Éger csatában áll az orvosi kamara felügyelőbizottságával

Kevés az esély arra, hogy menesztik a Magyar Orvosi Kamara (MOK) mai rendkívüli küldöttgyűlésén a köztestület vezetését, ellenben a felügyelő bizottsággal szembeni kritikák mindenképpen napirendre kerülnek majd. Lapunk értesülései szerint a küldöttgyűlés felett még mindig nagy befolyással bír Éger István elnök és az országos elnökség, a feltárt anomáliák ellenére ráadásul a gyűlés korábban érdemben nem is kívánt foglalkozni a MOK-vezetés vélt visszaéléseivel.

Mint ismert: a belharc azt követően éleződött ki, hogy a MOK felügyelőbizottságának (fb) elnöke a kamara pazarló gazdálkodása, könyvelési szabálytalanságai, elszámolásbeli anomáliái és "a legmagasabb fórum döntése nélküli beruházási tevékenységre utaló körülmények" miatt vizsgálatokat kért a testület vezetősége ellen, sőt, az elnökség visszahívását javasolta, s a nyilvánossághoz fordult a visszás ügyekkel.

Az fb összegző jelentése csökkenő tagi szolgáltatásokról, emelkedő elnöki jutalmakról, a köztestület veszteséges cégeiben felfedezett milliós lelépési összegekről, kamarai pénzből kifizetett gyorshajtási és parkolási bírságokról, magas ügyvédi és hirdetésszervezői számlákról számolt be. Ám az fb-elnök a legnagyobb problémaként nem is ezeket, hanem azt emelte ki, hogy a kamarai tagdíjat 2013-ban 20 ezerről 27 ezer forintra emelte a MOK elnöksége, s a döntést visszamenőlegesen akarták hitelesíttetni az ilyen intézkedésre jogosult küldöttgyűléssel. Ráadásul, mint Bánki Magdolna ismertette: a kamara úgy kötött csoportos életbiztosítást az orvosokra, hogy adataik átadásához nem kérte az engedélyüket.

A kamara legtöbb tagja azt sem tudja, hogy biztosítást kötöttek rá, sosem látta az idevágó szerződést, így az sem ismert, hogy kik a biztosítások másodlagos kedvezményezettjei. Az összesen évi 44 millió forintért megkötött életbiztosításoknál az alkuszcég a MOK egyik kft.-je volt, amely 30 százalék jutalékot, azaz 13 millió forintot visszakapott évente.

Az fb mindezekért az Állami Számvevőszék után az adóhivatalnál és az adatvédelmi biztosnál is bejelentést tett, sőt, a felügyelő minisztériumnál is vizsgálatot kezdeményezett, amelyet az emberi erőforrás miniszter is indokoltnak tart. Éger István viszont úgy véli, a felügyelőbizottság az ellenőrzéssel megsértette a köztestület alapszabályát, mert a vizsgálat során az ellenőrzöttet nem tájékoztatták.

A MOK-elnök az MTI-nek azt mondta: ez az egész kérdéskör a kamara belső ügye. Felhívta a figyelmet arra - amit elmondása szerint a Bánki Magdolna, fb-elnöknek írott levelében is nyilvánvalóvá tett -, hogy alapszabály-ellenes, egyben "morálisan is megkérdőjelezhető", hogy egy folyamatban lévő vizsgálat megállapításait nem az ellenőrzöttel vitatja meg, hanem a nyilvánosság elé tárja. Mindezek alapján Éger nemcsak etikai eljárást indíttatott az fb ellen, de kezdeményezte a testület menesztését is.

Szerző

Lauder is a kormányfőt bírálja

Publikálás dátuma
2014.02.15. 06:06
Lázár János még a múlt héten választ ígért a Mazsihisznek, de egyelőre nem váltotta be ígéretét. Fotó: Vajda József/Népszava
Elutasítja a Szabadság téri '44-es emlékmű tervét és támogatja a holokauszt emlékév bojkottját kilátásba helyező Mazsihiszt a Zsidó Világkongresszus elnöke. Ronald S. Lauder felhívta Orbán Viktor figyelmét, hogy a holokauszt nem lehet kampánytéma. Levele újabb bírálat a kormánynak miután bekérették a tel-avivi magyar nagykövetet, mert Izrael aggódik az antiszemitizmus hazai erősödése miatt. Pedig Ilan Mor, Izrael budapesti nagykövete nyilvánosan nem bírálta az emlékmű tervét.

