Előfizetés

A GE megnyitotta budapesti szolgáltató központját

Publikálás dátuma
2014.02.18. 14:16
FOTÓ: MTI, Beliczay László
A GE megnyitotta kedden budapesti Globális Üzleti Szolgáltató Központját.

A Váci úton lévő, környezetbarát épületben helyet kapott, csúcstechnológiát képviselő új központ a GE üzletágai számára nyújt integrált üzleti szolgáltatásokat Európában és a kontinensen kívül is.
Orbán Viktor miniszterelnök a megnyitón elmondta: azzal, hogy a GE-n belül Magyarország nyerte el a központ megépítésének lehetőségét, 1300 új munkahely jön létre a következő néhány évben.
Joerg Bauer, GE Magyarország elnöke kiemelte: a vállalat magyarországi beruházásai is bizonyítják, hogy a növekedésben partnerek a GE és Magyarország.

Ferdinando Beccalli-Falco, a GE európai elnök-vezérigazgatója emlékeztetett, hogy a GE-nek 25 éves története van Magyarországon, ahol 12 500 munkavállalót foglalkoztat. Hozzátette: a vállalat a jövőben is befektető és beruházó lesz ebben a régióban, és Magyarországnak fontos vonzóereje a jól képzett munkaerő.

Joerg Bauer, GE Magyarország elnöke kiemelte: a vállalat magyarországi beruházásai is bizonyítják, hogy a növekedésben partnerek a GE és Magyarország. Az új központról elmondta, hogy az egyike a világ néhány ilyen létesítményének, és hozzásegíti a GE-t ahhoz, hogy "egyszerűbb, gyorsabb és jobb legyen". Hozzátette, hogy a központ első 200 munkavállalóját már felvették.

Ferdinando Beccalli-Falco, a GE európai elnök-vezérigazgatója emlékeztetett, hogy a GE-nek 25 éves története van Magyarországon, ahol 12 500 munkavállalót foglalkoztat. Hozzátette: a vállalat a jövőben is befektető és beruházó lesz ebben a régióban, és Magyarországnak fontos vonzóereje a jól képzett munkaerő.

A megnyitó sajtóanyaga szerint a szolgáltatások központosításával több ország is kiszolgálható egyetlen helyszínről az egyes országokra szakosodott, az adott ország nyelvét beszélő munkatársakkal. A GE magyarországi jelenlétére építve a központ idővel integrált szolgáltatásokat nyújtó szakértői csoportokat hoz létre, és ezzel kapacitások és erőforrások felszabadítását teszi lehetővé a GE üzletágai számára. Az így megtakarított költségek növekedésre fordíthatók abban a 160 országban, ahol a GE működik.

A GE 1989 vége óta van jelen Magyarországon, amikor többségi tulajdonrészt szerzett a Tungsram izzógyártóban. A társaság azóta valamennyi üzletágában hajtott végre magyarországi beruházást. Az országban 12 gyárat működtet, valamint 3 regionális üzleti központja és 3 kutatás-fejlesztési részlege is működik itt. Banki üzletágával együtt közel 13 000 munkatársat foglalkoztat Magyarországon, így a legnagyobb amerikai munkáltató és befektető, valamint a harmadik legnagyobb exportőr az országban.
A tavalyi év második felében a GE több stratégiai beruházást indított Magyarországon, melyek az ipari internet fejlesztését, valamint a társaság európai jelenlétének további bővítését szolgálják. Tizenegy milliárd forint értékű fejlesztési program indult egy új egészségügyi információs rendszer kifejlesztésére, továbbá az Oil & Gas üzletág fóti üzeme új gyártócsarnokkal és irodaépülettel bővül. A kapcitásbővítéssel 114 új munkahely jön létre.
2011-ben a GE és a magyar kormány stratégiai együttműködési megállapodást írt alá.

Miért mennek külföldre a magyar diákok?

Publikálás dátuma
2014.02.18. 13:16
Fotó: thinkstock
A Milestone Intézet felmérése szerint a vezető brit egyetemeken tanuló magyar diákok többsége tanulmányi és majdani munkavállalási okokból ment külföldre. A diákok által adott válaszokból kiderül, hogy többségük kifejezetten jól érzi magátodakint, és elégedett mind a tanulmányok minőségével, mind a társasági élettel. Sokat elárul, hogy a 116 megkérdezettből mindössze ketten nem ajánlanák másoknak a külföldi továbbtanulást.

