Vakszavazás a hitelről

Rendkívüli parlamenti ülést hívhat össze a jövő hétre Fidesz, hogy elfogadtassa az Országgyűléssel a paksi atomerőmű bővítésére az oroszokkal kötött tíz milliárd eurós hitelszerződést. A megállapodás ügye a holnapi kormányülésen is napirendre kerül. A szocialisták szerint a kormánypárt "vak" szavazást vár a képviselőktől. Elutasította a Nemzeti Választási Bizottság az Együtt-PM népszavazási kezdeményezését a paksi építkezésről. A PM a Kúriához fordul jogorvoslatért.

Az NVB tegnap hozott döntésében az aláírásgyűjtő ív hitelesítését az alaptörvényre hivatkozva tagadta meg, amelynek rendelkezése szerint nem lehet országos népszavazást tartani nemzetközi szerződésbe foglalt kötelezettségről. Áder János köztársasági elnök február 10-én írta alá a paksi atomerőmű bővítéséről szóló törvényt, a rendelkezés február 12-én lépett hatályba.

Az Együtt-PM nem fogadja el az NVB népszavazási kérdésük hitelesítését elutasító döntését, ezért a Kúriához fordul jogorvoslatért – jelentette be hétfői budapesti sajtótájékoztatóján Jávor Benedek.

Molnár Csaba: nem adtunk felhatalmazást a bővítésre

A Demokratikus Koalíció (DK) alelnöke szerint Orbán Viktornak nem utólag kellene felhatalmazást kérnie az Országgyűléstől a paksi bővítéshez. Molnár Csaba a közrádió egyik vasárnapi műsorában kifejtette: ilyennel a miniszterelnök nem rendelkezett, amikor megkötötte a paktumot Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Azt állította: nem ügy az, hogy Gyurcsány Ferenc cégével szerződött az erőmű a bővítés népszerűsítésére, mert egyfelől a szerződéskötéskor a DK elnöke még nem volt politikus, másfelől a kifizetést a felügyelőbizottság rendben találta. Az pedig szerinte politikai koncepciót sejtet, hogy a teljesítésigazolás eltűnt.

Arra a kérdésre, mikor ismerhetjük meg Gyurcsány Ferenc cégének a 90-es évek második felében a paksi atomerőművel a bővítés népszerűsítésére kötött szerződését, és az elvégzett munka teljesítésigazolását, azt válaszolta: akkor, amikor ezt majd előveszik azok, akik az első Orbán-kormány idején eltüntették. Kiemelte: ez a szerződés akkor köttetett, amikor Gyurcsány Ferenc még nem volt politikus, a szerződés ellenértékét teljesítésigazolással kifizették, az Orbán-kormány idején ezt a paksi felügyelőbizottság vizsgálta, és megállapította, hogy törvényes volt. Vagyis ebben nincs ügy. Az ügy az az, hogy a kifizetés tényét igazoló papír megvan a paksi atomerőműben, míg a teljesítésigazolás eltűnt. "Így felvetődik a kérdés: kinek állt ez érdekében" - érvelt Molnár Csaba, aki úgy hiszi, mindegyik szál nagyon a Fidesz felé mutat.

Az alelnök kifejtette, a Demokratikus Koalíció nem a paksi bővítést ellenzi, hanem az Orbán-Putyin-paktum ellen tiltakozik. Az ellen, hogy Magyarország háta mögött egy, az országot brutálisan eladósító, senki által részleteiben nem ismert, tíz évre titkosított szerződést kötött a magyar miniszterelnök az orosz elnökkel.

Molnár felhívta a figyelmet arra, hogy az 1996-os atomtörvény szerint két országgyűlési határozat szükséges a paksi bővítéshez: az első a hatásvizsgálatok megkezdéséhez, a másik a szerződés megkötéséhez. Nem az a sorrend, hogy Orbán előbb elmegy Putyinnal megalkudni, majd utólag felhatalmazást kér, ezzel előzőleg kellett volna rendelkeznie. Mi pedig nem adtunk felhatalmazást a bővítésre - szögezte le.