Nem az Európai Unióval való harcról beszélt Orbán Viktor, amikor évértékelőjében saját magát, illetve a Fideszt a ring piros-fehér-zöld sarkába állította - legalább is így értelmezte a szónokot Prőhle Gergely helyettes államtitkár. Szerinte ilyen nem hangzott el és Orbán nem is gondolt ilyenre. Rendben, legyen így, ahogy ő értelmezi a szöveget, de akkor ki áll a másik sarokban. Ki van abban a sarokban, amelynek a miniszterelnök nem jelölte meg a színét, így aztán csak egyet tudhatunk róla: nem magyar. Ha ugyanis igaza van Prőhle Gergelynek, akkor, logikusan, az ellenzék az ellenfél, az ellenzék van a nem magyar sarokban. Most akkor azt kellene eldöntenünk, melyik a jobb nekünk: az, ha a legyőzendő ellenfél a brüsszeli bürokraták (amúgy kik ők?) csapata, vagy - hogy is mondta Balog Zoltán? - a magukat magyarnak mondó, itt a határokon belül élő nem Orbán szavazók? Vajon melyiket választja a helyettes államtitkár? Vagy van neki más megoldása is? Vagy arra gondol, hogy a kormányfő - főnöke - össze-vissza beszél? Persze gondolhatja így, kiváltképp, ha figyelembe veszem a hvg.hu értesülését, miszerint Orbán egy nagyköveti, zártkörű beszélgetésen teljesen más hangot ütött meg, mint például a Millenárison; szó sem volt a brüsszeli gyarmatosítókról, posztkommunistákat segítő uniós akaratról, sőt ellenkezőleg: az Unió diplomatái előtt még a briteket is figyelmeztette, nehogy elkóboroljanak rossz irányba. És ha ez így van, akkor nincs más megoldás, mint hogy a "nem magyar" sarokban mi magunk állunk. Mi magunk, nem magyarok.
