Molnár Richárd;

oktatás;felvételi;felsőoktatás;

2014-02-15 06:04:00

Felvételi az ismeretlenbe

Ma éjfélig jelentkezhetnek az érettségi előtt állók a felsőoktatási felvételi eljárásra, amely nem változott jelentősen a tavaly végrehajtott intézkedésekhez képest. A népszerű szakokon továbbra is magas lesz a ponthatár, a népszerűtlen szakokon viszont előfordulhat, hogy a minimális, 240-es ponthatár elérése ellenére sem indul el a diákok által választott képzés. A további reformtervekről egyelőre hallgatnak a kormánypártok, a baloldali ellenzék viszont tandíjmentességet ígér.

Ma éjfélkor zárul a felvételi jelentkezési határidő a szeptemberben induló felsőoktatási képzésekre. Tavalyhoz képest fontos változás, hogy idén elsősorban az e-felvételi rendszeren keresztül (www.felvi.hu) lehet jelentkezni, itt kell a felvételizőknek az adatrögzítéssel, a szakok megjelölésével és a szükséges, már rendelkezésre álló dokumentumok feltöltésével végezniük. Szintén ma éjfélig lehet befizetni a megjelölt jelentkezési helyek alapján számított eljárási díjat átutalással, vagy internetes fizetésre alkalmas bankkártyával.

Ezt követően, február 23-ig kell hitelesíteni a jelentkezéseket az Ügyfélkapun keresztül, vagy az e-felvételi felületéről kinyomtatott és aláírt hitelesítő adatlap postára adásával (cím: Oktatási Hivatal, 1380 Budapest, Pf. 1190). Papíralapú jelentkezésre csak azoknak van lehetősége, akiknek "nem áll módjukban" elektronikusan jelentkezni, azaz például nem rendelkeznek internet hozzáféréssel. Nekik az Educatio Nonprofit Kft., illetve az Emberi Erőforrások Minisztériuma központi ügyfélszolgálatán, valamint a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ megyei tankerületi és fővárosi kerületi igazgatóságain kell beszerezniük a jelentkezési lapokat.

Néhány további, jelentős változás lesz az idei felvételi eljárásban. Az összes bölcsészet-, társadalom-, és jogtudományi képzésre csak azok jelentkezhetnek, akik legalább egy tantárgyból emelt szinten érettségiznek. Több műszaki-, és gazdasági szakon is elvárják ezt. Az emelt szintű érettségiért egyébként többletpont is jár. A maximális 500 pontból 200 az utolsó két év középiskolai eredményeiért, 200 a középszintű érettségiért jár, ezen felül 100 többletpont szerezhető például nyelvvizsgáért és tanulmányi versenyen elért helyezésért.

A korábbi évekkel szemben elvileg nehezebb bejutni a tanárképzésekre is. Amellett, hogy a felvételizők újra osztatlan - azaz a korábbi négy helyett ötéves - és kétszakos képzésekre jelentkezhetnek, az érettségi mellett pályaalkalmassági vizsga és motivációs beszélgetés is vár a pedagógus-jelöltekre. Azaz hiába a kiváló felvételi eredmény, ha a felvételiző nem tud például szóban elemezni egy választható nevelési helyzetet, akkor elbukik a vizsgán. Vagyis a felvételi ponthatár elérése nem jelent automatikus felvételt.

Ráadásul idén a 240 pontos minimális ponthatár elérésével sem lehet felvételt nyerni bárhova. A tizenhat legnépszerűbb alapszakon, állami ösztöndíjas - azaz ingyenes - képzési formában idén is előre meghúzták a felvételi ponthatárokat, amelyek tavaly óta nem változtak jelentősen, de a tavalyihoz hasonlóan továbbra is magasak. Többletpontok nélkül ezeken a szakokon próbálkozni sem érdemes, hiszen mindegyikre 400 pont felett lehet bejutni, de ennek ellenére is nagy rájuk a túljelentkezés.

A minimális 240 ponttal tavaly csak azokra a képzésekre lehetett bekerülni, ahol a jelentkezők száma nem haladta meg az intézményi kapacitásszámot, azaz a maximálisan felvehető állami ösztöndíjas és önköltséges hallgatók számát. A minimum teljesítése ellenére azonban az intézmények dönthetnek úgy is, hogy megfelelően felkészült jelentkezők hiányában vagy egyéb okok - például az oktatáshoz szükséges, a felvétel alapvető feltételeit teljesítő minimális létszámnál kevesebb jelentkező - miatt egyes jelentkezési helyeken a meghirdetés ellenére sem indul új évfolyam.

