el, azt nehéz tudomásul venni annak, akinek "eladásra kínált árúja van" a terjesztők számára.