Tovább dacol Orbán?

Publikálás dátuma
2014.02.18. 06:10
Heisler András (b) a Mazsihisz elnöke és Zoltai Gusztáv (j) ügyvezető igazgató még várja a miniszterelnök válaszát. Fotó: Bielik
Válaszra sem méltatta eddig Orbán Viktor a holokauszt emlékév bojkottját kilátásba helyező Mazsihisz aggályait, noha a múlt hétre ígért választ. A kormányfő azonban sem akkor, sem tegnap nem reagált, hacsak nem számít annak vasárnapi évértékelőjében tett kiszólása, melyben nem értette, honnan veszik egyesek a bátorságot, hogy elvárják, "mit gondoljunk, hogyan emlékezzünk". Heisler András Mazsihisz-elnök közölte: várnak, de nem örökké, mert szeretik, ha "az adott szónak súlya van".

Magán kívül Lázár János miniszterelnökségi államtitkárt is igen kínos helyzetbe hozta Orbán Viktor azzal, hogy bár Lázáron keresztül a múlt hétre ígért választ a Mazsihisz aggályaira, jóval a határidő letelte után, tegnap lapzártánkig sem szólalt meg ez ügyben, de még csak egy rövid nyilatkozatot sem tett közzé.

Az, hogy a miniszterelnök válaszra sem méltatja a holokauszt emlékév bojkottját kilátásba helyező Mazsihisz levelében megfogalmazott felvetéseket - a vitatott Szabadság téri '44-es emlékmű mellett Szakály Sándor "idegenrendészeti" kijelentése és a Sorsok Háza körüli kérdések - a témát jól ismerő forrásaink szerint két dolgot jelenthet. Az egyik, hogy a kormányfő nincs, vagy nem akar tisztában lenni az ügy súlyával, amely távolról sem csak az Orbán-kormány és a Mazsihisz pár ezer fős tagságának "belügye", hanem - mint az az elmúlt hetek-hónapok eseményeiből jól látszik - az egész országé, sőt a kérdés élénken foglalkoztatja a nemzetközi közvéleményt is.

A másik lehetőség, hogy Orbán "dacol" az esetleges következményekkel, amelyek a saját presztízse mellett Magyarország nemzetközi megítélését is rombolhatják. Utóbbi, a miniszterelnök sértettségére utaló forgatókönyvet erősíti egyébként, hogy Orbán vasárnap - még a határidőn belül - évértékelőjében szóba hozta: nem érti, honnan veszik egyesek a bátorságot, hogy elvárják, "mit gondoljunk, hogyan emlékezzünk". Utóbbi utalás lehetett a német megszállás 70. évfordulóján felavatandó emlékmű körüli vitákra.

Orbán hallgatásáról megkérdeztük a Mazsihisz elnökét is, aki - megerősítve, hogy hétfő kora estig semmilyen jelzést nem kaptak - diplomatikusan először annyit válaszolt, hogy "türelmesen várjuk a választ". Majd hozzátette: "nem örökké, mert szeretjük, ha az adott szónak súlya van". Már napközben sürgették a kormányfői választ a Liberálisok: a párt szerint "a kormány illetékes tagjai nem mernek döntést hozni", holott múlt heti levelében a Mazsihisz kompromisszumos javaslatokat tett a feszült helyzet feloldására. Emlékeztettek, hogy a Mazsihisz esetleges bojkottról szóló bejelentése mellett erős jelzés lehetett a kormánynak, hogy tucatnyi zsidó szervezet utasította vissza az emlékévre neki megítélt állami támogatást.

Újabb feljelentés a Jobbik miatt
Feljelentette Pörzse Sándor jobbikos képviselőt a Tett és Védelem Alapítvány (TEV). A szervezet szerint a politikus minapi szavai illenek abba a sorba, amikor "a Jobbik képviselői a zsidóság listázását akarják, a tiszaeszlári vérvádat emlegetik az Országházban, vagy nyilvános ünnepségeken kétségbe vonják a holokausztot". Az ügy előzménye, hogy a Jobbik február 14-én az egykori esztergomi zsinagógában tartott lakossági fórumot, ami ellen civilek az épület előtt tiltakoztak, sérelmezve, hogy az egykori esztergomi zsidók imaházában egy neonáci párt tart kampányrendezvényt. Többen közülük megpróbáltak bejutni az épületbe, fütty és kiabálás kíséretében, mire Pörzse azt mondta a TEV szerint, hogy "...egyszer már úgy lejátszhatnánk ezt. Nem? Tényleg, Ők nem szeretnek minket, mi nem szeretjük Őket. . . És ahogy ez nagyapáink idejében volt. Nem? Na, jó, nem is volt ekkora szájuk..."