Egyelőre úgy tűnik, további, komolyabb felsőoktatási változásokra a politikai helyzet függvényében számíthatnak a felvételizők és a hallgatók. Egészen a közelmúltig úgy tűnt, Klinghammer István felsőoktatási államtitkár - a Felsőoktatási Kerekasztal, vagyis a hallgatók, a rektorok és az oktatók támogatásával - kisebb reformcsomagot tud keresztülvinni a kormány és a parlamenten, ám időközben megrendült Orbán Viktor miniszterelnök bizalma az államtitkárban. A hírek szerint a Klinghammerrel számos kérdésben szemben álló Parragh László Iparkamara-elnök útmutatásait követné inkább a kormányfő, de arról is érkeztek információk, hogy az országgyűlési választások közelsége miatt a kormánypártok nem akartak kockázatot vállalni az újabb változtatásokkal.

Az Országgyűlés választások előtti utolsó ülésnapján az LMP-s Osztolykán Ágnes éppen arról kérdezte interpellációjában a kabinetet, hogy a Fidesz-KDNP-nek milyen tervei vannak a felsőoktatással, ha újra kormányra kerülnének. Válaszában Doncsev András államtitkár eléggé homályosan fogalmazott: szerinte az eddig végrehajtott átalakításokkal "egyértelmű és világos utat határoztak meg a felsőoktatás számára és a kormány eltökélt abban, hogy az összes ágazati szereplővel közösen dolgozzon a felsőoktatás további minőségi megújítása érdekében".

A baloldali ellenzék terveiről ennél többet lehet tudni: az Összefogás legnagyobb pártja, az MSZP minden felvett hallgató számára ingyenességet biztosítana az első tanulmányi évben, utána viszont már csak azoknak, akik teljesítik az előírt tanulmányi követelményeket. Az Együtt-PM szintén tandíjmentességet akar, a Demokratikus Koalíció (DK) eddig megnyilatkozásaiból viszont úgy tűnik, támogatnák egy méltányos, megfizethető tandíj bevezetését.

A 2012-ben a tandíj ellen is szerveződő, nagy médiafigyelmet generáló hallgatói tömegmozgalmak "korának" úgy tűnik, hogy bizonytalan ideig befellegzett, holott követeléseikből (lásd keretes írásunkat) szinte semmi nem valósult meg - igaz, a Klinghammerrel együttműködő hallgatói önkormányzatok látszólag elértek némi eredményt. Az államilag finanszírozott keretszámokat 2013-ban végül eltörölték, az új felvételi rendszerben csaknem ugyanannyi állami ösztöndíjas hallgató nyert felvételt valamely egyetemre vagy főiskolára, mint a 2011-es drasztikus keretszám-csökkentések előtt.

Az ingyenesen tanulóknak a beiratkozáskor hallgatói szerződés helyett "hallgatói nyilatkozatot" kell aláírniuk, amelyben vállalják: az államilag finanszírozott tanulmányi időszakuknak megfelelő ideig a diplomázás után Magyarországon vállalnak munkát - nem feltétlenül a képzettségüknek megfelelő munkakörben - vagy működtetnek vállalkozást. Az önköltséggé átkeresztelt tandíj is megmaradt, amelyet a hallgatók csaknem fele kénytelen fizetni. Az ennek ellentételezésére létrehozott Diákhitel 2-t - a kedvező kamatozás ellenére - alig néhány ezren vették eddig igénybe.

Nem a nyelvvizsgákkal van baj

Bár a kormány "diplomamentő" programot hirdetett meg - azaz ingyenes nyelvtanfolyamot kínálnak a legalább alapfokú nyelvtudással rendelkező, államvizsgázott, de nyelvvizsga híján még diplomájukat át nem vett - fiatalok számára, valójában nem a nyelvvizsga hiánya a legfőbb probléma.

A Napi Gazdaság - a Szinapszis piackutató felmérésére hivatkozva - arról írt, hogy a passzív jogviszonnyal rendelkező - vagyis tanulmányaikat korábban elkezdő, de halasztás mellett döntő - egyetemi hallgatók 41 százaléka az első két évben függeszti fel a tanulmányait, ezen belül is 47 százalékuk azzal indokolja a döntést, hogy nem tudja a tanulás költségeit tovább finanszírozni, 42 százalék pedig elkezd dolgozni.

A sikertelen vizsgák miatt csak a hallgatók negyede függeszti fel a tanulmányait, a nyelvvizsga hiányát pedig mindössze a hallgatók 15 százaléka említette. Az idősebb, 22 év feletti hallgatóknak több mint a fele csak egy félévre szakítja meg a tanulmányait, a 22 évesnél fiatalabbaknál viszont rosszabb az arány, 38 százalékos. Az anyagi okokra hivatkozó passzív hallgatók 30 százaléka több mint egy félévet halaszt.