Szocsi 2014 - Heidum búcsúzott 1000 méteren

Heidum Bernadett nem jutott be a negyeddöntőbe a rövidpályás gyorskorcsolyázók 1000 méteres versenyében a szocsi téli olimpián.

A legerősebb számában, 1500 méteren kilencedik magyar korcsolyázó egyik nagy riválisával, az olasz Arianna Fontanával került egy futamba, mellette még egy-egy orosz és francia ellenfél jutott neki, így reálisnak tűnt, hogy teljesítse célkitűzését, vagyis azt, hogy legalább egy kört menjen ezen a távon. A 25 éves versenyző tőle megszokottan nem rajtolt túl jól, csak harmadiknak sorolt be az első kanyarnál, de egy kör sem telt el, amikor kigyorsított és belülről mindenkit megelőzve az élre állt.

Nem diktálhatta azonban sokáig a tempót, mert előbb Véronique Pierron, majd az 1500-on bronzérmes Fontana kerülte meg őt kívülről, végül pedig még Szofija Proszvirnova is elhaladt mellette. A megnyitó magyar zászlóvivője aztán négy körrel a vége előtt megpróbált feljebb zárkózni, ez sikerült is neki az orosz versenyzőt megelőzve, csakhogy utóbb kiderült, a bírók szerint akadályozta Proszvirnovát, ezért kizárták. Ha nem büntetik meg, akkor sem folytathatta volna szereplését, ugyanis a hajrában Fontana és Pierron ellépett tőle, így eleve nem sikerült a legjobb kettő közé kerülnie.
A táv további küzdelmeire pénteken kerül sor.

Szerző

Verőci Zsuzsa 65 éves

Szerdán ünnepli 65. születésnapját Verőci Zsuzsa négyszeres olimpiai ezüstérmes sakkozó, szakíró, nemzetközi versenybíró.

Verőci Zsuzsa az édesapjától tanulta meg a játék szabályait, s már korán megmutatkozott a tehetsége. Az általános iskolában és az úttörőbajnokságon elért első sikerek után 14 évesen már döntőt játszott az országos bajnokságon, 15 évesen mester lett, 17 évesen szerepelt először sakkolimpián. Edzői mellett sokat köszönhet édesanyjának, aki az ellenfelek játszmáinak feltérképezésével segítette.

"Húszévesen, 1969-ben jött a nagy kiugrás, amikor a lublini sakkolimpián második helyen végeztünk a csapattal - mondta az MTI-nek Verőci Zsuzsa. - Tulajdonképpen innentől, illetve 1968-tól számítható a magyar sakk aranykora, akkor Lipeckben hat ponttal legyőztük az orosz OSZSZK csapatát, én még az ifjúságiak között szerepeltem. 1970-ben a férfiak szereztek olimpiai ezüstérmet, 1972-ben a férfiak második helyen végeztek, mi a harmadikon, 1974-ben volt egy kis megingás, aztán a csúcs, az 1978-as Buenos Aires-i olimpia, ahol a férfi válogatott győzött, a női pedig ismét második lett. És még tagja voltam az 1986-os dubaji sakkolimpián második együttesnek is."

A sikerek közül számára az első, a lublini ezüstérem a legemlékezetesebb.
"Akkor 12 partiból 10 pontot csináltam. De nagyon kedves nekem a Buenos Aires-i és a máltai második hely is. Kiemelném az 1983-as belgrádi versenyt is, amelyet az aktuális világbajnok, Csiburdanidze előtt nyertem meg."
A szovjet-grúz sakkozót tartja egyik legnagyobb ellenfelének, vele sok versenyen találkozott, de olimpián soha nem kapott ki tőle.
"A másik a szintén grúz Joszeliani, akivel világbajnok-jelölti meccset is vívtam. Sajnos, akkor nem kaptam meg azt a szakmai segítséget itthonról, amire számítottam." - tette hozzá.
A férfiak közül Aljehint, Karpovot és Kaszparovot sorolja a legnagyobbak közé, a magyarok közül pedig egyértelműen Portisch Lajost, "aki egy csoda volt".

Verőci Zsuzsa tudatosságára jellemző, hogy a Kölcsey Gimnáziumba a sakk miatt iratkozott be orosz tagozatra.
"Akkor az orosz volt a sakk nyelve, más szakirodalomhoz mi nem juthattunk hozzá. Később a férjemtől megtanultam szerbül, s ma már angolul és németül sem adnak el" - árulta el.

Aktív pályafutását 1994. október 13-án fejezte be, amikor megvétózták olimpiai csapattagságát. Ekkor már elkezdte szakírói tevékenységét, az 1980-as máltai olimpiáról tudósította a Népszavát. Később a Sztársportban publikált, majd következett az origo, ahol most is vezeti a sakkblogot. Bíróként már az 1994-es moszkvai olimpián szerepet kapott, az 1996-os jereváni olimpián pedig női főbíró volt.
"Összesen tíz olimpián játszottam, hat érmet nyertem, s bár az arany hiányzik, azért elégedett vagyok, mert világ életemben azt csináltam, amit szerettem" - összegzett Verőci Zsuzsa.

Kövessen minket a Facebookon és a Twitteren is!

Szerző

Schumi balesetéért senki sem felelős

Publikálás dátuma
2014.02.18. 06:58
Fotó: Europress/GettyImages
Senkit sem vonnak felelősségre Michael Schumacher december 29-i síbalesetével kapcsolatban - közölte Albertville ügyésze tegnap. Patrick Quincy jogász a Méribelben történt baleset nyomozásának lezárta után közölte, hogy a sípálya üzemeltetői és Schumacher felszerelésének gyártói sem hibáztathatóak. Ezzel a baleset büntetőjogi része lezártnak tekinthető. 

A nyomozók korábban egy érdekes teóriával álltak elő, mely szerint Schumacher sisakja a fejkamera miatt gyengült meg. "A sisak teljesen széttört, az ENSA pedig megvizsgálta a darabok anyagát, és mindent rendben talált. De akkor az, miért esett szét teljesen az ütközés hatására? Itt jön a képbe a sisakkamera.

A laboratórium már megkezdte a teszteket, hogy kiderítse, lehetséges-e az, hogy a kamera gyengítette meg a sisak szerkezetét" - idéz a Telegraph egy, a nyomozáshoz közel álló forrást. Schumacher a kijelölt sípályát elhagyva ütközött egy sziklának, s bukósisakját eltörve súlyos fejsérüléseket szenvedett, amelyek következtében máig kómában fekszik a grenoble-i kórházban.

Kövessen minket a Facebookon és a Twitteren is!

Szerző