A magyar luxusruhákban nem talált káros anyagot a Greenpeace

Publikálás dátuma
2014.02.18. 13:27
Fotó: thinkstock
A Milánói Divathét kezdetére időzítve mutatta be a Greenpeace a legújabb kutatásának eredményét, mely azt bizonyítja, hogy a luxusmárkák is ugyanazokat a káros vegyszereket használják a gyerekruhák gyártása során, mint az olcsóbban árusító divatcégek. Többek között a Versace, a Louis Vuitton és a Dolce & Gabbana gyerekruháiban is voltak problémás anyagok. A Magyarországon gyártott Dolce & Gabbana-szoknyában viszont nem volt kimutatható káros anyag.

A Greenpeace legújabb nemzetközi kutatása során 8 luxusmárka (Dior, Dolce & Gabbana, Giorgio Armani, Hermès, Louis Vuitton, Marc Jacobs, Trussardi és Versace) 9 országban vásárolt 27 gyermekruháját vizsgálta. A termékeket 7 országban gyártották, köztük egy Dolce Gabbana-szoknyát Magyarországon. A vizsgált 27 termék többsége, 16 termék (59%!) tartalmazott egy vagy több káros anyagot. A korábbi vizsgálatokhoz hasonlóan itt is nonilfenol-etoxilátokat (NPE), hormonkárosító ftalátokat, emberekben is felhalmozódó PFC-ket, valamint mérgező antimont kerestek a ruhákban. A Trussardi termékein kívül minden márka ruhájában kimutatható volt káros anyag.

Az a tény, hogy egyes „Made in Italy”-nak címkézett termékben magas volt az EU-ban egyébként korlátozott NPE koncentrációja, felveti a kérdést, hogy a termékeket valóban Olaszországban gyártották-e. A legmagasabb NPE-koncentrációt egy Louis Vuitton-balerinacipőben, míg a legmagasabb PFC-koncentrációt egy Versace-dzsekiben találták.

A Greenpeace Detox kampányának célja, hogy a vezető ruhaipari világmárkák mindannyian kötelezzék el magukat amellett, hogy 2020-ra zéró káros vegyi anyagot bocsátanak ki. A luxusmárkák gyártói büszkék arra, hogy kimagasló minőségű ruhákat gyártanak, kutatásunk mégis azt bizonyítja, hogy ők ugyanazokat a mindannyiunkra ható, káros vegyszereket használják, mint a hétköznapi márkák. A Greenpeace ezért felszólítja a luxusmárkákat, hogy csatlakozzanak ahhoz a 20 céghez, akik már a méregtelenítés útjára léptek.„Ez a mostani, legújabb kutatásunk is azt mutatja, hogy a szülőknek sajnos nagyon nehéz olyan ruhákat venniük gyermekeik számára, amelyek nem tartalmaznak veszélyes vegyi anyagokat, legyen szó akár az olcsóbb divatmárkákról, vagy az exkluzív luxustermékekről. Nagyon örülünk annak, hogy egy Magyarországon gyártott luxustermék egyáltalán nem tartalmazott káros kemikáliákat. Ez a példa is azt mutatja, hogy létezik alternatíva, lehet úgy ruhát gyártani, hogy közben nem szennyezzük a környezetünket. Reméljük, hogy ezt minden luxusmárka belátja, és egyre többen lépnek a teljes méregtelenítés útjára. Két luxuscég, aValentino és a Burberry már a vegyi anyagok kivonása mellett döntött. Vajon mire vár még a vegyszerfüggő Versace, a Louis Vuitton, a Dior és a Dolce & Gabbana?” – nyilatkozta Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője.

Szerző
Témák
Greenpeace ruhák

Enyhe tél, virágzik a hérics

Publikálás dátuma
2014.02.14. 12:54

Soha ilyen korán nem virágzott a Volgamenti hérics a Körös-Maros Nemzeti Parkban. A fokozott védelem alatt álló növényflóra a szokásosnál két héttel korábban borult virágba - tájékoztatta Tirják László, a Körös-Maros Nemzeti Park igazgatója az MTI-t. A Volgamenti hérics a Dél-Tiszántúl egyik legritkább és legveszélyeztetettebb növénye, kizárólag a Körös-Maros Nemzeti Park területén található. A különleges növény a kipusztulás közelébe került, ezért 1971-ben természeti oltalom alá helyezték. A védelmi munkának köszönhetően a különlegesen szép, sárgavirágú tövek száma évről évre emelkedik.  