A felmérés során többek között arról kérdeztük a brit topegyetemeken tanuló magyar fiatalokat, hogy miért döntöttek a külföldi továbbtanulás mellett. A diákok több válaszlehetőséget is megjelölhettek. A motivációk között szinte az összes diák megnevezte a tanulmányok minőségét, és sok magyar fiatal gondolta, hogy a legjobb brit egyetemeken szerzett diploma birtokában több
munkalehetősége adódik majd. A diákok világra való nyitottságát jelzi, hogy több, mint kétharmadukban ott munkálkodott
a kalandvágy, illetve az igény a nyelvi készségek fejlesztésére. Tudatosságukat mutatja, hogy sokuknál szempont volt a diákközpontú egyetemi oktatás, és minden negyedik diák döntését befolyásolta a brit típusú diákhitel lehetősége (az ottani
rendszerben a hitelt csak akkor kell törleszteni, ha a későbbi éves kereset mértéke meghalad
egy meghatározott összeget).

A válaszokból úgy tűnik, hogy a diákok maguk miatt és nem a környezetük nyomására mentek ki, hiszen igen kevesek döntésében játszott szerepet, hogy a barátok is külföldi egyetemekre készülnének. Ugyanakkor a fiatalok közel 40 százalékánál szempont volt, hogy függetlenedjen a családtól.

Úgy félünk a betöréstől, mint a tűztől

Elsősorban a tűztől és a betöréstől féltjük a házakat és a lakásokat, ezt a villámcsapás és a csőtörés követi a veszélyek toplistáján. A válaszadók nyolcvan százalékát közvetve vagy közvetlenül érte már lakáskár - derült ki az Aegon Biztosító Nagy Lakástesztjéből. 

Legnagyobb vagyoni értékünknek a lakásunkat tartjuk, elsősorban a tűztől és a betöréstől féltjük az ingatlanokat. Ötből négy ember közvetve vagy közvetlenül átélt már a lakásával kapcsolatos káreseményt.

A biztosító tavaly novemberben online kérdőív segítségével mérte fel a lakosság véleményét a vagyonvédelemről - ezen belül is főképp a lakásvédelemről. A kérdőívet mintegy 18 ezren töltötték ki, a legtöbben Budapesten és Pest megyében. A válaszadók nagy része - 61 százaléka - 36 év feletti nő volt.

Az emberek több mint háromnegyede - 77 százaléka - legnagyobb vagyoni értékének a lakását tartja. A válaszokból kiderült az is, hogy leginkább a tűztől (40 százaléka) és a betöréstől (32 százaléka) féltjük ingatlanunkat. Érdekesség, hogy míg a 18-25 év közötti korosztály elsősorban a betöréstől fél, 26 éves kor fölött már a tűz kerül első helyre a veszélyforrások toplistáján. Az emberek harmadik legnagyobb veszélynek a villámcsapást (9 százalék), a negyediknek pedig a csőtörést (7 százalék) tartják. A kérdőív kitöltői lakóhelytől függetlenül a fenti rangsort állították fel, azaz például az árvíz által gyakrabban fenyegetett területeken is a tűz, valamint a betörők okozta kártól félnek a leginkább.

A KSH adatai szerint ez a félelem valós is, hiszen 2011-ben majdnem 9000 tűzeset keletkezett lakóingatlanban és 22 534 betörés történt. Az Aegon Magyarország tavaly közel 6000 betörés kárra 780 millió forintot, míg 1700 tűzkárra 880 millió forintot fizetett ki.

A válaszadók csupán 14 százalékának lakását nem érte még kár, a tesztet kitöltők 51 százaléka azonban maga is élt már át káreseményt, tízből nyolc embert pedig közvetve vagy közvetlenül ért kár.

A károk nagy része odafigyeléssel megelőzhető volna - hívják fel a figyelmet az Aegon Magyarország szakemberei. Jó példa erre a 2013-as nagy árvíz, ahol - bár rekordméretű ár vonult le a Dunán -, az időben megkezdett védekezésnek köszönhetően a településeket nem érte jelentős kár.

"Érdemes volt útjára indítanunk az Országos Kármegelőzési Programot, hiszen bebizonyosodott, hogy a lakásunkat tartjuk legnagyobb vagyoni értékünknek, és ennek biztonsága komolyan foglalkoztatja is a lakástulajdonosokat. A kérdőív eredményei alapján az is nyilvánvaló, hogy a megfelelő partnereket is sikerült megtalálnunk, hiszen mind az ORFK, mind a Polgárőrség fontos szerepet játszik a vagyonvédelem, a bűnmegelőzés területén. Az ő szakértelmük és az Aegon Magyarország tapasztalata a biztosíték rá, hogy a lakosság a leghitelesebb forrásból kaphat segítséget és tanácsokat, hogy biztonságban tudhassa otthonát" - mondta Szombat Tamás, az Aegon Magyarország vezérigazgató-helyettese.