Részleges alku Kijevben

Szabadon engedték tegnap a bebörtönzött ukrán ellenzéki tüntetőket, az amnesztia hatályba lépéséhez azonban a demonstrálóknak is fel kell szabadítaniuk az elfoglalt kormányzati épületeket és tereket, utcákat. A radikálisok erre csak részben hajlandóak. Az ellenzéki pártok vezetői egyelőre nem nyilatkoztak, Klicskoék jövő héten Angela Merkel német kancellárral egyeztetnek.

A kijevi kormányzat tegnapi döntésének köszönhetően megoldás születhet a november vége óta tartó ukrán belpolitikai válságban. Viktor Psonka ukrán főügyész tegnap délután bejelentette, hogy kiengedték a börtönökből mind a 234 ellenzéki tüntetőt, legtöbbjük előzetes fogvatartását házi őrizetre módosította a bíróság. A hírt a Majdan, a kijevi Függetlenség téren zajló demonstráció "nemzeti ellenállási" parancsnoksága is megerősítette.

A főügyész közlése szerint 2013. december 26. és 2014. február 2. között összesen 267 tüntető ellen indult eljárás, közülük 234-et vettek őrizetbe a hatóságok. Ahhoz azonban, hogy a nemrég elfogadott új amnesztiatörvény hatályba lépjen, a tüntetők elleni büntetőjogi eljárás is megszűnjön, a kormányzat szerint szükséges, hogy legkésőbb jövő hétfőig a demonstrálók országszerte felszabadítsák a megszállt kormányzati épületeket, tereket és utcákat, lebontsák a barikádokat. A főügyész biztosított mindenkit, hogy amennyiben a tüntetők eleget tesznek ennek a feltételnek, március 18-ig minden eljárást megszüntetnek. Mindez azonban nem jelenti a békés tüntetések tiltását sem a Majdanon sem más köztereken, hangsúlyozta Psonka.

A parlamentnek és más kormányzati épületeknek is otthont adó Hrusevszkij utcát megszálló radikálisok, a Jobboldali Szektor aktivistái a főügyészi bejelentés után először közleményben tudatták, hogy készek felszabadítani a kormányzati negyedet, majd később jelezték, hogy csak részlegesen és bizonyos feltételek mellett. Dmitro Jaros a Jobboldali Szektor vezetője szerint fenntartják a jogot arra, hogy "saját belátásuk szerint cselekedjenek, ha nem zárják le mihamarabb a büntetőeljárásokat társaikkal szemben".

Julija Timosenko pártjának a Batykivscsinának a képviselője, aki egyben a Majdan ún. ellenállási parancsnoka ultimátumot intézett a főügyészhez, követelve, hogy nem március 18-ig, hanem jövő hétfő 15.00. óráig zárjanak le minden büntetőeljárást. A szélsőjobboldali Szvoboda párt pedig azt közölte, hogy a hivatali épületek szabaddá tételéről a Majdanon, a vasárnapra meghirdetett újabb nagyszabású népgyűlésen döntenek.

Péntek este az Hrusevszkij utca barikádjai mögött újra fekete füst szállt fel, de az ukrán média sem tudta egyelőre az okát. A nemzeti hírügynökség internetes oldala, az unn.com szerint több radikális tüntető Molotov-koktélok gyártásába fogott.

Merkel az ellenzékkel tárgyal

Hivatalos bejelentés szerint Angela Merkel német kancellár hétfőn Berlinben fogadja Vitalij Klicsko és Arszenyij Jacenyuk ukrán ellenzéki vezetőket, akikkel az ukrán válság megoldásáról tárgyal.

A német kormány azt is felajánlotta, hogy folytassák Németországban az elrabolt és megkínzott ellenzéki aktivista, Dmitrij Bulatov gyógykezelését. Bulatov tegnap el is utazott a német fővárosba, ahol ma tervek szerint sajtótájékoztatót tart. Németország a bebörtönzött volt miniszterelnök, Julija Timosenko gyógykezelését is vállalná, amennyiben a politikus számára ezt a lehetőséget megadja Kijev.

Angela Merkel és a német kormány az egyik legaktívabb közvetítő a november óta tartó ukrán válságban. Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter tegnap Moszkvában tárgyalt Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel a kérdésben. Steinmeier úgy nyilatkozott, hogy senkinek nem áll érdekében az ukrajnai feszültségek növelése. "Közös feladatunk, hogy ösztönözzük a párbeszédet a hatalom és az ellenzék között. Ehhez Oroszország is hozzájárulhat." - mondta.