Az igazgató elmondta: a korai tavasz a madárvilágra is hat. A nemzeti park szimbólumát is jelképező túzokok a hét eleje óta folyamatosan foglalják el dürgő helyeiket Dévaványán, a túzok rezervátumban.  A park féltett ritkaságainak számító foglyok is költőhelyeiket keresik. Különleges élményt nyújt a Körös-Maros Nemzeti Parkban telelő darvak több ezres állománya. Az Észak-Európában költő madarak a következő hetekben csapatokban kelnek útra kedvelt telelőhelyükről, a kardoskúti és a kígyósi pusztákról.

Szerző
Témák
tél Virág

Űrből számolt bálnák

Publikálás dátuma
2014.02.13. 16:57
Fotó: thinkstock
A szakemberek által kidolgozott automata rendszer nagyon nagy felbontású műholdfelvételek és egy képfeldolgozó szoftver révén észleli a vízfelszínen és annak közelében úszó nagytestű emlősöket. A kutatók az argentin Valdés-félszigetnél található Golfo Nuevo egy 113 négyzetkilométeres területén végeztek próbaszámításokat, ez a terület ugyanis arról híres, hogy a déli simabálnák (Eubalaena australis) ott hozzák világra a kicsinyeiket.

A Plos One című folyóiratban közölt írásukban a szakemberek rámutattak arra, hogy a módszer hatalmas előrelépést jelent az űrből végzett korábbi számítási próbálkozásokhoz képest és forradalmasíthatja a bálnaszámlálási módszereket. Az ilyen cenzusokat jelenleg a partról vagy hajók és repülők fedélzetéről végzik, ám ezek az eljárások csupán kis területet képesek lefedni. Egy automata, műholdas módszer azonban jóval kisebb költséggel sokkal nagyobb óceánterületet képes bevizsgálni. 

"Ahogy a műholdképek felbontása növekszik és a képelemzési módszereink is fejlődnek, sokkal több fajt leszünk képesek megfigyelni, akár más területeken is" - húzta alá Peter Fretwell, a brit antarktiszi kutatóprogram (BAS) munkatársa. "Lehetővé válna egész populációk számlálása és idővel azok vonulási irányának a nyomon követése is " - tette hozzá a szakember. 

A kutatók a jelenleg elérhető egyik legfejlettebb kereskedelemi Földmegfigyelő műholdat (a WorldView-2-t) használták. Mint elmondták, annak ellenére, hogy óriási állatokról van szó, a bálnák mégis mindössze néhány pixelt tesznek ki a műholdfelvételeken - adta hírül a BBC News.

A vizsgálat helyszínéről készített képek manuális elemzésekor 55 "valószínű" és 23 "lehetséges" bálnát, valamint 13 felszín közelben lévő teremtményt azonosítottak a szakemberek. Az automata vizsgálat a lehetséges bálnák 89 százalékát találta meg. A siker ellenére Fretwell rámutatott, hogy a módszernek vannak korlátai. A zavaros vagy homályos víz például megzavarja a vizsgálatot. A kutatók ugyanakkor hisznek abban, hogy a műholdas számlálás rendkívül hasznos környezetvédelmi eszközzé válhat. 

A déli simabálnák remek célpontjai voltak a tanulmánynak, ezek az állatok ugyanis majdnem a kihalás szélére kerültek a 20. század elején. Lassú, felszín közeli mozgásuk miatt remek vadászcélponttá váltak. Számuk valamelyest növekszik, de a populációjuk méretének megállapításhoz szükséges megfelelő módszer hiányában nehéz megmondani, hogy pontos mennyien vannak.
     (http://www.bbc.co.uk/news/science-environment-26075274)

Szerző
Témák
űr Bálna