Szerző

Nyugdíjkatasztrófához vezethet a közmunka

Publikálás dátuma
2014.02.18. 06:02
Akik aktív korukban is sokat nélkülöztek, nyugdíjasként még rosszabb helyzetbe kerülnek. Fotó: Tóth Gergő/Népszava
Öt év múlva már a nyugdíjrendszerben is komoly problémát okozhat a mai foglalkoztatáspolitika - hívta fel a figyelmet Barát Gábor. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság volt vezetője szerint egyebek között a munkavállalók kivándorlása, és az itthon maradók munkanélkülisége, illetve az egyre csökkenő születésszám miatt van ok aggodalomra. 

Azokra, akik alacsony bérért, rövid ideig tudtak dolgozni, az időskori elszegényedés vár. Ők aktív korukban is sokat nélkülöztek, nyugdíjasként még rosszabb helyzetbe kerülnek. "Ha ez a tendencia így marad, vagy erősödik", akkor számolni kell a tömeges időskori elszegényedéssel, illetve a nyugdíjkassza súlyos apadásával, ezzel a kérdéssel foglalkozni kell" - jelentette ki a szakember.

Az itthon maradt aktív korúak közül sokan munka nélkül tengődnek, az ország jelentős részén az alternatívát kizárólag a közmunka jelenti, amiért havonta 50 ezer forint jár. A Világbank adata szerint 462 ezer magyar dolgozik külföldön, ez a lakosság 4,6 százaléka. Vagyis ennyien nem ide fizetnek nyugdíjjárulékot, ezzel a hiánnyal kell számolni a nyugdíjkasszában.

Barát Gábor szerint vannak más megoldásra váró feladatok is, "bárhogy alakul a politikai paletta az áprilisi választás után", az, amit a Fidesz tett a korkedvezménnyel és a rokkantnyugdíj rendszerrel, nem tartható. A korhatárt rugalmassá kell tenni, a nem rehabilitálható rokkantaknak pedig újra nyugdíjvédelmet kell adni.

Szólt arról is, hogy korábban nem tartotta jó megoldásnak az alapnyugdíj bevezetését, ám mára olyan helyzet alakult ki, hogy megfontolná a mindenkinek járó minimális ellátást. Ugyanakkor megjegyezte, vannak, akik szerint az időskori szociális problémát nem a nyugdíjrendszeren belül kellene kezelni. "Ezen lehet vitatkozni, de meg kellene kezdeni végre az erről szóló egyeztetéseket" - fogalmazott. Barát Gábor szerint legkésőbb 2017-re ki kell dolgozni egy erre a helyzetre választ adó nyugdíjkoncepciót, sőt, több megoldást kell felvázolni. Minderről pedig a társadalom véleményét is ismerni kell, "hiszen az új nyugdíjrendszer értékrendet is kifejez".

Ezzel kapcsolatban emlékezetes, hogy a jelenlegi kormány egyik elképzelése az volt, hogy a jelenlegi (62-ről fokozatosan 65 évre emelkedő) korhatár a jövőben csak azokra a házaspárokra legyen érvényes, akik legalább két gyereket felneveltek, és szakmához juttatták őket. Akik ezt nem "teljesítették", az azóta elbukott elképzelés szerint még tovább dolgozhattak volna.

Az MSZP megállítaná a munkavállalók tömeges elvándorlását a többi között azzal, hogy kiemelten támogatná a pályakezdők álláshoz jutását. Gazdaságfejlesztési, munkahelyteremtési programokkal, az infrastruktúra fejlesztésével és adókedvezményekkel segítenék, hogy a leghátrányosabb helyzetű térségekben is legyen munka. A DK pedig egyebek mellett eltörölné a kötelező nyugdíjkorhatárt, 55 éves kortól, a korábban teljesített befizetésekkel arányos nyugdíjjal lehetővé tennék a nyugdíjba vonulást.

