Tovább dacol Orbán?

Válaszra sem méltatta eddig Orbán Viktor a holokauszt emlékév bojkottját kilátásba helyező Mazsihisz aggályait, noha a múlt hétre ígért választ. A kormányfő azonban sem akkor, sem tegnap nem reagált, hacsak nem számít annak vasárnapi évértékelőjében tett kiszólása, melyben nem értette, honnan veszik egyesek a bátorságot, hogy elvárják, "mit gondoljunk, hogyan emlékezzünk". Heisler András Mazsihisz-elnök közölte: várnak, de nem örökké, mert szeretik, ha "az adott szónak súlya van".

Magán kívül Lázár János miniszterelnökségi államtitkárt is igen kínos helyzetbe hozta Orbán Viktor azzal, hogy bár Lázáron keresztül a múlt hétre ígért választ a Mazsihisz aggályaira, jóval a határidő letelte után, tegnap lapzártánkig sem szólalt meg ez ügyben, de még csak egy rövid nyilatkozatot sem tett közzé.

Az, hogy a miniszterelnök válaszra sem méltatja a holokauszt emlékév bojkottját kilátásba helyező Mazsihisz levelében megfogalmazott felvetéseket - a vitatott Szabadság téri '44-es emlékmű mellett Szakály Sándor "idegenrendészeti" kijelentése és a Sorsok Háza körüli kérdések - a témát jól ismerő forrásaink szerint két dolgot jelenthet. Az egyik, hogy a kormányfő nincs, vagy nem akar tisztában lenni az ügy súlyával, amely távolról sem csak az Orbán-kormány és a Mazsihisz pár ezer fős tagságának "belügye", hanem - mint az az elmúlt hetek-hónapok eseményeiből jól látszik - az egész országé, sőt a kérdés élénken foglalkoztatja a nemzetközi közvéleményt is.

A másik lehetőség, hogy Orbán "dacol" az esetleges következményekkel, amelyek a saját presztízse mellett Magyarország nemzetközi megítélését is rombolhatják. Utóbbi, a miniszterelnök sértettségére utaló forgatókönyvet erősíti egyébként, hogy Orbán vasárnap - még a határidőn belül - évértékelőjében szóba hozta: nem érti, honnan veszik egyesek a bátorságot, hogy elvárják, "mit gondoljunk, hogyan emlékezzünk". Utóbbi utalás lehetett a német megszállás 70. évfordulóján felavatandó emlékmű körüli vitákra.

Orbán hallgatásáról megkérdeztük a Mazsihisz elnökét is, aki - megerősítve, hogy hétfő kora estig semmilyen jelzést nem kaptak - diplomatikusan először annyit válaszolt, hogy "türelmesen várjuk a választ". Majd hozzátette: "nem örökké, mert szeretjük, ha az adott szónak súlya van". Már napközben sürgették a kormányfői választ a Liberálisok: a párt szerint "a kormány illetékes tagjai nem mernek döntést hozni", holott múlt heti levelében a Mazsihisz kompromisszumos javaslatokat tett a feszült helyzet feloldására. Emlékeztettek, hogy a Mazsihisz esetleges bojkottról szóló bejelentése mellett erős jelzés lehetett a kormánynak, hogy tucatnyi zsidó szervezet utasította vissza az emlékévre neki megítélt állami támogatást.

Újabb feljelentés a Jobbik miatt

Feljelentette Pörzse Sándor jobbikos képviselőt a Tett és Védelem Alapítvány (TEV). A szervezet szerint a politikus minapi szavai illenek abba a sorba, amikor "a Jobbik képviselői a zsidóság listázását akarják, a tiszaeszlári vérvádat emlegetik az Országházban, vagy nyilvános ünnepségeken kétségbe vonják a holokausztot". Az ügy előzménye, hogy a Jobbik február 14-én az egykori esztergomi zsinagógában tartott lakossági fórumot, ami ellen civilek az épület előtt tiltakoztak, sérelmezve, hogy az egykori esztergomi zsidók imaházában egy neonáci párt tart kampányrendezvényt. Többen közülük megpróbáltak bejutni az épületbe, fütty és kiabálás kíséretében, mire Pörzse azt mondta a TEV szerint, hogy "...egyszer már úgy lejátszhatnánk ezt. Nem? Tényleg, Ők nem szeretnek minket, mi nem szeretjük Őket. . . És ahogy ez nagyapáink idejében volt. Nem? Na, jó, nem is volt ekkora szájuk..."