Fordulatot vett a sokat bírált '44-es megszállási emlékmű körüli, immár a magyarországi antiszemitizmus kérdését is felölő társadalmi-politikai vita. A Heti Válaszban csütörtökön megjelent interjúban Ilan Mor, Izrael budapesti nagykövete nem bírálta nyilvánosan az emlékmű tervét, ám aznap bekérették a tel-avivi magyar nagykövetet, mert Izrael aggódik az antiszemitizmus erősödése miatt, tegnap pedig a Zsidó Világkongresszus elnöke ítélte el a történelemhamisítást, továbbá felhívta a figyelmet: a holokauszt nem lehet kampánytéma.

A holokausztra való emlékezésnek egyesítenie kellene a nemzetet, nem megosztani - írta közleményében Ronald S. Lauder, aki sürgette Magyarországot, hogy vessen véget a megosztottságnak. Lauder szolidaritását és egyetértését fejezte ki a Mazsihisz döntésével, amely kilátásba helyezte a holokauszt emlékév bojkottját. "Ne legyen kétséges: a magyar és a nemzetközi zsidó közösség egysége ebben az ügyben megbonthatatlan. A megbékélés és a megbocsátás nagyon nehéz, ha a zsidó közösség tagjai, akik személyesen átélték e sötét napokat, illetve az ő leszármazottaik azt látják, hogy eljelentéktelenítik, relativizálják ezt a kérdést" - írta Lauder.

Aggodalmát fejezte ki amiatt is, hogy "a holokauszt politikai vitatémává vált, mert félő, hogy a szélsőjobboldali erők a kampányukban ezt felhasználhatják", márpedig "a holokauszt nem lehet kampánytéma" - írta. Felszólította Orbán Viktort, hogy halasszák el "az ellentmondásos emlékmű felállítását, mert ha a kormány komolyan gondolja, hogy valamennyi áldozatnak emlékművet kíván állítani, akkor nem hagyhatja ki az egyeztetésből a zsidó közösséget sem, az ő véleményüket be kell építenie a tervekbe" - nyomatékosított Lauder.

Levele csak ráerősített arra, hogy csütörtökön bekérették az izraeli külügyminisztériumba a tel-avivi magyar nagykövetet. Nagy Andor nagykövet tájékoztatása szerint Rafi Sultz helyettes államtitkár aggodalmát fejezte ki az antiszemitizmus erősödése miatt, továbbá általánosságban a két ország közötti információcserét emlegette és azt, hogy ilyesmi "gyakran előfordul diplomatáknál".

Ennél komolyabbnak tűnik a helyzet a Mááriv című izraeli újság honlapja szerint, amely azt írta: Izrael "mély aggodalmát fejezte ki több antiszemita esemény és magyar politikusok súlyos kijelentései miatt, és komoly kételyeit fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a magyar társadalom kész igaz és bátor módon szembenézni a múlttal".

Nagy Andor arra kérte az izraeli felet, hogy várják meg Orbán Viktornak az üggyel kapcsolatos állásfoglalását. Ezt péntek estig nem tették közzé, noha éppen a fenti aggályok - a vitatott 44-es emlékmű mellett Szakály Sándor "idegenrendészeti" kijelentése és a Sorsok Háza körüli kérdések - miatt összehívott zsidó kerekasztal múlt heti ülésén Lázár János azt ígérte a zsidó szervezeteknek, hogy e héten ad választ a miniszterelnök az "aggályokra".

A Népszabadság valószínűsítette, hogy a miniszterelnök kínai útjáról hazatérve még pénteken választ adhat - ami akár a német megszállási emlékmű felállításának elhalasztása is lehet -, ám lapzártánkig nem hangzott el állásfoglalás Orbán részéről.

Az emlékművel kapcsolatban tegnap az Iványi Gábor vezette Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség is megszólalt: az egyház közgyűlése elfogadhatatlannak nevezte a Szabadság téri tervet. Továbbá azt, hogy az 1941-es kamenyec-podolszki deportálást "idegenrendészeti intézkedésnek" minősítő Szakály Sándor vezesse a Veritas Intézetet, és szintén aggályaikat fejezték ki a Sorsok Háza programtervét illetően.