Szerző

Nyugdíjkatasztrófához vezethet a közmunka

Publikálás dátuma
2014.02.18. 06:02
Akik aktív korukban is sokat nélkülöztek, nyugdíjasként még rosszabb helyzetbe kerülnek. Fotó: Tóth Gergő/Népszava
Öt év múlva már a nyugdíjrendszerben is komoly problémát okozhat a mai foglalkoztatáspolitika - hívta fel a figyelmet Barát Gábor. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság volt vezetője szerint egyebek között a munkavállalók kivándorlása, és az itthon maradók munkanélkülisége, illetve az egyre csökkenő születésszám miatt van ok aggodalomra. 

Azokra, akik alacsony bérért, rövid ideig tudtak dolgozni, az időskori elszegényedés vár. Ők aktív korukban is sokat nélkülöztek, nyugdíjasként még rosszabb helyzetbe kerülnek. "Ha ez a tendencia így marad, vagy erősödik", akkor számolni kell a tömeges időskori elszegényedéssel, illetve a nyugdíjkassza súlyos apadásával, ezzel a kérdéssel foglalkozni kell" - jelentette ki a szakember.

Az itthon maradt aktív korúak közül sokan munka nélkül tengődnek, az ország jelentős részén az alternatívát kizárólag a közmunka jelenti, amiért havonta 50 ezer forint jár. A Világbank adata szerint 462 ezer magyar dolgozik külföldön, ez a lakosság 4,6 százaléka. Vagyis ennyien nem ide fizetnek nyugdíjjárulékot, ezzel a hiánnyal kell számolni a nyugdíjkasszában.

Barát Gábor szerint vannak más megoldásra váró feladatok is, "bárhogy alakul a politikai paletta az áprilisi választás után", az, amit a Fidesz tett a korkedvezménnyel és a rokkantnyugdíj rendszerrel, nem tartható. A korhatárt rugalmassá kell tenni, a nem rehabilitálható rokkantaknak pedig újra nyugdíjvédelmet kell adni.

Szólt arról is, hogy korábban nem tartotta jó megoldásnak az alapnyugdíj bevezetését, ám mára olyan helyzet alakult ki, hogy megfontolná a mindenkinek járó minimális ellátást. Ugyanakkor megjegyezte, vannak, akik szerint az időskori szociális problémát nem a nyugdíjrendszeren belül kellene kezelni. "Ezen lehet vitatkozni, de meg kellene kezdeni végre az erről szóló egyeztetéseket" - fogalmazott. Barát Gábor szerint legkésőbb 2017-re ki kell dolgozni egy erre a helyzetre választ adó nyugdíjkoncepciót, sőt, több megoldást kell felvázolni. Minderről pedig a társadalom véleményét is ismerni kell, "hiszen az új nyugdíjrendszer értékrendet is kifejez".

Ezzel kapcsolatban emlékezetes, hogy a jelenlegi kormány egyik elképzelése az volt, hogy a jelenlegi (62-ről fokozatosan 65 évre emelkedő) korhatár a jövőben csak azokra a házaspárokra legyen érvényes, akik legalább két gyereket felneveltek, és szakmához juttatták őket. Akik ezt nem "teljesítették", az azóta elbukott elképzelés szerint még tovább dolgozhattak volna.

Az MSZP megállítaná a munkavállalók tömeges elvándorlását a többi között azzal, hogy kiemelten támogatná a pályakezdők álláshoz jutását. Gazdaságfejlesztési, munkahelyteremtési programokkal, az infrastruktúra fejlesztésével és adókedvezményekkel segítenék, hogy a leghátrányosabb helyzetű térségekben is legyen munka. A DK pedig egyebek mellett eltörölné a kötelező nyugdíjkorhatárt, 55 éves kortól, a korábban teljesített befizetésekkel arányos nyugdíjjal lehetővé tennék a nyugdíjba vonulást.

Szerző