Semjén védi, de "beáldozhatják" Szakályt

Rövid időn belül másodszor védte meg Semjén Zsolt a kormány nevében az "idegenrendészeti" botránya miatt a támadások kereszttüzében álló Szakály Sándort. A miniszterelnök-helyettes tegnap ugyanazt válaszolta az MSZP-s Lendvai Ildikó írásbeli kérdésre, mint korábban a DK-s Oláh Lajosnak: a történtek ellenére nem rúgják ki a kormány által alapított Veritas Intézet éléről Szakályt. Indoklással ezúttal sem nem bíbelődött Semjén. "Köszönöm kérdését, nem" - ezt válaszolt a szocialista politikusnak, aki azt kérdezte, felmentik-e Szakályt.

A többszöri kiállás ellenére azonban Szakály bármikor elveszítheti "védettségét". Megírtuk: értesüléseink szerint ha végül "nagyon muszáj lesz", "beáldozzák" a történészt. Szakály kijelentése lényeges témája volt a zsidó kerekasztalnak; az ülés után Heisler András Mazsihisz-elnök jelezte: "egy ilyen fontos kormányintézménynek ennél méltóbb vezetőre van szüksége".

Ráadásul nemcsak a Mazsihisz és az ellenzék tiltakozott, illetve a nemzetközi sajtó cikkezett, Randolph L. Braham világszerte ismert holokausztkutató tiltakozásul visszaadta magyar állami kitüntetését, a DK pedig holokauszttagadás miatt feljelentést is tett Szakály ellen. Sőt, a botrány miatt módosíthatják az MTA etikai szabályzatát, amely jelenleg nem teszi lehetővé, hogy morális ügyek miatt eltávolítható legyen egy köztestületi tag.

Szerző

Felvételi az ismeretlenbe

Publikálás dátuma
2014.02.15. 06:04
Bár tavaly is sokan örültek a sikeres felvételinek, az államilag fi nanszírozott helyekre felvetteknek vállalniuk kellett a rögh
Ma éjfélig jelentkezhetnek az érettségi előtt állók a felsőoktatási felvételi eljárásra, amely nem változott jelentősen a tavaly végrehajtott intézkedésekhez képest. A népszerű szakokon továbbra is magas lesz a ponthatár, a népszerűtlen szakokon viszont előfordulhat, hogy a minimális, 240-es ponthatár elérése ellenére sem indul el a diákok által választott képzés. A további reformtervekről egyelőre hallgatnak a kormánypártok, a baloldali ellenzék viszont tandíjmentességet ígér.

Ma éjfélkor zárul a felvételi jelentkezési határidő a szeptemberben induló felsőoktatási képzésekre. Tavalyhoz képest fontos változás, hogy idén elsősorban az e-felvételi rendszeren keresztül (www.felvi.hu) lehet jelentkezni, itt kell a felvételizőknek az adatrögzítéssel, a szakok megjelölésével és a szükséges, már rendelkezésre álló dokumentumok feltöltésével végezniük. Szintén ma éjfélig lehet befizetni a megjelölt jelentkezési helyek alapján számított eljárási díjat átutalással, vagy internetes fizetésre alkalmas bankkártyával.

Ezt követően, február 23-ig kell hitelesíteni a jelentkezéseket az Ügyfélkapun keresztül, vagy az e-felvételi felületéről kinyomtatott és aláírt hitelesítő adatlap postára adásával (cím: Oktatási Hivatal, 1380 Budapest, Pf. 1190). Papíralapú jelentkezésre csak azoknak van lehetősége, akiknek "nem áll módjukban" elektronikusan jelentkezni, azaz például nem rendelkeznek internet hozzáféréssel. Nekik az Educatio Nonprofit Kft., illetve az Emberi Erőforrások Minisztériuma központi ügyfélszolgálatán, valamint a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ megyei tankerületi és fővárosi kerületi igazgatóságain kell beszerezniük a jelentkezési lapokat.

Néhány további, jelentős változás lesz az idei felvételi eljárásban. Az összes bölcsészet-, társadalom-, és jogtudományi képzésre csak azok jelentkezhetnek, akik legalább egy tantárgyból emelt szinten érettségiznek. Több műszaki-, és gazdasági szakon is elvárják ezt. Az emelt szintű érettségiért egyébként többletpont is jár. A maximális 500 pontból 200 az utolsó két év középiskolai eredményeiért, 200 a középszintű érettségiért jár, ezen felül 100 többletpont szerezhető például nyelvvizsgáért és tanulmányi versenyen elért helyezésért.

Népszerű alap- (Ba, Bsc) és osztatlan szakok ponthatára 2014-ben*

Alkalmazott közgazdaságtan 465
Andragógia 430
Emberi erőforrások 443
Gazdálkodási és menedzsment 460
Gazdaságelemzés 465
Igazságügyi igazgatási 424
Jogász 464
Kereskedelem és marketing 449
Kommunikáció és médiatudomány 455
Közszolgálati 440
Munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási 410
Nemzetközi gazdálkodás 460
Nemzetközi tanulmányok 465
Pénzügy és számvitel 458
Turizmus-vendéglátás 428
Üzleti szakoktató 440

*Maximális pontszám: 500

A korábbi évekkel szemben elvileg nehezebb bejutni a tanárképzésekre is. Amellett, hogy a felvételizők újra osztatlan - azaz a korábbi négy helyett ötéves - és kétszakos képzésekre jelentkezhetnek, az érettségi mellett pályaalkalmassági vizsga és motivációs beszélgetés is vár a pedagógus-jelöltekre. Azaz hiába a kiváló felvételi eredmény, ha a felvételiző nem tud például szóban elemezni egy választható nevelési helyzetet, akkor elbukik a vizsgán. Vagyis a felvételi ponthatár elérése nem jelent automatikus felvételt.

Ráadásul idén a 240 pontos minimális ponthatár elérésével sem lehet felvételt nyerni bárhova. A tizenhat legnépszerűbb alapszakon, állami ösztöndíjas - azaz ingyenes - képzési formában idén is előre meghúzták a felvételi ponthatárokat, amelyek tavaly óta nem változtak jelentősen, de a tavalyihoz hasonlóan továbbra is magasak. Többletpontok nélkül ezeken a szakokon próbálkozni sem érdemes, hiszen mindegyikre 400 pont felett lehet bejutni, de ennek ellenére is nagy rájuk a túljelentkezés.

Minimális ponthatárok

Alap- és osztatlan képzés 260
Mesterképzés 50
Felsőoktatási szakképzés 220

A minimális 240 ponttal tavaly csak azokra a képzésekre lehetett bekerülni, ahol a jelentkezők száma nem haladta meg az intézményi kapacitásszámot, azaz a maximálisan felvehető állami ösztöndíjas és önköltséges hallgatók számát. A minimum teljesítése ellenére azonban az intézmények dönthetnek úgy is, hogy megfelelően felkészült jelentkezők hiányában vagy egyéb okok - például az oktatáshoz szükséges, a felvétel alapvető feltételeit teljesítő minimális létszámnál kevesebb jelentkező - miatt egyes jelentkezési helyeken a meghirdetés ellenére sem indul új évfolyam.

Régi típusú, azaz 2005 előtti érettségi eredmények beszámítása

Jeles (5) 100 százalék
Jó (4) 79 százalék
Közepes (3) 59 százalék
Elégséges (2) 39 százalék

Egyelőre úgy tűnik, további, komolyabb felsőoktatási változásokra a politikai helyzet függvényében számíthatnak a felvételizők és a hallgatók. Egészen a közelmúltig úgy tűnt, Klinghammer István felsőoktatási államtitkár - a Felsőoktatási Kerekasztal, vagyis a hallgatók, a rektorok és az oktatók támogatásával - kisebb reformcsomagot tud keresztülvinni a kormány és a parlamenten, ám időközben megrendült Orbán Viktor miniszterelnök bizalma az államtitkárban. A hírek szerint a Klinghammerrel számos kérdésben szemben álló Parragh László Iparkamara-elnök útmutatásait követné inkább a kormányfő, de arról is érkeztek információk, hogy az országgyűlési választások közelsége miatt a kormánypártok nem akartak kockázatot vállalni az újabb változtatásokkal.

Az Országgyűlés választások előtti utolsó ülésnapján az LMP-s Osztolykán Ágnes éppen arról kérdezte interpellációjában a kabinetet, hogy a Fidesz-KDNP-nek milyen tervei vannak a felsőoktatással, ha újra kormányra kerülnének. Válaszában Doncsev András államtitkár eléggé homályosan fogalmazott: szerinte az eddig végrehajtott átalakításokkal "egyértelmű és világos utat határoztak meg a felsőoktatás számára és a kormány eltökélt abban, hogy az összes ágazati szereplővel közösen dolgozzon a felsőoktatás további minőségi megújítása érdekében".

A baloldali ellenzék terveiről ennél többet lehet tudni: az Összefogás legnagyobb pártja, az MSZP minden felvett hallgató számára ingyenességet biztosítana az első tanulmányi évben, utána viszont már csak azoknak, akik teljesítik az előírt tanulmányi követelményeket. Az Együtt-PM szintén tandíjmentességet akar, a Demokratikus Koalíció (DK) eddig megnyilatkozásaiból viszont úgy tűnik, támogatnák egy méltányos, megfizethető tandíj bevezetését.

A 2012-ben a tandíj ellen is szerveződő, nagy médiafigyelmet generáló hallgatói tömegmozgalmak "korának" úgy tűnik, hogy bizonytalan ideig befellegzett, holott követeléseikből (lásd keretes írásunkat) szinte semmi nem valósult meg - igaz, a Klinghammerrel együttműködő hallgatói önkormányzatok látszólag elértek némi eredményt. Az államilag finanszírozott keretszámokat 2013-ban végül eltörölték, az új felvételi rendszerben csaknem ugyanannyi állami ösztöndíjas hallgató nyert felvételt valamely egyetemre vagy főiskolára, mint a 2011-es drasztikus keretszám-csökkentések előtt.

Az ingyenesen tanulóknak a beiratkozáskor hallgatói szerződés helyett "hallgatói nyilatkozatot" kell aláírniuk, amelyben vállalják: az államilag finanszírozott tanulmányi időszakuknak megfelelő ideig a diplomázás után Magyarországon vállalnak munkát - nem feltétlenül a képzettségüknek megfelelő munkakörben - vagy működtetnek vállalkozást. Az önköltséggé átkeresztelt tandíj is megmaradt, amelyet a hallgatók csaknem fele kénytelen fizetni. Az ennek ellentételezésére létrehozott Diákhitel 2-t - a kedvező kamatozás ellenére - alig néhány ezren vették eddig igénybe.

Nem a nyelvvizsgákkal van baj

Bár a kormány "diplomamentő" programot hirdetett meg - azaz ingyenes nyelvtanfolyamot kínálnak a legalább alapfokú nyelvtudással rendelkező, államvizsgázott, de nyelvvizsga híján még diplomájukat át nem vett - fiatalok számára, valójában nem a nyelvvizsga hiánya a legfőbb probléma.

A Napi Gazdaság - a Szinapszis piackutató felmérésére hivatkozva - arról írt, hogy a passzív jogviszonnyal rendelkező - vagyis tanulmányaikat korábban elkezdő, de halasztás mellett döntő - egyetemi hallgatók 41 százaléka az első két évben függeszti fel a tanulmányait, ezen belül is 47 százalékuk azzal indokolja a döntést, hogy nem tudja a tanulás költségeit tovább finanszírozni, 42 százalék pedig elkezd dolgozni.

A sikertelen vizsgák miatt csak a hallgatók negyede függeszti fel a tanulmányait, a nyelvvizsga hiányát pedig mindössze a hallgatók 15 százaléka említette. Az idősebb, 22 év feletti hallgatóknak több mint a fele csak egy félévre szakítja meg a tanulmányait, a 22 évesnél fiatalabbaknál viszont rosszabb az arány, 38 százalékos. Az anyagi okokra hivatkozó passzív hallgatók 30 százaléka több mint egy félévet halaszt.

Hallgatói követelések
Valóság 2014-ben

Követeljük a köz- és felsőoktatás átfogó reformját!
A köznevelés átalakítását lezárta a kormány, de a felsőoktatási törvényben módosításokat kezdeményezett Klinghammer István szakállamtitkár.

A keretszámokat állítsák vissza legalább a 2011-es szintre!
2011-ben 53 ezer hallgatót vettek fel teljes állami finanszírozású képzésre, 2013-ban a keretszámok megszüntetése után mintegy 58 ezret, de a legnépszerűbb szakokokra arányaiban jelentősen kevesebb diák került be a magas ponthatár miatt.

Állítsák le a forráskivonást, kompenzálják az elvonásokat!
2014-től nem csökken tovább a felsőoktatási költségvetés, de így is mintegy 50 milliárd forinttal kisebb lesz, mint 2010-ben.

Töröljék el a hallgatói szerződést!
Az állami ösztöndíjasoknak továbbra is kötelező aláírniuk a "hallgatói nyilatkozatnak" átkeresztelt szerződést (a röghöz kötést).

Ne korlátozzák az egyetemi autonómiát!
A kormányzati tervek szerint kancellárokat nevezhet ki a miniszterelnök és a szakminiszter a rektorok mellé. 

Az átfogó reformnak biztosítania kell, hogy az alsóbb osztálybeli diákoknak is legyen esélye bejutni a felsőoktatásba!
Önköltség néven továbbra is van tandíj a felsőoktatásban.